Alfréd
5 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Idén is volt olyan állami cég, ahol milliós prémiumot kaptak a vezetők

GettyImages-1136075444
2020.01.29. 13:28

A korábbi években többször botrányt okozott, hogy december végén vagy január elején az állami cégek vezetői komoly prémiumokat, jutalmakat kaptak. 2010 előtt az akkor még ellenzéki Fidesz hangosan kritizálta ezt a gyakorlatot, de a kormányváltás után is többször többmilliós vagy akár több tízmilliós év végi jutalmakat osztottak ki az állami vállalatvezetőknek. Ezen az sem segített, hogy 2016-tól megemelték a vezetők alapbérét, a bónuszok abban az évben sem tűntek el.

És hogy állunk ezzel idén?

Úgy tűnik, mostanra ért be az a pár évvel ezelőtti jogszabálymódosítás, amivel eltörölték a cégvezetők bérplafonját, ugyanis az Index kérdéseire válaszoló állami cégek nagy részében év végén egyáltalán nem osztogattak jutalmakat a vezetőknek. Olyanoknál sem, ahol korábban – már a 2010-es kormányváltás után – milliós bónuszokat kaptak év végén.

A vezetők nem kaptak semmit

  • a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél,
  • a MÁV-nál és az állami vasúttársasághoz tartozó, tucatnyi cégnél,
  • a Volánbusznál,
  • az Észak-dunántúli és a Duna Menti Vízmű Zrt.-nél,
  • a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nél,
  • a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-nél,
  •  az Eximbank Zrt.-nél,
  • a MEHIB Zrt.-nél,
  • a Magyar Villamosművek Csoportnál,
  • a Szerencsejáték Zrt.-nél, sem a leányvállalatainál,
  • sem pedig a Magyar Postánál és a hozzátartozó cégeknél.

Azért milliós jutalom is akadt

A légteret, légiforgalmi közlekedést biztosító, többek között a ferihegyi irányítótornyot is üzemeltető HungaroControlnál kaptak a vezetők prémiumot, egyhavi bért, ahogy a cég többi dolgozója is. A cég kérdésünkre azt közölte, hogy a bevétel emelkedése és úgy általában a „kiemelkedő ötéves teljesítményre való tekintettel” a társaság minden munkavállalója egyszeri év végi juttatásban részesült, amely minden esetben egyhavi alapbér összegével egyezik meg.

Persze, nyilván nem ugyanannyit keres a vezetőség tagja, mint egy irodai titkár. A cég honlapján található adatok alapján havonta összesen bruttó 26 millió 699 ezer forintot kaptak a HungaroControl vezetői, azaz szintén ennyit oszthattak ki közöttük év végi prémiumként. Azt sajnos nem tudjuk egyértelműen kiolvasni a honlapjukon található adatokból, hogy a vezetők hányan lehetnek, mivel csak a cég teljes dolgozói létszámát adták meg.

Ennél nagyobb, milliós vagy ahhoz közeli összegeket kaptak a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt.-nél. A cég kérdésünkre azt válaszolta, hogy 2019. évi teljesítményéért „33 fő vezető beosztású munkatárs mindösszesen bruttó 41 millió 891 ezer teljesítményprémium kifizetésben részesült”. Ez átlagosan bruttó 1 millió 257 ezer forint, de más, alacsonyabb státuszban lévő dolgozók is kaptak prémiumot, a teljesítményüknek megfelelően. A vezérigazgató nem kapott év végi jutalmat.

A NÚSZ alá tartozó Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-nél átlagosan bruttó 899 ezer forintot kaptak a vezetők. Öten kaptak összesen 4 millió 494 ezer forintot. Hozzátették: nem vezető munkavállalók közül is többen kaptak év végi pluszt. A vezérigazgató esetében itt sem történt 2019-re vonatkozó kifizetés. A NÚSZ-hoz tartozó másik, külön költségvetéssel működő cégnél, a TOLL Service Zrt.-nél egyáltalán nem osztottak prémiumot.

Népszavazás a bérplafonért

Korábban más volt a helyzet, nem voltak ritkák a milliós prémiumok, a 2010-es kormányváltás után sem. 2013 végén kisebb botrányt is kialakult az ügyben, miután több tízmilliós prémiumokat osztottak az állami cégvezetőknek. Ezt még a kormány is elítélte, és habár jogszabályokat nem módosítottak, végül informális nyomásgyakorlással elérték, hogy az állami vállalatok vezetőnek 89 százaléka visszautalta a kétmillió forint feletti részét.

Azóta viszont sok minden változott, és már nem a prémiumokkal és úgy általában az alapbéren felüli juttatásokkal, bónuszokkal fizetik meg a vezetők munkáját, hanem a havi fizetéseket emelték meg. 2015-ben döntött úgy a kormány, hogy drasztikusan hozzányúl az addigi rendszerhez, több vezérigazgató fizetését jelentősen megemelték. Ezt akkor a fizetések piaci bérekkel való versenyképessé tételével indokolták, és azt eredményezte, miután 2016 januárjában hatályba lépett, hogy például a Magyar Posta akkori vezérigazgatója kétmillió forint helyet hirtelen ötmilliót kezdett el keresni, Horváth Péter János, Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. akkori vezére pedig kettő helyett négyet.

Ennek kapcsán 2017-ben Vágó Gábor volt LMP-s parlamenti képviselő elindított egy állami cégvezetőkre vonatkozó, 2 milliós bérplafonról szóló népszavazást is, amit a várakozásokkal ellentétben engedélyeztek a hatóságok, és meg is indult az aláírásgyűjtés. Azonban 100 ezer aláírót sem sikerült összeszedni az ügyhöz, ezért a népszavazást nem tartották meg, a kérdést az Országgyűlés sem vette napirendre. Sőt, Vágót végül még meg is bírságolta 366 ezer forintra a Nemzeti Választási Bizottság, amiért a kudarc után nem sikerült visszaadnia 366 darabot az NVB által hitelesített aláírásgyűjtő ívekből.

Magas fizetés mellé járt a milliós prémium

Arra is lehetett számítani, hogy ha már van egy magasabbra emelt alapbér, akkor az kiírtja a rendszerből a milliós bónuszokat, de nem így történt. 2016-ban még a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozó cégek vezetői a teljes éves alapbérük 10 és 80 százalék közötti összegét kapták meg év végén prémiumként. Akkor legtöbbet a Magyar Fejlesztési Bank követeléskezelő cégének vezérigazgatója kapta, aki akkor bruttó 46,8 millió forintos éves fizetéséhez 9,3 millió forintot csaphatott hozzá.

Az éves alapbér 80 százalékát kapta az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese és a Duna Menti Vízmű Zrt. műszaki igazgatója kapta. A MÁV Zrt. vezérigazgatója az éves 60 milliós fizetéséhez kapott 6 millió jutalmat év végén. A MÁV Csoport cégeinél 23,6 millió forintot osztottak szét a felső vezetők körében. És a Magyar Postát irányító Illés Zoltán is kapott 5 milliót, az éves fizetésének 20 százalékát.

Utóbbi négy cég idén nem osztott prémiumot.

Ahol nem tartják fontosnak a tájékoztatást

A 2016-os rekorder Magyar Fejlesztési Bank azonban nem válaszolt a kérdésünkre, sem az NFM utódja, az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Ezzel nem voltak egyedül, több állami cég is a titkolózás mellett döntött.

Az Index kérdéseire nem válaszolt a Magyar Turisztikai Ügynökség, az Erzsébet-utalvány Feldolgozó Központ, a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (a csúfos kudarcot valló Magyar Nemzeti Kereskedőház utódja).

Az Eximbank cikkünk megjelenése után hét órával jelezte, hogy "sem az Eximbank Zrt. sem a MEHIB Zrt. esetében nem került sor 2019-es évre vonatkozó jutalom kifizetésére". A cikk első változatát frissítettük ezzel az információval.