Vanda, Paula
-2 °C
0 °C
Index - In English In English Eng

Elvétve alkalmazzák a cégek a túlóratörvényt

2019.12.16. 08:43 Módosítva: 2019.12.16. 09:36

3 éves munkaidőkeret

Szórtan van példa a túlóratörvény alkalmazására, derül ki a G7 a nagyobb szakszervezetek körében végzett körkérdéséből. A Liga Szakszervezetek (100 ezer tag) és a Munkástanácsok (50 ezer tag) mind arról számoltak be, hogy a munkaidőkeretet szinte sehol sem növelték 3 évre a tapasztalataik szerint, és a 12 havi munkaidőkeret is csak elvétve létezik.  

A kiskereskedelemben 80 cégnél képviselettel rendelkező Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete is arról számolt be, hogy a kiskereskedelemben sem élnek a túlóratörvényben foglalt hároméves időkerettel, sőt a valóságban a hat hónapos tervezés is ritka, hiszen a munkaadóknak is nehezebb beosztani a rendelkezésükre álló munkaórákat. 

A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) sem tapasztalta, hogy az érintett területeken alkalmaznák a törvényt a cégek. A Vasas viszont elmondta, hogy a pécsi Haunival nemrég írtak alá egy új kollektív szerződést, amely bevezeti a hároméves munkaidőkeretet, a szakszervezet alelnöke, László Zoltán azt mondta, hogy 

így tudták csak elkerülni a leépítést. 

400 órás túlmunka

Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) alelnöke, a vegyipari és energiaipari dolgozókat tömörítő VDSZ elnöke elmondta, hogy a 400 órás túlóra a versenyszférában a nagyvállalatok esetén nem jellemző, a kisvállalatoktól pedig nincs visszajelzés. Tapasztalta szerint a cégek a munkaerőhiány miatt nem feszítik túl a húrt az alkalmazottaknál, ráadásul több területen csökken a termelés, így nincs szükség túlórára.

A Liga Szakszervetek szakértője, Kozák László is hasonló tapasztalatokról mesélt a G7-nek, tapasztalata szerint néhány helyen alkalmazzák, ott ahol elfogyott az éves túlórakeret, azonban nem jelezték sehonnan, hogy kényszer jelleggel alkalmaznák. 

A kiskereskedelemben viszont előfordul, hogy erőteljesen kihasználják a törvénymódosítás biztosította 400 órás keretet, főleg az olyan nagy multiknál, ahol alacsonyabbak a bérek, egyeznek bele az emberek.

 A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete szerint inkább azokban a kis boltokban jellemző a túlóra, ahol kevés az alkalmazott. A Penny Marketnél például úgy biztosítják a munkavállalók jogainak érvényesülését, hogy a szakszervezettel és nem a cég vezetésével kell megállapodni a túlórában az alkalmazottaknak. 

A Vasas szerint annyival árnyaltabb a kép, hogy sok helyen egyéb jogcímeken számolják el a túlórát, például bónuszként, de hivatalosan náluk senki nem alkalmazta a 400 órás keretet. 

Idrányi Flóra, a Munkástanácsok kommunikációs vezetője azt írta a G7 kérdésére, hogy az önként vállalt túlmunka kizárólag a közszolgáltatást végző cégeknél merült fel a gyakorlatban, egész konkrétan közlekedési társaságoknál. A Ligánál pedig főleg a feldolgozóiparból, az autóiparból (autóipari beszállítóktól) és a közlekedési ágazatból tapasztalták a túlóratörvény alkalmazását.

15%
5999 Ft
5100 Ft
15%
3490 Ft
2967 Ft