Japánt sokkolta, hogy a csalással vádolt Nissan-vezér egyszerűen meglóghatott

A japán média élesen kritizálja Carlos Ghosnt, a Nissan volt vezérét, miután a csalással vádolt üzletember a japán hatóságok elől Libanonba menekült.

Az újságok nagyjából egységesen arról írnak, hogy azzal, ahogy a cégvezető az óvadékot letéve, ma még rejtélyes módon elhagyta Japánt

elveszítette a lehetőséget az ártatlansága bizonyítására”.

Mint a francia AFP hírügynökség összefoglaló tudósítása kiemeli, miután az iparmágnás óvadékkal szabadlábra került, gyorsan magángépével Libanonba menekült, állítólag azért, hogy elkerülje azt, hogy Japánban „politikai üldöztetésnek” legyen kitéve.

Gyáva lépés

Az ország talán legtekintélyesebb lapja, az 1874 óta kiadott, jelenleg 9 millió példányban nyomott Jomiuri Sinbun szerint

a menekülés egy gyáva lépés volt, amely csúfot űzött a japán igazságszolgáltatási rendszerből"

A lap szerint azzal, hogy Ghosn elhagyta az országot, elvesztette a lehetőséget, hogy bizonyítsa ártatlanságát és megvédje a becsületét” - hozzátéve, hogy a történtekért a bíróság, a védőügyvédek és a bevándorlási hivatal tisztviselői egyaránt felelősek. A védők korábban azzal érveltek, hogy kizárt, hogy egy ennyire ismert ember meglógjon az országból.

A Nissan is szégyelli

A második legnagyobb példányszámú lap, a naponta kétszer megjelenő Aszahi Sinbun olyan Nissan-vezetőket idéz, akik maguk is szégyenteljesnek nevezik volt vezetőjük lépését.

A liberális Tokió Sinbun pedig azt emelte ki, hogy Ghosn arról beszél, hogy szeretné elkerülni a politikai üldöztetést, de közben ő szegte meg az óvadék feltételeit, amikor engedély nélkül külföldre utazott,

ezzel megkérdőjeleződik az érvelése, miszerint valóban bizonyítani akarja ártatlanságát."

- írja a lap.

Az ügyészek csalódottak

A konzervatív Sankei Sinbun megjegyezte, hogy az ügyészek természetesen csalódottak, mert azzal, hogy Ghosn (legalábbis egyelőre) kicsúszott a kezeik közül, hiábavalónak tűnik a hosszú és alapos bizonyítékszerzés az üzletember ellen.

A vád képviselői  úgy vélik, hogy a bíróság „külföldi nyomásnak” engedett, amikor engedélyezte az óvadékot, mert a japán igazság-szolgáltatási rendszert sok kritika éri, amiért nagyon sokáig tud őrizetben tartani ("túszként fogva tartani") feltételezett bűnelkövetőket.