Mátyás
3 °C
15 °C
Index - In English In English Eng

Mr. Bean-kémfilmbe illő hatósági bénázás az év szökésénél

GettyImages-1140358486
2020.01.05. 18:10 Módosítva: 2020.01.05. 23:24
Carlos Ghosn, a Renault és a Nissan autógyárak dollártízmilliós sikkasztással vádolt volt vezetője a napokban minimum érdekes körülmények között eltűnt Japánból, és Libanonban bukkant fel. A filmekbe illő szökésben egy hangtechnikai láda, egy volt zöldsapkás, egy nemrég még venezuelai aranyat fuvarozó török cég és a japán hatóságok hibái is szerepet játszottak. Az egyelőre nem világos, hogy mi lesz a dolog kifutása, bár a hírek szerint hollywoodi producerek már foglalkoznak a sztorival.

Vélhetően napok óta izzanak a vonalak Hollywoodban, és remélhetőleg már készül az első Netflix-sorozat forgatókönyve Carlos Ghosn szökéséről. A Nissan és a Renault autógyárak pénzügyi visszaélésekkel vádolt volt vezetője hiába volt Japán egyik legismertebb embere, és hiába állt elvben folyamatos megfigyelés alatt, december végén simán meglépett a szigetországból, és Libanonban bukkant fel

Ghosnt az autóipar egyik legjobb topmenedzsereként tartották számon, miután megmentette és felfuttatta az ezredfordulón a csőd szélén tántorgó Nissant. Ezért is okozott nagy sokkot, amikor 2018 novemberében őrizetbe vették, és azzal gyanúsították, hogy a hivatalosan bevallott összegnél több tízmillió dollárral nagyobb javadalmazást sajtolt ki a Nissanból.

Később azzal is megvádolták, hogy a cég pénzén vetetett magának luxusingatlanokat, és offshore-cégeken keresztül saját szakállára folyatta el a Nissan vagyonát. Letartóztatása után 120 napig tartották őrizetben, mígnem tavaly áprilisban félmilliárd jenes, azaz nagyjából 1,35 milliárd forintos óvadék ellenében feltételesen szabadlábra került, ahonnan december 29-én felszívódott.

Bár az első hírek alapján úgy tűnt, hogy egy kémfilmekbe illő akcióban szökött meg Japánból, és zenészeknek öltözött kommandósok csempészték ki az országból, a frissebb értesülésekből inkább egy Mr. Bean-szerű sztori rajzolódik ki, bár az tény, hogy vannak benne elitkommandósok, és előkerül a venezuelai aranytartalék és a versailles-i kastély is.

Hatósági bénázás

A libanoni származású, brazil születésű, francia állampolgársággal is bíró Ghosn japán sajtóértesülések szerint egyedül hagyta el tokiói házát; majd a Tokiótól 500 kilométerre lévő oszakai reptéren egy hangtechnikai ládában jutott fel egy magángépre. A ládát nem vizsgáltak át a reptéri hatóságok; mégpedig azért, mert nem fért be a röntgengépbe.

Bár háza elé három kamerát is felszereltek, a bíróság csak havonta egyszer kérte be a felvételeket.

Emiatt a Nissan külön felbérelt egy magáncéget, amely folyamatosan szemmel tartotta, ám ez a cég Ghosn szökésének napján felfüggesztette a megfigyelést, miután a férfi védőügyvédei perrel fenyegették meg. (Ennek jogalapja, hogy a cég által folytatott megfigyelést nem a bíróság rendelte el.)

Oszakából Ghosn Isztambulba repült, ahonnan egy másik géppel Bejrútba ment. A libanoni hatóságok szerint az országba egy érvényes francia útlevéllel lépett be. Erről egyik japán ügyvédje azt mondta, az okmány egy lezárt (bár messze nem feltörhetetlen) műanyag tokban volt Ghosnnál, abból a célból, hogy szükség esetén igazolni tudja magát. (Három másik útlevelét korábban ügyvédjeinél kellett letétbe helyeznie.)

Venezuela és zöldsapkások

A Ghosn által használt két magángépet a török hatóságok lefoglalták, és embercsempészet miatt vád alá helyezték a gépeket birtokló légitársaság egy menedzserét és négy pilótáját. A cég szerint nem tudtak róla, hogy Ghosn utazik a gépeken, az érintett menedzser meghamisította az utaslistát. A menedzser pedig azt állítja, nem tudta, hogy kit szállítanak, a fuvart a családját ért fenyegetések miatt vállalta el. 

Mindenesetre a Bloomberg szerint az érintett cég, az MNG Jet vett már részt érdekes fuvarokban. Tavaly tavasszal, a Nicolás Maduro elnök elleni tüntetések idején például aranyat szállítottak Törökország és Venezuela között; Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pedig azt állította, Maduro Kubába menekítésére is felbérelték őket, bár a venezuelai elnök (állítólag Moszkva unszolására) végül a helyén maradt, és a hadsereg kitart mellette.

Szintén a Bloomberg szerint a gép december 29-i utaslistáján két amerikai szerepelt, Michael Taylor és George-Antoine Zayek. A kiterjedt libanoni kapcsolatokkal rendelkező Taylor korábban az amerikai hadsereg különleges alakulatában, a zöldsapkásokként emlegetett elitkommandóban szolgált, később fedett ügynökként dolgozott, majd saját biztonsági céget alapított, amely az afgán védelmi erők kiképzésében is részt vett a Pentagon megbízásából.

Bár 2010-ben pénzmosásért Utah államban két év börtönre ítélték, később újraépítette a cégét. A New York Times egy forrása szerint Taylort libanoni közvetítők hozták össze Ghosnnal hónapokkal ezelőtt. A libanoni származású Zayek Taylor biztonsági cégének alkalmazottja volt, bár róla többet nem tudni.

Vörös riasztás

Ghosn felkerült az Interpol vörös körözési listájára, azaz a szervezet a szökevény elfogására kérte a libanoni hatóságokat. Ám a dolog sikerét minimum kétségbe vonja, hogy ez nem számít nemzetközi körözésnek.

Korábban hosszú ideig szerepelt ezen a listán az ellene Horvátországban folyó korrupciós eljárás miatt a Zágrábban első fokon két év börtönre ítélt Hernádi Zsolt Mol-vezér is, de a magyar hatóságokat nem igazán hozta lázba a jó politikai kapcsolatokat ápoló topmenedzser ügye. Ghosn esetében a kezére játszhat, hogy Libanonnak nincs kiadatási egyezménye Japánnal, és ő is jól be van csatornázva a vezetéshez – a napokban Libanon elnöke is fogadta. Helyzetét ugyanakkor rontja, hogy Japán valamivel nagyobb diplomáciai és gazdasági nyomást képes gyakorolni, mint Horvátország. 

Ghosn a várakozások szerint szerdán tart sajtótájékoztatót, ahol ígérete szerint kipakol majd. A 65 éves volt cégvezér azt állítja, hogy a Nissan-menedzsment bosszújának áldozata, valójában azért takarították el az útból, mert a japánok meg akarták akadályozni, hogy a Nissanban 43 százalékos tulajdonrésszel bíró Renault bekebelezze a Nissant és a Mitsubishit. A három cég összeolvadása ugyanis Ghosn fő projektje volt. (Erről korábban részletesen is írtunk.)

A japán hatóságok vasárnap közölték, vizsgálják Ghosn szökését. Az ügyészség arra panaszkodott, a szökése jelzi, hogy nem szabadott volna szabadlábra helyezni. Az mindenesetre érdekes, hogy az utóbbi napokban nyilvánosságra került információk alapján az ügyészség nem fektetett nagy energiát az őrzésére, miközben áprilisban tiltakoztak feltételes szabadlábra helyezése ellen „jelentős gazdasági erejére és befolyására” hivatkozva.

Tettes vagy áldozat

Az ügy mindenesetre számos kérdést felvetett a japán igazságszolgáltatással kapcsolatban, de eddig nem igazán a hatóságok bénázása, hanem pont azok szigora miatt. Ahogy részletesen is írtunk róla, Japánban az ügyészek szeretik vád nélkül őrizetben tartani a gyanúsítottakat, és ügyvéd jelenléte nélkül, jogvédők szerint kínvallatásnak beillő körülmények között beismerő vallomást kicsikarni belőlük. 

Részben ennek is köszönhető, hogy Japánban a bírósági büntetőügyek több mint 80 százalékában vallomás alapján hirdetnek ítéletet, és az esetek több mint 99 százaléka elmarasztaló ítélettel zárul.

(Bár ehhez az is hozzájárul, hogy az ügyészek eleve csak a biztosnak tekintett ügyeket viszik bíróság elé, azok több mint 60 százalékát vádemelés nélkül ejtik.)

Ghosn szökéséről japán védőügyvédje blogposztjában azt írta, nem Ghosnra haragszik, hanem a japán igazságszolgáltatásra, miután szerinte Japánban a vádlottak nem számíthatnak tisztességes eljárásra; a bírók nem függetlenek, pusztán alárendelt bürokraták; a média pedig nagyjából az ügyészség PR-ügynökségeként funkcionál. A blogposztból nagyjából az rajzolódik ki, hogy Ghosn fokozatosan elvesztette a hitét abban, hogy képes elkerülni a börtönt, szellemileg és fizikailag is leépült, míg végül meglépett. Ezt erősítették meg a Wall Street Journal forrásai is.

Ettől függetlenül Ghosn kálváriája a világ többi részén sem lágyította meg a szíveket, amihez hozzájárult, hogy Ghosn sosem a visszafogottságáról és szerénységéről volt híres (egy volt vetélytársa szerint konkrétan istennek képzeli magát). A hétvégén pedig Libanon is közölte, hogy japán kérésre megvizsgálják Ghosn ügyét, és az országba kerülésének körülményeit, bár a nemzetközi sajtó egyelőre szkeptikus ennek komolyságát illetően, miután a férfi Libanonban igen nagy népszerűségnek és politikai hátszélnek örvend; bár a politikai helyzet amúgy nem valami stabil.

Az első évad cliffhangerrel ér véget

Ghosnra mindenesetre nem csak Japán vadászik. Idén szeptemberben a fizetése körüli anomáliák miatt az amerikai pénzügyi felügyelet egymillió dollárra bírságolta, és tíz évre eltiltotta a cégvezetéstől. A nyáron Franciaországban is nyomozás indult ellene, miután a gyanú szerint a Renault elnökeként további 11 millió eurónyi céges pénzt használt fel magáncélokra, illetve a céges kapcsolatain keresztül intézte el, hogy a versailles-i kastélyban rendezzék esküvőjét és később felesége egyik szülinapi buliját is. Japánban pedig olyan további vádak is napvilágra kerültek, miszerint privát vagyonkezelő cégének veszteségeit is a Nissannal számoltatta el a 2008-as pénzügyi válság után, ezzel további 16,6 millió dollárra húzta le a céget.

Ghosn letartóztatása megnehezítette a Nissan és a Renault kapcsolatát is. A globális autóeladások 2018 közepe óta csökkennek, emiatt a nagy gyártók más nagy gyártókkal való egyesüléssel próbálnak faragni a költségeiken és fenntartani profitabilitásukat. Ghosn is ezért akarta egyesíteni a Renault–Nissan–Mitsubishi hármast, ez azonban megfeneklett

A Renault Ghosn lecsukása után a Fiat Chryslerrel próbált összeolvadni, de ez a biznisz is kútba dőlt tavaly nyáron. A francia cég másfél év alatt másodszor próbál vezérigazgatót váltani, a Renault–Nissan–Mitsubishi hármas közös ügyeit egyengető titkárság élére csak novemberben sikerült vezetőt kinevezni (korábban ezt a szerepkört Ghosn töltötte be). Közben a Nissan eredményei az utóbbi évben rohamosan romlottak, a nyáron több mint tízezer fős elbocsátást jelentettek be, novemberben 16 százalékot estek eladásaik.

Elemzők szerint ha nem sikerül kibékülniük, az mindkét márkát veszélybe sodorhatja. Bár az eladott autók számát illetően a hármas továbbra is pariban van a Volkswagennel és a Toyotával, nyereségesség és innováció tekintetében kezdenek lecsúszni

„A túlélésért harcolunk, semmi kétség” – nyilatkozta nemrég Jean-Dominique Senard Renault-elnök.

Ghosn mindenesetre egyelőre a Nissan pénzén vett és felújított 15 millió dolláros bejrúti villájában várja a továbbiakat, ahonnan az autógyár egyébként több mint egy éve próbálja kilakoltatni a Ghosn-családot, egyelőre sikertelenül. A New York Times szerint nemrég egy hollywoodi producerrel is tárgyalt sztorija megfilmesítéséről  csak remélni lehet, hogy ez összejön.

(Borítókép: Carlos Ghosn arcképe egy kivetítőn Japánban 2019. április 4-én. Fotó: Takashi Aoyama / Getty Images Hungary)