Kevesebb a hazai offshore cég, de azért a csalafintaság utat tör magának

Bár az offshore-körökhöz köthető hazai cégek száma csökken, a rejtőzködni vágyók változatlanul megtalálják számításukat, írja a Népszava.

Az adóparadicsomokhoz köthető, a köznyelvben offshore hátterűnek nevezett hazai cégek a 2000-es években élték virágkorukat

- erről beszélt a lapnak Pertics Richárd, az Opten céginformációs szolgáltató elemzője. Számuk 2004 és 2009 között több mint háromszorosára, 7 ezer közelébe ugrott. Miután a rejtőzködési gyakorlatra a hatóságok, a jogalkotók és a piaci szereplők is felfigyeltek, számuk apadásnak indult.

Az áttételes kapcsolatokat is beleszámítva az érték 5 ezer fölé ugrik. A csökkenést Pertics Richárd nem feltétlenül a rejtőzködés és az adótervezés visszaszorulásának tudja be. A hatóság ugyan valamennyire küzd a szürkegazdaság ellen, de az adóelkerülők is találhatnak új megoldásokat. Ilyen, ha a tulajdonosi láncba másutt bejegyzett cégeket iktatnak. Az uniós nyilvántartások egyesítése ugyanis még várat magára.

Emellett jelentős szerepű a kereskedelem és a tanácsadás is. Persze az offshore önmagában nem törvénytelen, de bizonyos egzotikus államok kiemelt népszerűségét tényleges gazdasági okok kevéssé indokolják. A top 10 offshore-helyszínen jegyezték be az ilyen hátterű hazai cégek 90 százalékát. Ezek a legkedveltebb „rejtekhelyek", mellettük az ott bejegyzett cégek számával:

• Ciprus 1371
• Seychelles-szigetek 737
• Egyesült Arab Emírségek 478
• Liechtenstein 476
• Panama 357
• Málta 280
• Belize 261
• Hong Kong 251
• Marshall-szigetek 147
• Szingapúr 105