A növekedési kötvényprogram (NKP) keretét az eddigi 300 milliárd forintról 2020. január elsejével 450 milliárd forintra emelik – tájékoztatott a monetáris tanács kedden a Magyar Nemzeti Bank a keddi kamatdöntő üléséről kiadott közleményében.
A kamatdöntő ülésen az alapkamatot változatlanul hagyták, az NKP-val kapcsolatos hír azonban érdekesebb, ez az a program ugyanis, amit általánosságban a hazai kötvénypiac fejlesztése és a vállalati finanszírozás könnyítése érdekében indítottak, de a NER-cégek jelentősen felülreprezentáltak a kibocsátók között. Részt vesz benne például a Mészáros Lőrinc-féle Opus Global Nyrt. és a Tiborcz István-féle BDPST tulajdonában lévő Appeninn Nyrt., vagy Szíjj László Duna Aszfaltja. A konstrukció lényege, hogy a programba jelentkező, legalább egymilliárd forintos mérlegfőösszegű, legalább B+ fokozatú hitelminősítésű magyarországi székhelyű vállalatoktól a a jegybank megvásárolja a kibocsátott kötvények legfeljebb 50 százalékát.
Az adófizetők szempontjából ebben az lehet kockázatos, hogy amennyiben a következő 7-10 évben a mai gazdasági struktúra megváltozik, és alapvetően módosulnak a NER-es cégek üzleti lehetőségei, akkor semmi sem garantálja, hogy ezeket a nagy összegű hiteleket (a konstrukció bővítésével most már 450 milliárd forintról beszélünk) vissza fogják tudni fizetni.