Dénes
2 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Az állam tudni szeretné, hogy mi történik a petesejtekkel

D MTZ20170530011
2020.01.13. 11:01
  • A kormány állami tulajdonba vette a nagy meddőségi központokat, valamint február 1-jétől ingyenessé teszi a meddőségkezelésben használt eljárásokat, gyógyszereket, szűréseket.
  • A kormány többéves terve, hogy kontroll alá vonja a meddőségkezelést. Több jel mutat arra, hogy nagyszabású központosítás vette kezdetét.
  • Innentől lényegében teljesen ingyenes lehet a meddőségkezelés, és a várólisták is megszűnnek.
  • Azonban nem könnyű elég szakembert találni, ugyanis a meddőségkezelés nagy szaktudást igényel.
  • Azok a klinikák, amelyek kívül maradtak az állami körön, viszont kivérezhetnek.
  • A meddőségkezelés fontos és szükség is van rá, de önmagában nem fogja megállítani a népességfogyást.

Becslések szerint akár 150 ezer párt is érinthet Magyarországon a meddőség. Bár már régóta rendelkezésre állnak hazánkban is különféle eljárások, amelyek segíthetnek a meddő párokon, ezek nagyon költségesek. Még úgy is a pénztárcájukba kellett nyúlniuk azoknak, akik meddőségkezelésen szerettek volna részt venni, hogy az állam már eddig is állta a kezelések és kapcsolódó gyógyszerek árának nagy részét.

A magyar kormány egyik kedvelt témája, hogy meg kell állítani a népességfogyást, több olyan programot hirdettek (csok, babaváró hitel, nagycsaládosok autótámogatása, anyák szja-kedvezménye), amelyek azt célozták meg, hogy gyermekvállalásra biztassák az embereket – bár az vita tárgyát képezi, hogy mennyire hatékonyak ezek a kezdeményezések.

Ebbe a trendbe illeszkedhet, hogy nemrég bejelentették:

állami tulajdonba kerül hat nagy meddőségi központ, valamint teljesen ingyenessé teszik a fő meddőségi eljárásokban használt gyógyszereket és a meddőségszűrést is.

Emellett ezentúl a közfinanszírozott intézmények volumenkorlát nélkül számolhatják el a beültetéseket, tehát nem lesz többé megszabva, hogy egy intézmény havi szinten hány államilag finanszírozott beültetést végezhet, így megszűnnek a várólisták is. A szakma úgy látja, van igény a dologra, innentől teljes kihasználtság mellett fognak üzemelni az egészségpénztár által támogatott kezelést nyújtó intézmények (az állami tulajdonba vett magánintézmények, egyetemi központok és kórházak).

Orbán Viktor az idei első kormányinfón világossá tette, hogy a kormány szándéka, hogy teljes kontrollt gyakoroljon a meddőségkezelés fölött. Az új rendszerben nem lesz könnyű dolguk azoknak az intézményeknek, amelyekben nincs lehetőség támogatott kezelésekre. Ráadásul több jel arra utal, hogy az egész meddőségkezelést központosíthatják a közeljövőben.

A gyógyszerek jelentették a fő költséget 

Jelenleg kétféle megtermékenyítési eljárást támogat az állam: a méhen belüli mesterséges ondóbevitelt (inszemináció), valamint a lombikbébi-eljárást, azaz a testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés különböző módszerekkel végzett eljárását. Az inszeminációból hat, a lombikbébieljárásból öt alkalmat áll a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK, a korábbi Országos Egészségbiztosítási Pénztár). 

Ha sikerült összehozni egy babát, akkor jön a bónuszkör, ugyanis ez esetben újabb négy-négy beavatkozást áll a NEAK – de nem lehet „továbbvinni” a fel nem használt beavatkozásokat, tehát ha elsőre összejön a gyerek, akkor is négy újabb eljárás van ingyen, nem kilenc. A támogatott eljárások a jogszabály jelen állapota szerint a nő reprodukciós kora felső határának eléréséig, de legfeljebb 45. életéve betöltéséig kezdhetőek meg.

A gyógyszerek esetén csak a lombikbébi-eljárásban használt gyógyszerekről írja konkrétan a jogszabály, hogy 90 százalékos támogatásban részesülnek, akkor, ha a kijelölt intézmények szülész-nőgyógyász szakorvosa írta fel őket. Egyéb gyógyszereket csak kisebb mértékben támogatnak.

A meddőségi központok állami tulajdonba vételével együtt bejelentették, hogy a támogatott gyógyszereket innentől száz százalékban fogják támogatni (lényegében ingyenessé válnak), azonban nem világos, hogy ez csak az eddig is 90 százalékos támogatottságot élvező készítményekre vagy minden kapcsolódó gyógyszerre vonatkozik-e majd.

A TÁMOGATOTT GYÓGYSZEREK EGYÉBKÉNT FÜGGETLENEK A TÁMOGATOTT KEZELÉSTŐL, TEHÁT AKKOR IS KEDVEZMÉNYES ÁRON KAPHATÓAK, HA AZ EMBER MÁR ELHASZNÁLTA AZ INGYENes KEZELÉSEKET.

A procedúrát végigjárók beszámolója szerint a hormonkészítmények jelentik az egyik fő kiadást, a szükséges gyógyszerek fajtájától és attól függően, hogy mennyire húzódik el a folyamat, még a támogatott formában is 2-300 ezer forintba kerülhet a dolog jelenleg.

Mondd anyádnak, (ne) hozzon pénzt

Kisebb zavart okozott az, hogy bár a hat intézmény állami tulajdonba vétele január 1-jén vált hatályossá, kezdetben arról volt szó, hogy maguk a gyógyszerek csak július 1-től lesznek ingyenesek, 

VÉGÜL MAGA ORBÁN VIKTOR ÖNTÖTT TISZTA VIZET AZ ELSŐ IDEI KORMÁNYINFÓN A POHÁRBA, AMIKOR BEJELENTETTE: FEBRUÁRTÓL LESZNEK INGYENESEK A GYÓGYSZEREK ÉS A SZŰRÉSEK.

(Tavaly decemberben még maga Novák Katalin is azt mondta, január 1-jétől válnak ingyenessé a meddőségkezelésben használt gyógyszerek, így többen csak a kasszánál szembesültek vele, hogy még mindig ki kellett csengetni a drága készítmények árát.)

A meddőségkezelést már most is állja a társadalombiztosítás, de igényel némi utánajárást, ha szeretne eligazodni az ember: mit is fedez a biztosítás. A magánszolgáltatók és az állami ellátás összefonódása az átlagpáciens számára nehezen átláthatóvá teszi, hogy melyiknél is kerültek ellátásra.

1 baba = 0 Ft

Tehát jelenlegi ismeretek szerint a támogatott gyógyszerek és a meddőségi vizsgálatok is ingyenessé válnak február 1-től.

EZZEL ELMÉLETileg AKÁR A TELJES MEDDŐSÉGKEZELÉS INGYENESSÉ VÁLHAT.

Kásler Miklós tavaly decemberben azt mondta, hogy a kormány támogatása ki fog terjedni a diagnosztikus tevékenységek mellett a terápiás lehetőségek bővítésére is, azaz a férfiak és a nők meddőségi diagnosztikájának és gyógyszeres kezelésének is a teljes költségét támogatni fogják.

Azt jelenleg nem lehet tudni, hogy mennyibe került a hat központ állami tulajdonba vétele, azt azonban nagyjából meg lehet becsülni, hogy mennyi súlya van a meddő párok (ugyanis az egyedülálló anyák, valamint a nem heteroszexuális párok nem részesülnek támogatásban) állami támogatásának a népességfogyás megállításában.

Nem hülyeség, de nem is csodaszer

Magyarországon, hasonlóan a fejlett világ zöméhez, a teljes termékenységi arányszám nem éri el a népességfenntartáshoz szükséges minimum kettes értéket.

KAPCSOLÓDÓ
Miért fogy a magyar?

Miért fogy a magyar?

Magyarázó videóban mutatjuk be Magyarország demográfiai helyzetét és a kormány próbálkozásait a gyerekszám növelésére.

A termékenységi arányszám azt mutatja meg, hogy az adott gyermekvállalási körülmények mellett egy nő élete folyamán átlagosan hány gyereket szülne. Bár az elmúlt évtizedben sikerült némileg növelni a termékenységi arányszámot, hívják fel a figyelmet a Népességtudományi Kutatóintézet kutatói, a születések száma közben stagnál, ugyanis a nők körében felgyorsult annak annak a korcsoportnak a csökkenése (20-40 év közöttiek), amelynek tagjai körében a legmagasabb a gyermekvállalási kedv. Tehát kevesebb nő szül, de több az egy nőre eső gyerek. 

Eközben kitolódik a gyermekvállalás kora is, és bár a kitolódás nem csökkenti a gyermekvállalási szándékot, a 

HALASZTOTT GYEREKEK MÁR RITKÁBBAN SZÜLETNEK MEG TÉNYLEGESEN.

Ennek oka, hogy idősebb korban biológiai okokból már kisebb a teherbe esés esélye. Azonban az, hogy létezik meddőségkezelés, nem jelenti azt, hogy érdemes késői szülésben gondolkodni: a kezelés meglehetősen megterhelő tud lenni fizikailag és lelkileg is – ahogy ezt a kezelésen átesettek is megerősítik. Ráadásul 40 év fölött már segítséggel is igen alacsony a teherbeesés esélye. Tehát nincs szó arról, hogy a meddőségkezeléssel ellensúlyozni lehetne a kitolódó gyermekvállalást.

Természetesen vannak sokan olyanok is, akik az életkortól függetlenül nehézségekkel küzdenek  a gyermekvállasban. Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár 150 ezer, meddőségi problémával küzdő párról beszélt tavaly a kormányközeli Nézőpont Intézet népesedéspolitikai konferenciáján, amikor először belengették, hogy változás jön a meddőségkezelés terén. 

NEM ELRUGASZKODOTT ÖTLET A MEDDŐSÉGKEZELÉS TÁMOGATÁSA, VISZONT CSODÁT SEM FOG TENNI.

Azok a meddőségi klinikák, ahol nyilvános, hány sikeres terhességhez asszisztáltak, mind két-háromezer körüli számmal büszkélkednek a létesítmények fennállásának teljes ideje alatt. A SOTE Asszisztált Reprodukciós Osztályán évente 450-500 eljárást végeznek, azt azonban nem tudni, hogy ebből hány gyerek születik ténylegesen.

Kásler Miklós Miklós a meddőségkezelés átszervezésének bejelentésekor azt mondta, hogy az állami intézetekben történő infrastrukturális és az asszisztált reprodukciós eljárások fejlesztésének köszönhetően négyezer újszülött világra jövetelét jósolják 2022-re. Összehasonlításként 2019-ben január és október között 74 064 gyermek jött világra és 108 123 ember halt meg. 

A MEGKÉRDEZETT SZAKÉRTŐK SZERINT SOKADIK KIEGÉSZÍTŐ INTÉZKEDÉSNEK JÓ A MEDDŐSÉGKEZELÉS TÁMOGATÁSA, DE ÖNMAGÁBAN JELENTŐS HATÁSA NINCS A NÉPSZAPORULATRA. 

Már volt kísérlet a központosításra 

Nem először jön elő egyébként, hogy az állam szeretne nagyobb kontrollt a meddőségkezelés fölött. 2017-ben, amikor növelték a lombikkezelések és a kapcsolódó gyógyszerek támogatását, felmerült már az is, hogy állami fenntartású meddőségi központok felé terelnék a pácienseket. Az Átlátszó írt róla, hogy Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár akkor úgy nyilatkozott: 

Azok az állami intézmények, melyek a saját kapacitásaikat bővíteni szeretnék, a szükséges eszközök beszerzéséhez több milliárd forintos hozzájárulást kaphatnak.

Azt is tervezték, hogy azok, akik nem a támogatott formában mennek kezelésre, csak 25 százalékos támogatást kapjanak a gyógyszerekre (ekkor emelték 70-ről 90 százalékra a támogatást.) Az állami központok létrehozásával kapcsolatban már akkor is többen kétséget fogalmaztak meg, ugyanis nem lehet csak úgy a semmiből előteremteni a szükséges szakembereket. 

A dologból végül nem lett semmi, pedig a témát ismerő forrásunk szerint az állam részéről megvolt a szándék arra, hogy állami fenntartású meddőségi központokat létesítsenek.

Nehéz szakembert találni

"A hat meddőségi központ állami kézbe vétele ezt az elakadt projektet [meddőségkezelés állami intézményekbe terelése 2017-ben] közelíthette most meg egy másik irányból. Közben – párhuzamosan a már meglévő Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Baross utcai részlegének  Asszisztált Reprodukciós Osztályával – 2019 októberében megnyitotta a kapuit a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Üllői úti részlegének új Asszisztált Reprodukciós Centruma is (ARC) 500 milliós eszközparkkal. Az egyetem honlapja szerint a két egység működésével a Semmelweis Egyetem 2020 végére a jelenlegi, évi 450-500 reprodukciós eljárás ötszörösét kívánja elvégezni. Az egyetem célja, hogy néhány éven belül egy kifejezetten a meddőségi ellátására, a klinika Baross utcai részlegén létrehozandó központban teljesedjen ki az ellátás.

Azonban ugyanazzal a problémával szembesülhettek az ARC-nál is, mint még 2017-ben az állami meddőségi központok létrehozásánál: a komoly rutint és szaktudást igénylő, egészségügyi kockázatot is rejtő meddőségi eljárásokhoz nem lehet csak úgy az utcán összefogdosni a szakembereket. Állítólag az ARC vezetősége a frissen állami kézbe került intézményektől próbál elcsábítani orvosokat. A Semmelweis Egyetem megkeresésünkre ugyanakkor azt közölte, hogy Asszisztált Reprodukciós Centrumába valóban érkezik két új munkatárs más meddőségi központokból. Őket azonban nem az ARC vezetősége kereste meg ajánlattal, hanem maguk jelentkeztek és érdeklődtek álláslehetőség iránt.

De mit hoz a jövő?

Nem kizárt, hogy a jövőben valamilyen módon átszervezésre kerül az egész, jelenleg kialakult kicsit kusza rendszer is, ugyanis a hat klinika átvételét bejelentő határozatnak volt egy kitétele, amely sokaknak fejtörést okozott, miszerint:

Az állami tulajdonosi joggyakorlója az Állami Egészségügyi Ellátó Központi (ÁEEK) lesz, a rendelet értelmében ez az állapot 2022. december 31-ig fenn fog állni.

Rögtön megindultak a találgatások, hogy mit is jelent ez:

  • Az egyik lehetséges forgatókönyv, hogy pusztán formaságról van szó, és a kérdéses intézmények 2023-tól is önálló, állami tulajdonú cégekként fognak továbbműködni.
  • Egy másik lehetséges alternatíva, hogy centralizálva lesznek az intézmények. Erre utal a Nemzeti Humán Reprodukciós Intézet létrejötte, valamint Kásler és Orbán nyilatkozatai a témában (lásd később).
  • Egy másik lehetőség, amelyet már a 444 is felvetett, hogy esetleg kormányközeli vállalkozók kezébe kerülnek a központok, akik lényegében addigra, az egyetemi és kórházi klinikákat leszámítva monopóliumot élveznének, hiszen a magánkézben megmaradt néhány meddőségi központ jövője erősen kérdéses. 

Utóbbi egyébként önmagában is érdekes kérdés, hiszen a kezelések döntő többsége már így is támogatásból történik, tehát nem tudni, milyen jövő vár azokra az intézményekre, amelyek piaci alapon próbálnak majd boldogulni. (Persze nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben is életben tudnak majd maradni azokból a páciensekből, akik megengedhetik maguknak, hogy teljes áron kifizessék a milliósra rugó eljárást, és nem bíznak az állammal azonosított intézményekben, vagy nem jogosultak a támogatásra, mert nincs igazolt élettársi kapcsolatuk.)

Orbán kijelölte a csapásirányt

Bár lehetetlen megjósolni, mi is lesz pontosan, mégis a jelek és a kormány nyilatkozatai valamiféle központosítást valószínűsítenek. Ugyanis Orbán a januári kormányinfón azt mondta, hogy a meddőségi klinikák nyitása lényegében eddig is állami monopólium volt, hiszen az állam adja ki az engedélyt az ilyen központok létesítésére, viszont a jövőben nem fog új engedélyeket kiadni.

A jövőben Magyarországon nem piaci, hanem ingyenes alapon fog működni a meddőség kezelése

– mondta a miniszterelnök. Szerinte bioetikai szempontból is szükséges az állam jelenléte a meddőségkezelésben, hogy látható legyen, „mi történik a megtermékenyített petesejtekkel”.

2019. október 1-én létrejött egyébként a Nemzeti Humán Reprodukciós Intézet az Észak-közép-budai Centrum Új Szent János Kórház és Szakrendelő égisze alatt. A 10,5 milliárd forintból létrehozott intézetről Kásler Miklós azt nyilatkozta, hogy országos hatáskörrel fog rendelkezni, és a kérdéskör epidemiológiai, módszertani, szervezési, tudományos és oktatási központja lesz.

A feladata, hogy tartsa a kapcsolatot a szakhatóságokkal, valamint összehangolja és szakmailag irányítsa a meddőségi központok hálózati tevékenységét. Orbán a kormányinfón azt mondta, hogy Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere már ki is dolgozott egy rendszert arra, hogy a megvásárolt cégek tudására és eszközeire építve milyen centrumok jönnek majd létre az országban, és hol.

(Borítókép: Mesterséges megtermékenyítést végeznek mikroszkóp alatt egy budapesti laboratóriumban. Fotó:  Máthé Zoltán / MTI  )