Maffiamódszerekkel vádolják a biztonságiakat a Ferihegyen dolgozó taxisok

BJASZ20190326008
2020.01.21. 07:10 Módosítva: 2020.01.21. 11:26

A múlt héten járta be a médiát egy felvétel, amely a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér épülete előtt készült, és az látható rajta, hogy egy a reptérhez tartozó biztonsági őr durván megüt egy taxist. Az ügy folyományaként a Budapest Airport intézkedett, hogy távolítsák el az agresszív őrt a reptér területéről, ugyanakkor azt is közölték, hogy a videón rögzített incidens előtt maga a taxis is illegálisan próbált ügyfelet szerezni. 

Itt akár vége is lehetne a történetnek, de a felszínt megkapargatva kiderül, hogy egyáltalán nem egyedi esetről van szó, és

a taxis–biztonsági őr konfliktus hátterében egy évek óta fennálló, egyre jobban elfajuló üzleti vita húzódik. 

Jogszerű közel-monopolhelyzet

Az alaphelyzet az, hogy a repülőtér szerződésben áll a Főtaxival, amelynek lényege, hogy a Főtaxi bizonyos szolgáltatási szint biztosítása és díjfizetés ellenében előjogokat élvez a reptéri fuvarozásban: például az érkezési oldalon csak ők üzemeltethetnek kint és bent bódékat, ők használhatják kizárólag a terminálhoz közelebb eső belső sávot és a drosztokat, más taxitársaságoknak pedig még a reklámjai sem kapnak helyet a repülőtéren. Ezzel a rendszerrel kapcsolatban már több konkurens taxitársaság is panaszt emelt a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH), de a GVH nem talált kivetnivalót a többletjogokat biztosító szerződésben. 

A versenyjogi kifogás elutasítását a GVH anno azzal indokolta, hogy bár kétségtelenül privilegizált helyzetben van a Főtaxi, ezért cserébe kötelezettségek is terhelik (díjfizetés, teljesítési biztosíték, meghatározott szolgáltatási szint), így nem jelenthető ki, hogy velük szemben versenyhátrányba kerültek a nem szerződött taxicégek. Utóbbiak ugyanis szintén behajthatnak a reptér területére akár úgy, hogy utast hoznak, akár úgy, hogy érkező direkt hívására érkeznek, és a meghatározott ingyenes behajtási időn belül bármiféle pluszdíj fizetése nélkül tartózkodhatnak a kizárólag a Főtaxi számára fenntartott területeken kívül.

A többieknek is leesik valami

A nem főtaxis sofőrök körében ezért elterjedt az a gyakorlat, hogy behajtanak az érkezési oldalhoz, megállnak pár percre (jelenleg 5 percet lehet ingyen bent tartózkodni) a bárki által használható külső sáv mellett, és várják, hátha leesik nekik egy kliens. Erre aránylag jó esélyük kínálkozik például akkor, ha forgalmasabb időszakokban mennek, amikor a Főtaxi bódéjánál gyakran sorok alakulnak ki.

Fontos leszögezni, hogy nem szerződött taxisok között lehet bárki: ugyanúgy előfordulhatnak itt BKK-engedéllyel rendelkező magántaxik és nagy társaságok sofőrjei, mint lehúzásra specializálódott hiénák,

tehát önmagában abból, hogy valaki a külső sávban várakozva próbál utast szerezni, nem következtethetünk sem tisztességtelen, sem tisztességes szándékra. A KRESZ alapján mindenesetre nem követnek el szabálytalanságot az így eljáró sofőrök, a külső sáv melletti járdán ugyanis nincs kitéve várakozni tilos vagy megállni tilos tábla. 

A nem szerződött taxisokkal azonban előfordul, hogy bár álláspontjuk szerint jogszerűen járnak el, agresszív fellépést tapasztalnak a repülőtér egyik alvállalkozója, a biztonsági feladatokat ellátó Hori-Zone Security munkatársaitól. A YouTube-ra felkerült, nagy port kavart videón is a Hori-Zone egyik őre üt meg egy taxist, az érintett sofőrök állítása szerint ráadásul az eset nem kirívó; míg a kilencvenes években az erőszakos hiénataxisok terrorizálták a többi taxist Ferihegyen, beszámolóik szerint manapság már a biztonsági őrök számítanak rosszfiúknak a reptéren. 

A megütött taxis verziója szerint egyébként a konkrét esetben az történt, hogy egy ötfős érkező társaság nézte ki magának az ő hétszemélyes autóját (mivel sima taxiba nem fértek volna be), amivel a külső sáv mellett állt. De amikor a turisták elindultak felé, akkor azt vette észre, hogy a biztonságiak közben elkezdték a társaság tagjait győzködni, hogy inkább a Főtaxival menjenek. Erre a taxis odaszólt, hogy mi a probléma, és szóváltást követően ebből nőtt ki a videón is rögzített ütlegelés. 

Pár taxis megelégelte és beleállt

Az atrocitásokat megelégelő taxisok közül öten (mind nagy taxitársaságok munkatársai) összeálltak, közösen ügyvédet fogadtak, és különféle frontokon próbálnak fellépni az őket állítólag ért jogsértésekkel szemben. A biztonsági őrök és taxisok között zajló napi szintű adok-kapokot most már egy YouTube-csatornán is közzéteszik, amelyen elég nyomasztó jelenetek láthatók. Az egyiken például a cím szerint a verekedésről elhíresült őr másnapi produkcióját örökítették meg: a férfi egy taxi ablakán dörömböl, és trágár stílusban fenyegetőzik („Na gyere, te kurva, na mi van, ennyi vagy?”, „Majd aranyeső rád fog csorogni, kisgyerek!”). 

Aztán van olyan is, amin az látszik, hogy a külső részen (tehát nem közvetlenül a terminálnál) várakozó taxist fenyíti az önmagát a biztonsági szolgálat vezetőjeként bemutató férfi, akinek az a problémája, hogy „minden este ott fent látja utas nélkül” a sofőrt a terminálnál, amint „vadászgat” utasokra. A férfi azt mondja a taxisnak, hogy ha tiszteletben tudja tartani azt a kérést, hogy ne járjon oda, hanem csak lent várakozzon, akkor nem fog „ide esténként kijárkálni”, és „nem lesz közöttük probléma”. 

De készült felvétel autóba beköpködő és utasokat elterelgető őrökről is. Elértük telefonon a taxisok ügyvédjét, Asztalos Gábort, aki azt mondta az Indexnek, elfogadhatatlannak tartják, hogy a repülőtéren ilyen maffiamódszereket alkalmazzon a szerződött biztonsági szolgálat, ezért több hatósági bejelentést is tettek az ügyfeleivel. Először a rendőrséghez fordultak, ennek nyomán már

négy közvádas és több magánvádas büntetőeljárás van folyamatban  zaklatás, illetve garázdaság miatt

 – mondta. Emellett panaszt tettek a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál is, mivel mint mondják, a biztonsági őrök gyakran elrettentő jelleggel kamerázzák a taxisokat, ami a személyiségi jogok és a GDPR szempontjából aggályos, ebben az ügyben éppen hiánypótlás van folyamatban. Végül a GVH-nál is mostanában terveznek panaszt tenni; a hivatal ugyan közölte velük, hogy az eredetileg kezdeményezett versenyfelügyeleti eljárás nem indokolt pusztán a biztonsági szolgálat esetleges túlkapásai nyomán, panaszt azért tehetnek erőfölénnyel való visszaélés és versenykorlátozó magatartás miatt. 

Asztalos és ügyfelei öt pontban foglalták össze, mit kifogásolnak a biztonságiak viselkedésében és a Budapest Airport helyzetkezelésében, illetve hogy mit szeretnének elérni:

  1. BKK-engedéllyel rendelkező, a szolgáltatást szerintük a jogszabályokat betartva végző, gyakran ismert cégeknek dolgozó taxisokat (tehát nem taxishiénákat) vegzálnak az őrök rendszeresen.
  2. Hiába a Főtaxi privilegizált helyzete, a szabályok értelmében a reptér területén is jogosult bármilyen taxis (akár leintés, akár direkt hívás útján) ügyfeleket szerezni, sőt, azt sem tiltja semmi, hogy akár ő maga szólítson le potenciális utasokat (bár hangsúlyozza, hogy az öt ügyfele nem csinálta ezt). Ha a biztonsági szolgálat bármilyen módon akadályozza, hogy az utasok a Főtaxi autói helyett más taxiba szálljanak (márpedig a taxisok szerint ez előfordul még direkt odarendelt taxikkal is), az jogsértő.
  3. Szerintük a fentiek miatt önkényes a Budapest Airport jogértelmezése is, amikor azt állítják, hogy a taxis szabálytalanul akart fuvart szerezni, illegális üzleti tevékenységet folytatott, ezzel szemben valójában a Főtaxi-konkurensek hátráltatása sérti a versenyjogot. 
  4. Azt is írják, „nem engedhető meg 21. században erőszak alkalmazása egy kvázi üzleti vita kapcsán”, az országimázst is rontja, ha a turisták Ferihegyre érkezve ilyen állapotokkal szembesülnek. 
  5. Végül leszögezik, hogy „senkinek nem fáj, hogy a Főtaxi a hivatalos partner”, vagyis nem a status quo átrendezésére törekszenek, a nem szerződött taxisok csak azt szeretnék elérni, hogy ne vegzálják őket, és ne állítsák be törvénytelennek a tevékenységüket. 

A reptér továbbra is törvénytelenségről beszél

Kerestük az ügyben a Budapest Airportot, többek között azt szerettük volna megtudni, mi alapján tartják illegálisnak a nem főtaxis taxisok elterjedt utasszerzési gyakorlatát, pontosan milyen hibát követett el például a megvert taxis, mióta tudnak róla, hogy a Hori-Zone munkatársai részéről előfordul erőszakos fellépés, és milyen intézkedések történtek ennek visszaszorítására, illetve hogy a botrányok után nem terveznek-e szerződést bontani a céggel. A cég válaszában nem igazán felelt a kérdéseinkre, ehelyett közölte, hogy nekik „az utasok és a létesítmény biztonsága az elsődleges”, és megerősítették, hogy a reptér rendje és a jogszabályok értelmében nem folytatható illegális üzleti tevékenység a területen.

A Budapest Airport szerint „a korábbi évekre jellemző, utasokat körülálló, nem egyszer zaklató és különböző ajánlatokkal megkörnyékező személyek mára kiszorultak a repülőtérről, és ezt az állapotot a repülőtér üzemeltetője a jövőben is fenn kívánja tartani”. Szerintük azoknak a szolgáltatóknak, amelyek a szabályokat betartják (pl. kijelölt helyen, szabályosan parkolnak, nem zaklatnak másokat, nem végeznek illegális kereskedelmi tevékenységet), semmilyen következménnyel nem kell számolniuk. Ugyanakkor a múltkori eset kapcsán megerősítik, hogy „a Budapest Airport zéró toleranciát tanúsít az erőszakkal szemben, és felvette a kapcsolatot az alvállalkozóval, melynek eredményeképp a biztonsági őr a továbbiakban nem áll szolgálatba a repülőtér területén".

A biztonsági piacon már az ész dominál?

A Budapest Airport közleményének utolsó mondata alapján valószínűsíthető, hogy a verekedő őrt nem kirúgták, hanem csak más területre helyezték át, de ennek részleteiről nem tudtunk meg többet, a Hori-Zone Információs és Biztonsági Iroda Kft. tulajdonos-ügyvezetője, Horváth Zoltán ugyanis nem akart válaszolni a kérdéseinkre, helyette azt ajánlotta, nézzük meg a kereskedelmi tévék beszámolóit az esetről, ezekből kiderül a reptér álláspontja.

A Hori-Zone egyébként nem kis cégcsoport, a céginformációs rendszer szerint a Hori-Zone Információs Kft. 2018-ban 778 millió forintos árbevételt könyvelt el, ez az összeg 2015 óta több mint a duplájára nőtt. A birtokvédelmi feladatokat végző Hori-Zone Group Kft. legutóbb 373 milliós, a szórakozóhelyeken dolgozó Hori-Zone DSP Kft. pedig 65 milliós árbevétellel zárt (utóbbi két cég nem Horváth Zoltán tulajdonában van, ugyanakkor ő „a cégcsoport szakmai tanácsadója és működésének irányítója”). Horváth a Biztonságipiac.hu-nak adott 2018-as interjújából kiderült, hogy akkoriban a Hori-Zone DSP látta el a Symbol, a Club Play, a MAD Budapest, a Gozsdu-udvar több üzlete, valamint a siófoki Palace Dance Club védelmét (ez azóta bezárt), sőt, a Viking River Cruises utasainak védelméről is ők gondoskodtak. Horváth az interjúban egyebek mellett azt mondta: 

Tudni kell, hogy ma már egy őrző-védő cég feladata nem ugyanaz, mint a 90-es években volt. Ma már elsősorban nem az „izom” dominál, sokkal több az észmunka. (...) Ma már inkább a kifinomult technika jellemző a biztonsági őrökre, aki udvariasan igazít útba, de ha arra van szükség, keményen fellép.

Hogy ebbe a trendbe hogyan illeszkedik az ököllel verés és levizeléssel történő fenyegetés, azt sajnos a nyilatkozattételtől való elzárkózás miatt nem tudhattuk meg. 

(Borítókép: Taxisok várakoznak a Liszt Ferenc repülőtér 2-es termináljánál 2019 márciusában. - fotó:  Jászai Csaba / MTI)