Bernadett
5 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Ömlik az unióba a piszkos áram, a legtöbb éppen Magyarországra

Power plant Burshtyn TES, Ukraine-6064a
2020.01.29. 11:46
Magyarország és Ukrajna szomszédos államok. Csak éppen Magyarország az unió tagja, Ukrajna viszont nem. Nálunk a szenes erőművek szén-dioxid-kvótát fizetnek, keleti szomszédunknál nincs ilyen rendszer. Ezért körülbell 3 MWh villamos energia előállításánál 25 euró árelőnnyel indul az unión kívüli erőmű. Akkor nem lenne érdemes az unión kívülről venni az áramot? Dehogynem, vesszük is rendesen. Ám ami üzletileg észszerű, környezetvédelmi szempontból tragikus.

Az Európai Unió szigorúan szabályozza a szén-dioxid-kibocsátást az unió területén, de azzal ma még nincsen gondja, ha az uniós tagállamok kívülről, szenes erőművekben előállított villamos energiát vásárolnak. Mi magyarok, például Ukrajnából és Szerbiából. Ugyanakkor ez ökológiailag ostoba hozzáállás – figyelmeztet friss tanulmányában a Sandbag nevű brit think tank.

Szintetikus long

Kezdjük egy elsőre talán rémisztően technikai szakkifejezéssel, a környék nem uniós áramtermelői, az ukránok, szerbek, bosnyákok, albánok szintetikus hosszú kvótapozícióban vannak. Ez meg mit jelent? A long, vagyis hosszú pozíció azt jelenti, hogy valaki egy adott termék áremelkedésében érdekelt. A nem uniós erőműveknek az európai uniós kvótapiac nem közvetlenül érdekes, nem részesei ennek az egésznek, ezért a pozíció szintetikus. De azért hosszú, mert amikor az uniós kvóta drágul, mindenki, akit az nem érint, sokkal jobb helyzetbe kerül, nagyobb lesz a termelésének az árelőnye.

Ha 3 MWh villamos energia előállításához 1 tonna szén-dioxodra (azaz 1 egység kvótára) van szükség, akkor egy uniós erőmű 3 MWh áram előállításánál 25 euró versenyhátrányból indul. A mintegy 60 eurós MWh-nkénti végtermékár figyelembe vételével ez behozhatatlan. Az Európai Unió merő jó szándékból és zöld hozzáállással, de mégiscsak a saját vállalatait szívatja, hiszen a környező országok cégeire nincsen hatása, így az unióval határos, nem uniós államokból ömlik be a szenes erőművek árama.

Mérhető lenne

Pedig a villamos energia útja nyomon követhető, lehetne olyan szabályokat alkotni, hogy a szén-dioxid-kibocsátást minden uniós felhasználású áramban érvényesítsük. Ez a policy lehetne a határokon átnyúló szén-dioxid-kiigazítás, amely ösztönözné az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-termelést a szomszédos államokban is.

Lássunk néhány adatot a tanulmányból!

  • Az EU egyre inkább áramimportőrré válik, 2017-ben még csak 3 TWh volt az import, 2019-ben már 21 TWh.
  • Az import olyan országokból érkezik, ahol nulla vagy közel nulla a szén-dioxid-kibocsátás büntetési tarifája.
  • Az importált villamos energia előállítása becslések szerint 26 millió tonna szén-dioxid kibocsátásával járt, 
  • A bruttó uniós villamosenergia-import 2019-ben 1,6 milliárd eurót tett ki, ha erre a volumenre kifizették volna az unión kívüli erőművek is a kvótát, az 630 millió euró bevétellel járt volna.
  • A Nyugat-Balkán, ahonnan hozzánk is jön áram, egész Európa legszennyezőbb energiapiaca.
  • Állítólag 57 GW kapacitásnyi új szénerőműprojekt van most is a csőben, például Törökország (34 GW), Egyiptom (11 GW), Bosznia és Hercegovina (4 GW) és Szerbia (2 GW) is igencsak rámenne a szennyezők versenyelőnyére,
  • 2025-ig további öt EU-n kívüli ország – Egyiptom, Tunézia, Líbia, Izrael és Moldova – lesz jobban összekapcsolható az EU tagországaival. Ezek közül egyiknek sincs kvótarendszere.

A legnagyobb importőrök

A tanulmány szerint a legdurvább kereskedelmi helyzetek a következő relációkban alakultak ki:

  • Görögország már ma is sokat importál Törökországból, de azt tervezi hogy csatlakozik Egyiptom fosszilis tüzelőanyag-felhasználású hálózatához is.
  • Finnország, az EU legnagyobb villamosenergia-importőre, Oroszországból hozza a piszkos áramot.
  • Spanyolország elsősorban Marokkóból importál, és további összekapcsolást tervez.
  • Horvátország ugyan tervez környezetkímélő áramtermelési projekteket is, de mélyen integrálódik Bosznia-Hercegovina szenes hálózatába.
  • Romániának, az egyik legnagyobb importőrnek Ukrajnával, Törökországgal és Moldovával is van már kapcsolata vagy fejlesztési terve.

Rekorderek vagyunk

Meglepő, de a tanulmány ebben a felsorolásban nem is említi Magyarországot, pedig az Argus Media szakcég európai áramimport-adatai szerint valójában Magyarország importál a legnagyobb mértékben piszkos áramot.

Az általunk megkapott 2019-es adatok szerint a magyar import 8.4 Twh volt tavaly, amely a 45,6 Twh-s összfogyasztás 18,3 százaléka, a piszkos áram fele Ukrajnából, fele Szerbiából érkezett.

Ez az arány nagyobb, mint a tanulmányban kiemelt Görögország 10,1 százalékos importfüggősége (Törökországból, Albániából és Észak-Macedóniából). Bulgáriánál is nagyobb, amely Törökországból, Szerbiából és Észak-Macedóniából is koszos áramot importál, de csak a fogyasztásának 6,4 százalékát szerzi be az unión kívülről. És a finn vagy a spanyol villamosenergia-rendszerben is csak 10 százalék alatti a koszos áram aránya.

A MAVIR által üzemeltetett 750 kV-os nagyfeszültségű távvezeték Balmazújváros határában.
A MAVIR által üzemeltetett 750 kV-os nagyfeszültségű távvezeték Balmazújváros határában.
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Nagy gond

Az mindenesetre probléma, hogy az unió hiába támogat egy csomó szimpatikus környezetkímélő projektet, karbonsemlegesítést, szenes és nukleáris stopot, az importáram továbbra is egy tátongó lyuk a rendszerben. Bart István, a Klímastratégia Intézet 2050 vezetője szerint

bár Magyarország egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátása az egyik legalacsonyabb Európában, a teljes hazai áramfogyasztás mintegy hatoda az unión kívülről, Ukrajnából vagy Szerbiából érkezik.

Piaci szakemberek szerint ma az ukrán metszék 655 MW-ig fel tud menni, a szerb 450-500 MW körüli, a szerb áram a legkevésbé modern Koszovó, Bosznia és Hercegovina szennyező, illetve a tiszta, mert szinte kizárólag vízi erőmvekre építő Albánia termeléséből jön.

Ukrán erőmű

Magyarország kibocsátási mutatói részben azért olyan jók, mert van egy hatalmas erőművünk, amely az ukrán adatokba számít bele, a burstini (Ukrajna) hőerőmű, amely elavult, szennyező és nagyon rossz hatásfokkal működik. Ukrajna nem része az európai kibocsátáskereskedelmi rendszernek (ETS), azaz az ukrán erőműveknek nem kell kifizetniük a szén-dioxid-kibocsátási kvóták tonnánkénti 25 eurós árát (ez időszakonként változó mértékben, de 15-25 százalékkal teszi olcsóbbá az importáramot).

A lvovi Zahidenergo cég által működtetett Burstinszka TESZ nevű cég annyira csak Kelet-Közép-Európára fókuszál, hogy az ukrán villamosenergia-rendszerbe nincs is bekötve, szigetszerűen működik.

Magyarország, valamint Szlovákia, Olaszország, Görögország, Finnország és Portugália bejelentette, hogy 2030-ig teljesen beszünteti a szénalapú energiatermelést, de ezek az országok egyre több áramot importálnak.

Vagyis az EU jelentős részben nem megszünteti a szén-dioxid-kibocsátást, csak exportálja azt. A helyzet egyre súlyosabb, több helyen újabb és újabb hálózati kapcsolatok épülnek ki, ráadásul a Balkánon és Törökországban új szénerőműveket is építenek.

A megoldás

A tanulmány szerint az európai kibocsátás-csökkentési törekvésekkel az lenne összhangban, ha az EU-ba irányuló áramimportra is rákerülne a szén-dioxid-kibocsátás költsége, akár úgy, hogy az áramimportőröket bevonják az ETS-rendszerbe, akár úgy, hogy az Európai Bizottság által nemrégiben felvetett karbonvámok az áramra is vonatkoznának.

Az áramtermelés karbonköltségeinek érvényesítése várhatóan jelentősen visszavetné a Magyarországra irányuló áramimportot is. Ez egyébként beleillik a magyar kormány energiastratégiájába, amely az energia importarányának csökkentését tűzi ki célul.

(A Burstyn-i TES erőmű Ukrajnában - fotó:  Raimond Spekking / Wikimedia Commons)

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.