Timót, Xénia
-6 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Greta Thunberg mégsem állítja a falhoz a világ vezetőit, pedig döcögős a madridi klímacsúcs

2019.12.14. 17:06 Módosítva: 2019.12.14. 19:12

Nem alakulnak jól a dolgok az ENSZ madridi klímacsúcsán, úgy tűnik, hogy nincs egyetértés a vezető és a fejlődő gazdaságok között abban, hogy milyen léptékű reformokra is van szükség, írja a Deutsche Welle. A konferencia két hete kezdődött, és bár hivatalosan Chile szervezte, végül Spanyolországban tartották meg a dél-amerikai országban az múlt évben tapasztalható nyugtalanság miatt.

A képviselt 200 ország képviselői még szombaton is folytatták a vitát, egy nappal a kéthetes klímacsúcs tervezett vége után, ugyanis számos résztvevő elutasította azt a vázlatot, amit Chile lerakott az asztalra. A csúcs célja az lenne, hogy végső megállapodás szülessen arról, hogy milyen úton-módon lehetne elérni a 2015-ös párizsi klímacélokat, azaz hogy a globális felmelegedést jóval a 2 Celsius-fokos határon belül tartsák.

Az ENSZ szakértői szerint azonban, ahhoz hogy 1,5 fokon belül tuják tartani a felmelegedést, évi 7 százalékkal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ig.

Azonban közel sincs egyetértés olyan kulcskérdésekben, hogy hogyan is kéne finanszírozni a klímavédelem költségeit, valamint hogy milyen szabályok szerint kéne zajlania a nemzetközi együttműködésnek.

Utóbbiakban radikálisan eltérő véleményen vannak a gazdag és a fejlődő országok.

„Jelentős haladást értünk el, de egy nemzetközi CO2-piac kialakítása nem egyszerű feladat” – mondta a DW kérésére Svenja Schulze, német környezetvédelmi miniszter.

Mások nem ennyire optimisták, Greta Thunberg élesen bírálta a madridi klímacsúcs résztvevőit amiatt, hogy nem tudnak közös nevezőre jutni. Thunberg kritikáját egy kis nyelvi malőr tette híressé, ugyanis a fiatal aktivista azt írta egy bejegyzésben, hogy „We make sure to put them against the wall and that they have to do their job and protect our future”, szó szerint:

Gondoskodunk róla, hogy a falhoz állítsuk őket, és hogy kénytelenek legyenek elvégezni a munkájukat és megvédeni a jövőnket.

  Thunberg később egy Twitter-bejegyzésben reflektált a meglepő kijelentésre.

Kiderült, hogy egy svéd kifejezés tükörfordításáról volt szó, ugyanis svédül a „falnak állítani valakit” azt jelenteni, hogy számon kérni az illetőt. Mindenesetre Thunberg bocsánatot kért, és biztosított róla mindenkit, hogy nem tervezi klímavédő halálosztagok felállítását.

A gazdag országok lényegében arra szavaznak, hogy változtatás nélkül vigyék tovább azokat az irányelveket, amiket a 2015-ös klímaegyezményben lefektettek.

 Azonban azok a szegény országok, akik a legjobban ki vannak téve a klímaváltozás veszélyeinek, valamint az Európai Unió azt szeretnék, ha jóval radikálisabb reformokat helyeznének kilátásba.

A szigetállamokat tömörítő Association of Small Island States koalíció szóvivője élesen bírálta Ausztráliát, az USA-t, Kanadát, Oroszországot, Indiát és Kínát, amiért a közönyükkel hátráltatják a kiszolgáltatott országok ambícióit a klímakatasztrófa elhárítására.

Az Egyesült Államok, amely a tervek szerint hamarosan kilép a párizsi klímaegyezményből, megpróbál megfúrni minden olyan tervet, amely felelőssé tenné a fejlett országokat a klímaváltozás okozta károkért.

Ugyanis felmerült az igény, hogy a legnagyobb szennyezők kártalanítsák a klímaváltozás elszenvedőit, azonban megfigyelők szerint ez 2025-ig bezárólag évi nagyjából 150 milliárd dollárt jelentene.

Az Európai Unió viszont konstruktív résztvevője volt a klímacsúcsnak, főleg hogy időközben nyilvánossá vált a European Green Deal, avagy az a törvénytervezet, amely garantálná, hogy az EU 2050-re teljesen karbonsemlegessé válik.