Buda, Richárd
-3 °C
15 °C
Index - In English In English Eng

Egy piac, ahol a jótékonyság az árucikk

BP M4435
2020.02.02. 09:15
A Civil Impact civil szervezet Good Impact nevű rendezvényén jártunk, ahol piaci cégeket és civil szervezeteket hoznak egymással össze. A börzén szolgáltatásokba csomagolva próbálják meg eladni a civilek az ötleteiket a cégeknek, akik pedig kapnak az alkalmon, hogy kicsit a jófiúk szerepében tetszeleghetnek.

Egyre divatosabb téma a vállalatok társadalmi felelősségvállalása, de talán érthető is, hogy egyik nagy cég sem azzal hirdeti magát, hogy ők bizony imádják a pénzt, és bármit megtennének a profitért, hanem azzal, hogy missziójuk van, jobbá akarják tenni a világot. Másfelől ott vannak a civil szervezetek, akik többnyire tényleg jobbá szeretnék tenni a világot, de nem veti fel őket a pénz. 

Adná magát, hogy a két fél egymásra találjon, azonban a szervezetek eltérő nyelvet beszélnek.

A Civil Impact nevű civil kezdeményezés több mint egy évtizede foglalkozik azzal, hogy összehozza a nagyvállalatokat és a civil szervezeteket. A cégeket megismerteti a civilekkel, a civileknek pedig segít felkészülni arra, hogy hogyan tudnak boldogulni a piacon.

A Good Impact nevű fenntarthatósági vásáruk módszere elég egyszerű: az évenként megtartott rendezvényen a kiválasztott civil szervezetek kapnak egy standot, ahol 8 percben bemutathatják, hogy miért is fontos az, amit csinálnak. A cégek képviselői pedig papírral és ceruzával a kezükben körbejárnak, és felírják, hogy melyik az a szervezet, akinek a szolgáltatásából be szeretnének vásárolni.

Misszióbiznisz

FURCSA EBBEN AZ ÖSSZEFÜGGÉSBEN AZ A SZÓ, HOGY SZOLGÁLTATÁS ÉS BEVÁSÁROLNI.

Hiszen, ha arról hall az ember, hogy valaki intézetben nevelkedő gyerekeknek mond mesét,  vagy ajándékosztást tart a szegény falvakban, akkor lehet elsőre nem az üzlet és a szolgáltatás szavak jutnak az eszébe. Azonban itt jön képbe a Civil Impact szisztémája: megmutatják a civileknek, hogy hogyan lehet a küldetésüket olyan módon becsomagolni és lényegében felárazni, hogy a profitorientált cégek számára is értelmezhető legyen. Úgy tűnik, a cégek szívesebben adnak pénzt, ha az egy előre tisztázott és belátható dologra megy, és nem csak valami elvont célra kell felajánlaniuk egy összeget.

A Good Impactre minden bemutatkozó civil szervezet összeállít egy csomagot, amit egységesen 300 ezer forintért hirdethet. Ez lehet egy csapatépítő tréning, egy ökovacsora, jógaórák, érzékenyítő képzés. A csomagot a cégek megvehetik, vagy letárgyalhatnak valami egyéb dealt a civil szervezettel, és mindenki boldog.

AZ ALKALMAZOTTAK ÚGY ÉREZHETIK, HOGY RÉSZESEI VALAMINEK, JÓ HELYEN DOLGOZNAK, A CÉGVEZETÉS PEDIG ELMONDHATJA, HOGY LÁTJÁTOK, NEM A TŐKE LELKETLEN FŐPAPJAI VAGYUNK, HANEM az is fontos cél, HOGY JOBBÁ TEGYÜK A VILÁGOT.

Felmerülhet persze a kérdés, hogy ahelyett, hogy egyes cégek környezettudatosságra nevelő bábjátékokat szponzorálnak (volt ilyen szolgáltatás ténylegesen a börzén), nem tennének-e többet a környezetért, ha bizonyos tevékenységeket egyszerűen abbahagynának.

A rendezvényen megjelenő cégek között jelen volt például az egyik legnagyobb környezetszennyező Coca-Cola, képviselte magát a British Petroleum is (ők sem szégyenlősködhetnek, ha a bolygó elpusztításáról van szó), vagy ott volt a PwC magyar leányvállalata (a globális tanácsadócég egyik szervezete a jelek szerint asszisztált Izabel dos Santos sötét ügyleteiben, aki a saját országától, a nyomorban tengődő Angolától lopott dollár százmilliókat).

Azonban a szemléletformálásnak, legyen akármilyen jelképes apróság is, lehet hatása, legalábbis Kiss Gyöngyvér, a Civil Impact alapítója ebben hisz.

Ha nincs állam, jók a cégek is

Kiss szerint manapság Magyarországon egy civil szervezetnek nagyon nehéz bármilyen állami támogatáshoz jutnia, az EU-s pályázati pénzeket pedig konkrét dolgokra osztják, így azokat nem lehet a működési költségekre felhasználni. 

Így maradnak a cégek.

Bár az állam áttételesen még így is jelen van a támogatók között. A szponzorok között helyet kapott például a Paksi Atomerőmű, tehát az MVM Zrt. is, amely nem csak a kormányközeli propagandalapokban lelkes hirdető, egyébként is sokféle célt támogat, a Down Alapítványt éppúgy, mint az orosházi birkózókat vagy a Kommentár Alapítványt.

Kiss kérdésünkre elmondta, hogy nagyon jól jött nekik az MVM támogatása, azonban ez nem azt jelenti, hogy bárkitől elfogadnák a pénzt, és 

tisztában vannak vele, hogy civil szervezetnek lenni nem éppen piros pont a kormánynál. 

Business as usual 

A rendezvény sztárja egyébként egy jótékonysági jógaprojekt volt, akik cégeknek szerveznek jógaórákat, de minden kifizetett alkalom után tartanak egy ingyenes órát a rászorulóknak is, például menekülteknek, bántalmazott nőknek vagy hátrányos helyzetű gyerekeknek. 

Ez is kicsit azt mutatja, hogy hamar beindulnak a céges reflexek, és a trendi, könnyen kommunikálható dolgokra ugranak rá a vállalati vezetők. 

Egy másik kérdéses pont az a tény volt, hogy a bemutatkozó börzén résztvevő szervezeteket már eleve egy olyan zsűri válogatja össze, amelyben a cégek képviselői is ott ülnek. Tehát egy erősen szűrt lista kerül csak be. A szervezők szerint azonban ez egy szükséges kompromisszum, hogy olyan projektek kerülhessenek be, amelyek biztos, hogy relevánsak, és a versenypiaci világban szocializálódott  cégvezetők számára is értelmezhetők.

Az , hogy egy civil szervezet non-profit, nem azt jelenti, hogy nincs pénz.

– mondta Kiss.

Nem attól civil, hogy csóró

Fontos, hogy egy szervezet tudja finanszírozni a saját fennmaradását, amire ez a szolgáltatásalapú együttműködési modell, amelyet a Good Impact rendezvények nyújtanak egy részmegoldás lehet, mondta el kérdésünkre Kiss. Ahogyan a Civil Akadémia nevű programjukban is képzést nyújtanak a szervezeteknek, és arra tanítják őket, hogy hogyan tudnak fejleszteni, hogyan tudják a képességeiket szolgáltatásokká gyúrni. 

Ráadásul ezek a szolgáltatások jellemzően a cégek alkalmazottainak bevonásával történnek.

De vajon mennyit ér egy pár délutános érzékenyítő csapatépítés? Vagy ha 10-15 ember elmegy egy kicsit önkénteskedni? Kiss szerint a cél az, hogy egy úton elindítsák a civil szervezeteket, tehát a Good Impact csak egy dobbantó afelé, hogy a saját lábukra tudjanak állni. Hiszen az, hogy egy civil szervezet stabil anyagi helyzettel bír, még nem jelenti azt, hogy sérülne bármilyen módon a küldetése.

Követendő példának a Bátor Tábort hozta fel, akik egy komoly pénzekkel operáló szervezetté nőtték ki magukat, mégsem vonja senki kétségbe a munkájuk jelentőségét. A Civil Impact alapítója szerint azzal, hogy tanácsot adnak a civileknek abban, hogy hogyan működjenek együtt a vállalatokkal, hogyan boldoguljanak a piacon, ezen az úton segítenek nekik elindulni. 

(Borítókép: Civil Impact)