Éljenek a kórházi reformok, csak addig ne pusztuljunk éhen!

Az elmúlt egy hónapban folyamatosan napirenden volt a hazai kórházak tartozásainak kérdése. A kormány hozott is döntéseket, elsősorban a 358/2019. számú kormányrendeletet, eszerint a szállítókkal a tárgyalásokat február 29-ig kell lefolytatni.

Valahogy úgy képzelhetjük ezt el, hogy elmegyünk egy étterembe vacsorázni, de nem viszünk elég pénzt (fedezet nélküli kötelezettségvállalás), majd rendelünk, jóízűen elfogyasztjuk az ételeket, de a fizetésnél tárgyalást kezdeményezünk a pincérrel az árakról, a kifizetés halasztásáról, mert valójában nincs elég pénzünk.

A tartozás rendezése körül már vannak összegek, tartozásrendezési menetrendek, de a különböző cégek és szakmai szövetségek ezekkel nem elégedettek. Erről ebben a cikkben írtunk részletesen. A probléma alapja az, hogy a kórházak megvettek kórházi termékeket az egészségügyi beszállítóktól, azt el is fogyasztották, de amikor fizetni kellene, tárgyalásokat kezdenek.

A miniszterelnök véleménye

A legfontosabb döntéshozó, vagyis maga Orbán Viktor miniszterelnök január 9-én, az általa tartott kormányinfón is hangsúlyozta, hogy törvénytelen a kórházak fedezet nélküli kötelezettségvállalása, olyan rendszer kell, amiben kontrolláltak a költségek. Szerinte az eladósodás elsősorban a nagy profittartalommal dolgozó multinacionális szállítók felé áll fenn.

A baj csak az, hogy hiába vannak az intézmények élén a rendszer által kiválasztott bizalmi emberek, hiába tilos fedezet nélkül vásárolni,

Ráadásul ha valaki fedezet nélkül vállalt kötelezettséget, attól még a beszállító jóhiszeműen adta oda az árut, nem igazságos őt büntetni. Visszatérve az egyik példánkra, a pincér nem okolható azért, mert kiszolgált egy jól öltözött, de valójában pénztárca nélkül érkező vendéget, mert a pincérek nem szokták megkövetelni, hogy valaki előre mutassa be a bankjegyeit.

Alulnézetből: a Dispomedicor esete

A probléma az, hogy a célkeresztbe állított multinacionális szállítók életében Magyarország 2-4 százalékos súllyal esik a latba, az ilyen cégek megtehetik, hogy akár hosszú hónapokig előfinanszírozzák a be nem érkező, de kerekítési hibaként is felfogható magyarországi árbevételt, ám a magyar vállalkozások közben elhullanak.

Nagy Antal, a steril eszközök tervezésével és gyártásával foglalkozó hazai vállalat, a debreceni Dispomedicor Zrt. cs.a. elnök-vezérigazgatója elmondta az Indexnek, hogy cége például 120 millió forintos kintlevőséggel zárta a tavalyi évet, ezeket az eszközöket a kórházak amúgy már elhasználták, mert beérkeztek azóta az új megrendelések is. Ebből az összegből körülbelül ötvenmillió forintnak kellene a napokban beérkeznie ahhoz, hogy a debreceni társaság a termelését fenn tudja tartani.

A Dispomedicor eleve nincsen könnyű helyzetben, egy konkrét bankkal 2016 óta fennálló súlyos elszámolási vitája miatt tavaly csődvédelmet kért. Ha az elhúzódó tárgyalások, ellenőrzések miatt fő vevői, a hazai kórházak nem rendezik a számláikat, az már az utolsó szög lenne a koporsóban, és a társaság életébe kerülhet.

Mint a szakember meséli, az a folyamat, amely most elkezdődik, így a pénzügyi ellenőrök, a csődbiztosokra emlékeztető jogosítványokkal fellépő vagyonfelügyelők kijelölése, a számlák ellenőrzése, információcsere (sokszor postai úton), még a legjobb szándék mellett is hosszú hónapokig eltarthat. A vállalkozásoknak eközben ugyanúgy meg kell finanszírozni a működést, a bérköltségeket (a munkavállalók természetesen nem tudnak 5-7-9 hónapot várni a bérükre), a további fix költségeket, az eladott, de pénzügyileg nem rendezett termékek áfáját.

Nem érthető az egész

A szakma azt is sérelmezi, hogy az egész rendelet azt sugallja, hogy a 2019. évi elszámolás tekintetében túlárazások, eltúlzott vagy fiktív számlázások történtek. Ez a kérdés sokkal inkább az ügyészség vagy az adóhivatal kompetenciája lenne. Az Indexnek nyilatkozó cégvezető szerint

természetesen semmi sem kizárt, de az elmúlt húsz évben pártállástól függetlenül mindenki azon dolgozott, hogy miként lehetne még szigorúbban ellenőrizni a kórházi beszerzéseket, így számomra gyakorlatilag teljesen elképzelhetetlen hogy valaki közbeszerzési eljárások, hivatalos megrendelő, mennyiségi és minőségi átvételi papírok nélkül tudjon a kórházaknak szállítani

Vagyis bár nem kérdés, hogy mindig lehetnek visszaélések, mi például itt írtunk egy durva esetről, de ott kellene határozottabban fellépni, és nem a tisztességes cégeket kellemetlen helyzetbe hozni. Ahogy a hazai beszállítók mondják,

ha a magyar piacon vannak fennakadások, az éppen azoknak a cégeknek fog komolyabb nehézséget okozni, amelyeknek a magyar piac a fontos, az a meghatározó.

Vagyis a hazai vállalatoknak, mert a globálisan szállító minőségi multik és az olcsó alternatív termékeket gyártó távol-keleti cégek számára a probléma marginálisabb, csupán egy piacot érint a sok közül. Nagy szerint a jelenlegi ágazati szereplőknek már régóta nincsenek meg azok a tartalékai, amelyek birtokában egy ilyen, akár fél évig fennálló helyzet finanszírozható lenne.

Sok a távozó

Az elmúlt tíz évben Magyarországon már több olyan cég bezárt, amelyek a kórházak részére egyszer használatos orvosi eszközöket gyártottak.

Ilyen volt

• a Szalag és Zsinórgyár Zrt.,
• a Medicor Műtőtechnika Kft.,
• az Amido-Med Kötszergyártó Kft.,
• a Bócsi és Társa Kft.,
• a Mediprodukt-Trade Kf.t,
• a Mátraplaszt Orvosi Eszközöket Gyártó Kft.

Ezek a cégek fénykorukban több mint ezer embert foglalkoztattak. Minden történet egyedi, lehet, hogy volt közöttük menthetetlen, de vélhetően ha az állam jobban odafigyel, ha a számlák időben lettek volna kifizetve, a magyar egészségügyi beszerzések jobban elismerték volna a minőséget, ezek a cégek máig élhetnének.

Összesítve az előző társaságokat, ők közel ugyanannyi embert foglalkoztathatnának, mint amennyit a leendő debreceni BMW-gyár fog, amely több tízmilliárd forintos állami támogatásra számíthat, legutóbb éppen vasútépítést jelentett be a kormányzat. Nagy szerint

Debrecenben mindenki a BMW-beruházás lázában ég, természetesen mi sem vagyunk ellene, de fontos érezni, hogy miközben az új munkahelyeket súlyos összegekkel támogatja a kormány, más munkahelyek megőrzéséért annyit sem tesz, hogy a megszolgált forgalmunkat kifizesse.

Azzal nehéz lenne vitatkozni, hogy a globális gazdaságban az egészségügy továbbra is az egyik leginnovatívabb, leginkább növekvő ágazat. A krónikus egészségügyi forráshiány sajnos ezen szegmens hazai vállalatait is nagyon nehéz helyzetbe hozza. Valamilyen tűzoltó megoldás végül mindig akad, de a tartósan finanszírozható rendszer hiányában a kevésbé tőkeerős hazai cégek örökre billegnek.

(Borítókép: Balázs Attila / MTI)