Eleonóra
-1 °C
8 °C
Index - In English In English Eng

A pálinkafőzés tulajdonképpen a magyar identitás része

2020.01.20. 09:01

A házipárlat-készítés szokása idehaza régi időkre nyúlik vissza, a pálinkafőzés így része életmódunknak, hagyományainknak, tulajdonképpen identitásunknak.

Tállai András, Magyar Nemzet, 2020.01.22.

Fellendült idehaza az otthoni pálinkafőzés, az elmúlt években összesen 26 ezer főzőberendezést vásároltak a házi pálinkára vágyók, a készülékek tulajdonosai pedig tavaly a korábbinál harminc százalékkal többet, összesen 151 ezer liter párlatot állítottak elő otthonukban. A friss adatokról a Magyar Nemzet írt. Tállai András szerint az unió illetékes fórumain újra napirendre kerülhet az a kezdeményezés, amelynek nyomán bizonyos mennyiségű tömény italt adómentesen lehetne előállítani, hogy

ne csak Magyarországon, hanem a határainkon túl is szabadon lehessen főzni a pálinkát, az egész Európai Unióban.

A jelenlegi szabályok szerint bárki főzhet pálinkát, aki bejelenti a pálinkafőzőjét az illetékes önkormányzatnak, és kiváltja az úgynevezett párlatadójegyet. A jegy ára hétszáz forint, és egy liter tömény ital elkészítésére jogosítja fel az érintettet. A magyar kormány szeretné eltörölni ezt az árat is, szerinte ugyanis

a mai időkben szó szerint létkérdésnek számít, hogy egy-egy nép megtartsa, megtarthassa régi szokásait és hagyományait.

Az adómentes pálinkafőzés szabadságáról ezért nem tett le a magyar kormány.

Tállai közlése szerint 2019-ben több mint 2200 új üstről érkezett bejelentés. A készülékekről 2015 óta vezetnek hivatalos statisztikát, az otthoni párlatkészítés mellett döntő személyek az elmúlt öt évben nagyjából 26 ezer főzőberendezésről adtak számot az önkormányzatoknál.

A legtöbb üstöt eddig Pest megyében regisztrálták, de Veszprémben, Borsodban és Zalában is sokan vettek otthonra főzőkészüléket. A legkevesebb bejelentést Nógrád megyében jegyezték fel, miként Vasban, Tolnában és Komárom-Esztergom megyében is átlag alatti a bejelentések száma.