Julianna, Lilla
-1 °C
10 °C
Index - In English In English Eng

Kiperelné az OLAF Elios-jelentését az EB-től az Eleven Gyál

2020.02.11. 11:00

Nem adja ki az Európai Bizottság az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) jelentését az Elios-ügyről, ezért a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által képviselt Eleven Gyál civil csoport beperelte a Bizottságot, olvasható a TASZ közleményében. A magyar hatóságok bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást, a kormány pedig inkább úgy döntött, hogy kiveszi a projektek számláit az Európai Bizottságnak leadandó végleges számlacsomagból, vagyis nem kéri annak EU-s finanszírozását, így a beruházás teljes egészében a magyar adófizetők pénzén valósult meg.

Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) súlyos szabálytalanságokat tárt fel a közvilágítási tendereken sokáig verhetetlen Elios Zrt. közbeszerzéseinél. A cég Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz és köreihez, illetve Simicska Lajoshoz kötődött a múlban. Tiborcz 2015-ben kiszállt a cégből. A rendőrség 2018. november 6-án bűncselekmény hiányában megszüntette az Elios-szal szembeni nyomozást.

Bonyolult az egész OLAF-Elios-Tiborcz-ügy? Most elmagyarázzuk!

Az Eleven Gyál nevű civil szervezet mégis szeretett volna hozzáférni az OLAF-jelentéshez, mert a városukat is érintő beruházás óta a közvilágítás minősége sokat romlott, az utcák jóval sötétebbek lettek, áll a közleményben. Az Eleven Gyál az Európai Bizottságtól, az OLAF-ot felügyelő szervtől kérte a jelentés kiadását. Kérésüket arra hivatkozva tagadták meg, hogy az OLAF jelentéseit kizárólag az érintett országok hatóságai számára kell kiadniuk, akik utána maguk dönthetnek arról, hogy nyilvánosságra hozzák-e azokat.

Ám a magyar kormány a nagy botrányt okozó korrupciógyanús ügyben szinte semmiről sem tájékoztatja a nyilvánosságot, és a megfelelő büntetőeljárások sem indultak meg.

– írják. 

A TASZ szerint a magyar állampolgároknak jogos érdekük fűződik ahhoz, hogy megismerjék az adófizetők pénzéből megvalósuló közvilágítási projektekkel kapcsolatos visszaéléseket. Ezen felül az Európai Unió összes polgárának és szervének nyomós érdeke fűződik ahhoz, hogy az OLAF által feltárt visszásságokat valódi, érdemi vizsgálat kövesse az adott tagállamban, írják.

Ellenkező esetben a korrupcióval érintett államok példát vehetnének Magyarország eljárásáról: a számonkérés ugyanis könnyen elkerülhető, ha a tagállam utólag mégsem hívja le a forrásokat abban az ügyben, amelyben az OLAF vizsgálódik.

Mivel az OLAF csak a támogatások kis részében vizsgálódik, így azokban, amelyekben nem jár el, a visszaélések tovább folytathatók. Ha tehát az OLAF vizsgálatának eredményeit az érintett tagállam nem kezeli megfelelően, az ellen a TASZ szerint kizárólag a nyilvánosság lehet hatékony eszköz. A luxemburgi székhelyű bíróság eddig elutasította az OLAF-jelentések kiadására vonatkozó kereseteket azzal az indokkal, hogy azok nyilvánosságra hozatala veszélyeztetné az OLAF jövőbeli vizsgálatait. A TASZ szerint  azonban sérti az Eleven Gyál információszabadsághoz való jogát az OLAF-jelentések eltitkolása, ami ellentétes az Európai Unió Alapjogi Chartájával.

Az európai polgároknak joguk van megtudni, ha a tagállamok kormányai visszaéléseket követnek el az adójukból finanszírozott beruházások során. Különösen a korrupciós ügyek elszenvedőit, a silány közvilágítást kapott gyáliakat nem lehet elzárni az OLAF-jelentésektől

– mondta el Kaputa Júlia, a TASZ jogásza.