Hatalmas kinccsel, gombával jött ki a mínusz mínuszából

Fülöpjakabot úgy is emlegetik, hogy a biofalu. A nagyjából ezerfős településen ugyanis jelenleg négy minősített biogazdaság is működik. Az 1990-es évek végén a térségből többen is belevágtak a bióba, Gyöngyösi jóval később csatlakozott, 2003-ban startolt, majd nem sokkal a gazdasági válság előtt, 2007-ben már nem csak étkezési célra termesztett gombát, hanem gyógyhatású gombák is megjelentek a palettán, némileg kényszerből.

„A béténk csődbe ment, a bank lefoglalta a házat, üzemet, hűtőkocsikat, ahogy illik. A bank azt mondta, hogy vagy elárverez mindent, vagy az egészre ad még svájci frankos hitelt. Itt voltam két kisgyerekkel, nem sok választásom volt, fölmondtak a főállásomban, és ráálltunk a biogazdálkodásra. A mínuszok mínuszából kellett elkezdeni, de mégis a válság idején tudtunk építkezni és fejlődni. Hatalmas kincset kaptam.”

Gyöngyösi nemcsak gombában gondolkodott, kezdetben tököt, babot, kukoricát is termesztett. A gombák közül a laskával járt piacra. Korábban volt már vele tapasztalata, édesapjával 1991 óta foglalkoztak laskával, kamionszám küldték Németországba is árujukat, de nem volt igazán sikeres az üzlet, hiába feszültek meg a munkában.

Bió és magyar

Mikor a biogazdálkodásba fogott, teljes szemléletváltásra volt szüksége, egész egyszerűen máshogy működtek a gombák a vegyszerek nélküli termesztőközegben. „Nem lesznek így őrületes hozamok, a konvencionális termesztési módokhoz képest a bió van, hogy csak a felét hozza. Minden kártevő ellen sem tudok tökéletesen védekezni, időnként hatalmas terméskiesések vannak” – mondta Gyöngyösi.

A biogazdákodáshoz a fülöpjakabi táj megfelelő kereteket ad, Gyöngyösinek nem nagyon kell aggódnia amiatt sem, hogy más területekről permetszer vagy műtrágya kerülne be hozzá véletlenül, mert szomszédja is biogazdálkodó, földjét pedig erdő veszi körül. Mindig meg is felelt a tisztasági előírásoknak, a véletlenszerűen végzett ellenőrzéseken (ezt itthon a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. végzi, a bió tanúsítványokat is ők állítják ki) és a próbavásárlásokon is átmentek a termékei. A körforgást maga biztosítja, a termelés során keletkező szerves hulladék komposztként kerül vissza a földekre.

A biolaskát a budapesti ökopiacon kezdte értékesíteni.

A laska mellett elég hamar megjelentek új fajok is Göngyösi kínálatában, a termesztőházaiban és a fóliáiban jelenleg nyolc, többségében gyógyhatással is bíró gombát termeszt. A zsákokból kikandikáló gombák, például a már nevével is sokkoló majomagy- vagy süngomba elég horrorisztikus, de a szarvasagancsot vagy korallt megidéző pecsétviaszgomba is inkább néz ki egy földönkívüli lénynek, mint fogyasztható ételnek. Utóbbi ganoderma néven is ismert, Gyöngyösi is ezt a fajt tartja az egyik legnagyobb ajándéknak.

Japánból is hozzá járnak

A siitake Gyöngyösinek szakmai elismeréseket is hozott. A Távol-Keleten őshonos gombából a piacokra leginkább apró méretűek kerülnek, de a fülöpjakabi termesztőnek ahhoz képest hatalmas gombái vannak. „Többször voltak már itt Japánból, hogy megnézzék, hogyan tudom termeszteni ezt az ősi fajtát. Itt hentereg ebből tonnaszámra, ők meg otthon is csak keresik. Ez nem génmanipuláció miatt ekkora, hanem így nézett ki eredetileg a természetben. Én egy 85 éves bácsitól kaptam az oltóanyagot, ami eredetileg az 1950-es években kerülhetett  Magyarországra.”

A jó gombatörzsekért és oltóanyagért igazi vadászat folyik, olykor több ezer kilométert is kell utazni értük. Persze aki benne van ebben a világban, annak előbb-utóbb lesz például egy német egyetemen kutató ismerőse, aki biztos tud segíteni megtalálni a kívánt törzset. Gyöngyösi több magyar kutatóintézettel is együtt dolgozik, több kísérlet is folytattak már a gombafarmján. És az így keletkezett tudást ő is magába szívja.

Gyöngyösi abban is úttörő volt, hogy a pecsétviaszgombára is kifejlesztett termesztéstechnológiát. Kínában is van erre módszer, de titokban tartják, fegyveres őrök védik a ganodermás termesztőházakat. Gyöngyösi nem tudja levédetni a módszerét, és ha nem is mondja el a titkát, a szakmabeliek azért rájöhetnek, ha látják, hogyan dolgozik.

„A ganodermának köszönhetek mindent, még a házamat is visszakaptam miatta” – mondta Gyöngyösi. A ganodermát sokan szedik étrendkiegészítőként, nagy hagyományai vannak, koleszterin- és gyulladáscsökkentő, immunrendszer serkentő hatását tekintve biztató kísérletek zajlanak vele világszerte.

Amit a vevők kitalálnak, megcsinálja

A gombát persze magában, szárítva is lehet fogyasztani, de Gyöngyösi egész nagy termékpalettát hozott létre, folyamatosan új ötleteken töri a fejét, de van, hogy a vevők adnak irányt.

„Miért nincs gyógygombás kávéd, kérdezték tőlem a piacon, majd lesz, válaszoltam, aztán azzal jöttek, miért nincs gyógygombás teád, majd lesz, mondtam. Amit a vevők kértek, azt megcsináltam” – mondta a termesztő. Ma már van gyógygombás kávéja, teája, szaloncukra és édessége és kozmetikumcsaládja. Azt mondta, még van sok ötletük, most éppen egy fényvédőkrémen dolgozik egy kozmetológussal, de egy termék fejlesztése és bevizsgálása elég sok időbe és pénzbe kerül, így csak akkor vágnak bele valami újba, ha végigviszik a korábbi tervüket.

A termékeknek egy részét a neten értékesíti, de több mint 250 boltnak is szállítanak. Gyöngyösi a termesztőházak mellett egy laboratóriumot és egy feldolgozóüzemet is működtet, ahol vásárolni lehet, gyakran külföldi buszos csoportok is érkeznek hozzá.

A farm családi gazdaságként működik, Gyöngyösiék öten dolgoznak, és még négy munkatársa van. „A feleségemet két éve hívtam haza, otthagyta a korábbi munkáját, most ő viszi az adminisztrációt és a marketinget, arculatot.”

A termékeket próbálják úgy csomagolni, hogy ne csak azok figyeljenek fel rá, akik mindenben a biót keresik, Gyöngyösi próbál behúzni új vevőket is. Tudja, hogy nem minden esetben környezetbarát a csomagolás, de szerinte sikerül megtalálnia az arany középutat.

Nagy az élőmunkaigény, főszezonban naponta lehet szüretelni egyes fajtákat, de van olyan is, ami ideális körülmények között négy óra alatt megérik. A gomba egész évre munkát ad, tavasszal és nyáron vannak a legnagyobb hozamok, de még télen, 10 fok körül is lehet néhány fajt szüretelni.

A középpontban ma már a gyógygombák vannak, de kevés csiperke és laska is kikerül a gombafarmról.

(Borító- és címlapkép: Szilágyi Anna/Index)