Álmos
1 °C
9 °C
Index - In English In English Eng

Nem tudni, hogy miből lesz ivóvíz az Alföldön

2020.01.30. 14:25 Módosítva: 2020.01.30. 22:09

Több mint 1,7 milliárd forintos veszteséget jelez előre az Alföldvíz Zrt. az idei évre, a hiányt viszont senki nem tervezi kifizetni, lehetett megtudni az MTI-től. Az Alföldvíz tulajdonjogán 130 környékbeli önkormányzat osztozik, de az állam is 28 százalékos tulajdonos.

Ha képbe akar kerülni, hogy véreztette ki a szabályozás a víziközmű-cégeinket, akkor érdemes elolvasnia Kurdi Viktor, a MaVíz Magyar Víziközmű Szövetség elnökének interjúját és áttekintő cikkünket is. 

A módszer leegyszerűsítve annyi volt, hogy a kormány 2013-ban még a rezsicsökkentési kampányuk keretében erősen visszavágta és befagyasztotta a vízért felelős cégek bevételét, azaz a víz- és csatornadíjakat. Aztán amikor elkezdtek veszteségesen működni ezek a vállalatok, akkor pedig egy ravasz megoldással egyszerűen nem pótolták ki a veszteségeiket. A halogatásnak az lett az ára, hogy

a hosszú távú céljainkat elcseréltük rövid távúakra,

2020-ra pedig már 1000-3000 milliárd forintra lenne szükség az iparág rendbetételéhez.   

Leveleket írtak, személyesen jöttek kérlelni

Idén nyáron az Alföldvíz szakszervezete már Orbán irodájánál tüntetett a rossz körülmények miatt. Pontosabban szerintük a brutális elvonások, az aránytalanul kivetett közmű adó és felügyeleti díj közel egymilliárd forintot von el az Alföldvíztől, miközben a munkavállalók megélhetési gondokkal küzdenek, írta a Mérce.hu. A dolgozók előtte egyébként már háromszor kértek segítséget levélben Orbántól, a negyediket már személyesen akarták elvinni. 

De hiába magyarázták, hogy a magyar víziközmű-vállalatoknak évente kétezer kilométer ivó- és szennyvízvezetéket kellene felújítani, a cégeknek azonban ennek csak a töredékére futja. Így a rekonstrukciós munkák, illetve a tervszerű karbantartások elmaradása miatt a kitermelt ivóvíz egy jelentős része elszivárog a jellemzően 50-60-éves azbeszt-cement csővezetékeken keresztül

Nem ritka a 30-40%-os vízveszteség. Sajnálattal éljük meg minden nap, hogy ez a kincs nincs kellően megbecsülve.

Külön fájlalták, hogy amíg a kormány szavakban, konferenciákon és egyéb helyeken nem győzi elmondani, hogy mennyire fontos neki víz, közben a valóságban mintha ki akarnák zsigerelni azokat a szereplőket, akik viszont ténylegesen a vízellátásért és a szennyvízelvezetésért dolgoznak.

Valakinek muszáj lesz a zsebébe nyúlnia, de egyik önkormányzat se akar a szimpatikus balek lenni

Az Alföldvíznél már 2017-ben arra megoldásra gondoltak, hogy átmennének teljesen állami tulajdonba. 

De az állam ezt nem tartotta jó ötletnek. 

Az akkori, június végi közgyűlésen az állam részéről a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. visszavonta 1 milliárd 700 millió forintos tőkeemelési szándékát, így nem változott a tulajdonosi szerkezet.

Ezután most  decemberben írt a cég az érintett önkormányzatoknak, hogy sok pénz kell nekik, adjanak akkor ők. Mivel idén a 2019-re tervezett 527 millió forint veszteségen felül pluszköltségként jelentkezik még a béremelések hatása (ez a személyi jellegű kiadásokat 986 millió forinttal emeli náluk), valamint mintegy 200 millió forintos többletköltséget jelent az áram árának emelkedése. Így

minden más költségtétel növekedése nélkül, az inflációs hatást is figyelmen kívül hagyva 1,186 milliárd forinttal 1,713 milliárd forintra növekedhet a veszteség 2020-ra

 A legnagyobb önkormányzati (32,8 százalékos) tulajdonos, Békéscsaba azonban nem akarta elvinni balhét. Pláne úgy, hogy ezzel csak az idei lyukakat tömnék be óriási áldozatok árán.  Pontosabban szó szerint azt mondták a soron kívüli ülésükön, hogy "nem látják biztosítottnak, hogy a működési feltételek javítása érdekében végrehajtandó tőkeemelés több éven át garantálni fogja a zrt. kiegyensúlyozott működését, a veszteséges gazdálkodás megszűnését".

Hozzáéve még, hogy egyébként nem is lenne rá pénzük, pontosabban "az önkormányzat idei költségvetésében nincs 562 millió forintnyi szabad forrás" az MTI leírása szerint.

A mezőhegyesi önkormányzat erre azt mondta, hogy ők viszont csak akkor szállnak be pénzzel a rövid távú mentőakcióba, ha a kormány és Békéscsaba is benne vannak.  Azaz csak abban az esetben áll szándékukban részt venni a tőkeemelésben, "ha a Zrt.-ben a legnagyobb tulajdoni részesedéssel rendelkezők - az Állam, illetve Békéscsaba Város Közgyűlése - is jegyeztetnek részvényeket".

A békési önkormányzat csütörtöki képviselő-testületi ülésén szereplő, kapcsolódó határozati javaslat szintén arról szól, hogy ne adjanak pénzt az Alföldvíznek. 

Az Alföldvíz Zrt. az elmúlt három lezárt évet tekintve folyamatosan veszteséges volt, árbevétele stabilan 12,5 milliárd forint körül alakult, miközben volt 5,5-6 milliárd forint hitele, javarészt rövid távú hitelek révén.  Itt meg tudja nézni a közműcég ellátási területét.