Magyar portól izmosodik a világ

Izzadó kopasz férfiak, nyögés és duzzadó mellizmok: sokan talán még mindig ezekre asszociálnak, ha meglátják a bizonyos bödönös fehérjeporokat valahol. Pedig a táplálékkiegészítőket már nemcsak azok eszik, akik kétajtós szekrényre akarják gyúrni magukat, hanem futók, apukák, anyukák, menedzserek, könyvelők is előszeretettel beiktatják az étrendjük mellé, és erre a változásra már a cégek is reagálnak.

Bár minden bevásárlóközpontban ott vannak, és országszerte látni a plakátjaikat, kevesen tudják, hogy a Magyarországon népszerű két nagy sport-táplálékkiegészítő, 

A BioTechUSA teljesen magyar tulajdonú családi vállalkozás, a Scitec pedig magyar központú, magyar vezetésű, bár egy dél-afrikai cégcsoport tulajdonában van. Mindkét cég országok tucatjaiba exportál a kontinensen innen és túl. Bár nyugaton jóval több márka közül választhatnak a vásárlók, a két vállalatnak mégis sikerült megvetnie a lábát külföldön.

Az ókortól egy százmilliárd dolláros piacig

Azt már viszonylag korán felismerték az emberek, hogy bizonyos típusú ételek segítik az izmok regenerációját, valamint növekedését, már az ókori görögök is nagy mennyiségű marhahús fogyasztását javasolták az izmosodni vágyóknak. A ma ismert táplálékkiegészítők elterjedésére azonban – bár már előtte is fogyasztották őket bizonyos formában, katonák, betegek – a huszadik század második feléig, a professzionális testépítés világhódításáig kellett várni. 

Már a testépítés atyjának tartott Eugen Sandow – aki mint a lenti videón látható, szívesen pózolt a kamerába – megfogalmazott táplálkozási tanácsokat a századfordulón, ő az erőlevesre esküdött, azaz a marhahúsos alaplére. 

Bár számtalan vitamint, elektrolitos italt, porcerősítőt lehet kapni, az ipar gerincét továbbra is a fehérjék adják. Fehérje számtalan dologban van, mindenki fogyaszt belőle a napi ételével, az izmok terhelése során keletkező mikrosérülések regenerálódásához és ezáltal az izmok növekedéséhez a szervezetnek szüksége van a fehérjére.

Széles körben elfogadott nézet, hogy ha az ember izmos szeretne lenni, akkor az edzés mellett növelt mennyiségű fehérjét is be kell vinni a szervezetébe. (Megoszlanak a vélemények arról, hogy mennyi fehérjét és milyen formában kell fogyasztani, de ebben a cikkben táplálkozástudományi kérdésekben nem szeretnénk igazságot tenni.) Az alábbi videón bemutatja a dolog tudományos hátterét:

A hagyományos élelmiszerek értelemszerűen csak bizonyos százalékban tartalmaznak fehérjét, de sokaknak nehéz megenni például annyi csirkét vagy halat, ami a kívánt mennyiséget tartalmazza. Sokan ráadásul arra esküsznek, hogy közvetlenül edzés után kell sok fehérjét bevinni, ha gyarapítani szeretnénk izmainkat. Ez nem olyan könnyű, csináljon akár csak húsz fekvőtámaszt, majd próbáljon leküldeni 30 deka natúr csirkemellet egy tál rizzsel.

Sajtból van a por

A fehérje elsősorban a tejipar mellékterméke, a tejsavóból választják ki. A nyers fehérje egy sárgásfehér por, nem túl kellemes szaggal. Az alapanyag cementeszsák-szerű csomagokban érkezik, például Hollandiából, ahol a sajtgyártásból visszamaradt savót dolgozzák fel. Nagy fehérjegyártó Európában a Volac, ők például a Scitec beszállítói is. 

Míg az élelmiszeriparban, ha egy összetevőnek rossz íze van, akkor nem feltétlenül bajlódnak a felhasználásával, addig ha fehérjés, vitaminos, kalciumos, keratinos terméket akar valaki előállítani, akkor adott egy alapanyag, és azzal kell dolgozni.

Mind a BioTechUSA szadai, mind pedig a Scitec dunakeszi gyárában lényegében az importált alapanyagokból hoznak létre valami fogyasztható terméket. A Scitec-gyár elrendezése is jól tükrözi, hogy a táplálékkiegészítő-gyártás  kicsit a matematikaórákon a táblára rajzolt géphez hasonlít, ahol felül bedobjuk a számokat, alul pedig kijön a végeredmény.

A többszintes gyárban a legfelső szinten történik az alapanyagok kimérése és összekeverése, nagy hengeresen keverőkben, amik eldolgozzák a mixet, hogy a különféle szárazanyagok egyenletesen legyenek elosztva a végtermékben. Aztán a  gravitáció segítségével jut a por tovább a minőségellenőrzés, majd a csomagolás szintjére.

Elméletben a folyamat nem bonyolult, de mielőtt nekiállna pancsolni magának tömegnövelőt, meg kell jegyezni, hogy a valóságban számos dolog teszi nehézzé a táplálékkiegészítő-gyártást.

Elsőként ott van a fentebb már említett íz problémája. Ki kell dolgozni egy olyan receptúrát, amelynek jó az íze, tartalmazza az elvárt tápanyagokat, ráadásul olyan formában, hogy azokat megfelelően hasznosítani is tudja a szervezet. Ráadásul az étrend-kiegészítőkhöz számos stigma kapcsolódik, főként az, hogy a doppingszerekkel társítják őket az emberek. Ezért a gyártók különösen odafigyelnek arra, hogy még véletlenül se legyen a Doppingellenes Világügynökség (WADA) által tiltott teljesítményfokozónak számító szer a termékeikben.

BioTechUSA

A BiotechUSA egy amerikai eredetű cég, amit a Lévai család hozott Magyarországra, és vásárolt fel a kilencvenes években. Kezdetben külföldről importálták a termékeket, majd elindult a saját magyar üzem Szadán.

A cég büszke a magyar gyökereire, mondta el kérdésünkre Lévai Bálint, a cég ügyvezetője, a cég irányítását édesapjuktól átvevő testvérpár egyike. Az USA-t a márkanévben alapvetően azért tartották meg, mert utal a márka eredetileg amerikai gyökereire, az Egyesült Államok pedig a testépítés és a táplálékkiegészítés fellegvára. Emellett gyakorlati oka is volt, ugyanis költséges és bonyolult lenne a név megváltoztatása. 

Az éves beszámolók szerint 2018-ban a cég árbevétele 22,83 milliárd forint volt, és jelenleg 739 főt foglalkoztatnak. A cégnek Szadán van gyára, valamint logisztikai központja. Saját bevallásuk szerint 77 országban vannak jelen, Európán belül jellemzően direktbe, a kontinensen kívül pedig disztribútor cégeken keresztül szállítanak. A cégnek több mint 130 üzlete van, ebből 100 üzlet Magyarországon és további üzletek Szlovákiában, Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Oroszországban és Lengyelországban.

Scitec Nutrition

A Scitec elődjét egy Amerikában élő magyar testépítő alapította, 1996-ban, a cég magyar jogelődjét pedig 97-ben jegyezték be. Kezdetben amerikai termékek disztribúciójával foglalkoztak, majd 2009-ben Dunakeszin megalakult a Scitec gyára. A cég először 2012-ben cserélt gazdát, ekkor vásárolta föl egy pénzügyi befektető cég, az Enterprise Investors, akik professzionalizálták a belső folyamatokat, majd eladták a mostani tulajdonosnak, egy dél-afrikai tőzsdei cégnek, a Ascendis Healthnek.

Seres Attila ügyvezető igazgató elmondta, hogy a végrehajtás Magyarországon, magyar menedzsment által történik, természetesen a tulajdonossal egyeztetnek a stratégiákról. De itthon történik a termékfejlesztés, kutatás, értékesítés, marketing is. A cég emellett részt vesz a magyar sportéletben, szerződésben állnak a Magyar Olimpiai Bizottsággal, valamint a Magyar Labdarúgó Szövetséggel. Az innovatív fejlesztések érdekében külön szervezetet hoztak létre Scitec Institute néven, amelyben sporttal és táplálkozással kapcsolatos sporttáplálkozási tanácsadással foglalkoznak, többek között a magyar olimpiai csapat tagjai számára.

A Scitec utolsó éves beszámolója (2017. 07. 01. – 2018. 06. 30.) szerint 22 milliárd forint árbevételük volt, és jelenleg 551 főt alkalmaznak. A Scitec több mint 90 országba szállít a termékeiből, és nemrég az e-kereskedelembe is beszálltak egy saját webshoppal.

Fontos a forrás is

Az ellátási lánc biztosítása komoly kihívást jelent, ugyanis állandó és stabil minőségű utánpótlás kell olyan anyagokból, amiket Magyarországon nem vagy nem a kívánt mennyiségben, minőségben állítanak elő. Mivel a hamisított vagy szennyezett termékek súlyos kockázattal járnak, időbe telik, amíg sikerül kiépíteni egy új beszállítási vonalat (laboratóriumi vizsgálatok, engedélyek stb.). Ráadásul még a biztonságos alapanyagokat sem lehet csak úgy cserélgetni, ugyanis a különböző tejipari készítmények savójából eltérő minőségű fehérje állítható elő.

Fontos a végtermék stabil minőségének szempontjából, hogy mindig ugyanolyan fehérje érkezzen, hiszen például egy eltérő ízű alapanyag a gyártási folyamat módosítását igényelné. A minőség-ellenőrzés egyik fontos lépése egyébként az íz vizsgálata, erre külön szakemberek vannak, akik referenciaízekkel ellenőrzik, hogy a termék olyan lett-e, amilyennek elképzelték.

Amikor táplálékkiegészítőket vásárol az ember, sokszor több tízezer forintot is ott hagy a boltban, több hétre előre megveszi magának a kinézett termékeket, ezért kiemelten fontos, hogy elégedett legyen, hiszen könnyen átpártolhat egy másik márkához. Pedig a testépítő hátterű törzsközönség mellett egyre dominánsabbak azok, akik a sportot nem annyira az alakformálással, mint a tudatos, egészséges életmóddal azonosítják. 

Zöld doboz, de nem zöld termék

Utóbbi trend egyébként jól követhető a két említett cég új termékeinek dizájnján is, a rikító színekkel operáló, hagyományos dobozos fehérjeporok mellett sorra jelennek meg az egészségügyre jellemző kék-fehér-zöld színeket használó termékek. Fontos célcsoport a futók, akik amúgy egy cipőre vagy egy eseményen is súlyos tízezreket hajlandók ott hagyni, így nem elrugaszkodott az elképzelés, hogy táplálékkiegészítőkre is szívesen költenek. 

Ezzel összhangban egyéb változások is folyamatban vannak, így sorra jelennek meg a vegán, GMO-mentes, fenntartható gazdaságból származó termékek is. A két magyar cég részéről már van pár bátortalan lépés a környezettudatosság felé, az újabb termékek már elérhetők papíralapú csomagolásban is, azonban még ezek is nehezen újrahasznosíthatóak, ugyanis a minőség megőrzésének érdekében van egy fém belső bevonatuk.

Pedig rengeteg műanyaghulladék keletkezik, ráadásul a nagy hengeres dobozok még töltés előtt is extra károsanyag-kibocsátással járnak, hiszen nem túl hatékony a szállításuk, és hulladékként is sok velük a gond. De a különféle vitaminmixek sokszor külön-külön is be vannak csomagolva, továbbá dobozonként mindig külön mérőkanál jár a porok mellé.

De maga a fehérje fő forrását jelentő szarvasmarhatartás is jelentős forrása az üvegházhatású gázoknak, igaz, a fehérje csak melléktermék, így azt a tejet, amiből származik, amúgy is előállítanák. 

Relatíve fiatal piac

A sport-étrendkiegészítők piaca viszonylag fiatal, ami teret ad az olyan kisebb cégeknek, mint a két magyar szereplő is, hogy nemzetközi vizekre tudjanak evezni. Mindkét hazai cégről elmondható, hogy a rendszerváltás utáni űrt kihasználva sikerült gyors sikereket elérniük, reagálni tudtak arra a fogyasztói igényre, hogy itthon is hozzáférhetők legyenek a nyugati testépítő legendák által használt termékek – érdekesség egyébként, hogy a BiotechUSA-s Lévai család testépítő gépek importjával kezdte a vállalkozást. 

Azonban az iparban jártas szakemberek szerint ez a viszonylagos fiatalság az oka annak, hogy nincsenek még átfogó, ismert szakmai szervezetek, amiken keresztül közös stratégiát, kommunikációt tudnának kialakítani a gyártók olyan kérdésekben, mint például a környezetvédelem. Egyébként is tapasztalható némi bizalmatlanság az étrendkiegészítő-gyártók körében, ugyanis (egyébként nem alaptalanul) még mindig tartanak tőle, hogy a média vagy általában a közvélemény a szteroidokkal hozza őket összefüggésbe. 

(Borítókép:  Versenyzők pózolnak a Klasszikus Testépítő Világbajnokság és Fitness Világkupán az Uránia Nemzeti Filmszínházban.  Fotó: Mohai Balázs /  MTI )