Gedeon, Johanna
2 °C
17 °C
Index - In English In English Eng

A magyar állam segíteni próbált, ötszáz vajdasági gazda fél éve fut a pénze után

D EDY20191011025
2020.02.19. 10:27
Magyarország soha nem látott hatalmas összeggel igyekszik segíteni a külhoni magyarok gazdasági tevékenységét. A legnagyobb program a Vajdaságban működik, elsősorban mezőgazdaságot, azon belül is agrárintegrációt céloz meg. Baj csak akkor van, ha az integrátor nem fizet. A vajdasági Seb-Agrar cégcsoport régóta csak ígérget, a gazdák most abban bíznak, hogy nehéz helyzetükre mégis lesz megoldás.

A Magyar Állam négy éve nagyon intenzíven, összesen mintegy 65 milliárd forinttal segítette a vajdasági magyar vállalkozókat, gazdálkodókat. 

A program egyik célja, hogy a határon túli magyarság helyben boldogulhasson. Az elmúlt években sok kiváló elemzés jelent már meg a programot koordináló Prosperitati Alapítvány munkájáról.

Alapvetően pozitív szerep

Az írások olykor felvetik, hogy a támogatás sűrűsödik a leggazdagabb vajdasági magyarok, Csákány Lajos, vagy a topolyai fociklubot üzemeltető Zsemberi János érdekeltségeinél, de a 24.hu helyszíni riportja azért alapvetően azt állapította meg, hogy a támogatások szórtak, sokaknak segítenek, elsősorban a mezőgazdaságban, azon belül is a gépvásárlásban és az agrárintegrátori rendszer kialakításában.

A témával talán a legalaposabban foglalkozó Gyurkovics Virág írásai ugyan megkérdőjelezik, hogy a program segíti-e a magyarok helyben maradását, lásd például az  Átlátszó  cikkében, de tapasztalatunk szerint azt kevesen vitatják, hogy a magyar átlagjövedelemhez képest csak mintegy fele akkora átlagos jövedelemből élő vajdaságiaknak elkel a támogatás és, hogy a helyben élők közül valóban sokan követik a pályázatokat és igyekeznek élni a programok kínálta lehetőségekkel.

Egy zentai cég felemelkedése és eltűnése

Az elmúlt hónapokban azonban története legsúlyosabb válságát éli át a vajdasági támogatás, és ez az egyik legfontosabb programhoz, az agrárintegrációhoz kapcsolódik.

Az agrárintegrátor a modern mezőgazdaság egyik legfontosabb szereplője.

A gazdáknak műtrágyát, vetőmagot, gépeket ad el, cserébe átveszi a megtermelt terményeket, segít azok értékesítésében, majd a sokféle oda-vissza gazdasági kapcsolat végén a felek elszámolnak. Legalábbis jó esetben, mert olyan is van, hogy nem számolnak el, erről szól a mostani eset.

Egy éve, 2019 elején még lelkes cikkben ismertette a Magyar Szó vajdasági lap, hogy a zentai Seb-Agrar Kft. a magyar állam Prosperitati Alapítványának támogatásával bővíti silókapacitásait.

A cikket átvette az alapítvány honalapja is, és a tudósításokból kiderült, hogy a repcét, szójababot és napraforgót feldolgozó üzem 167 millió dináros (460 millió forintos) beruházásából 45 százalék volt a támogatás, 30 százalék a kedvezményes hitel, 25 százaléka pedig az önrész.

Sirmer Szebasztián, a Seb-Agrar tulajdonosa szívesen fotóztatta magát a környék politikusaival és a magyar állam helyi potentátjaival, büszkén hangsúlyozta, hogy a Prosperitati Alapítvánnyal szerződésbe foglalták, hogy több mint ötszáz termelővel írnak alá integrátori szerződést,

Csak aztán nem fizettek

Azóta már senki nem szeretne egy fotón szerepelni Sirmer Sebastiannal, aki amúgy benzinkutas vállalkozással és egy malommal is rendelkezik a Vajdaságban. A Prosperitati Alapítvány vezetői, valamint a vezető vajdasági politikusok, akik amúgy örömmel büszkélkednek mindig a program sikereivel, többször is kínos helyzetbe kerültek mostanában.

Az újságírók  ugyanis arról kérdezték őket, hogy mi van a Seb-Agrar cégcsoporttal, amely a több száz vajdasági magyar mezőgazdasági termelőt hosszú hónapok óta nem fizeti ki. Pedig a termelők átadták a napraforgót, szóját, kukoricát, ám a Prosperitati Alapítvány által alaposan megtámogatott integrátor nem teljesít, bujkál.

Mint a Szabad Magyar Szó írja, az alapítvány először még 2017 októberében emelte be az amúgy minimális tőkével rendelkező Seb-Agrart az integrátori rendszerbe, annak ellenére, hogy a cégnek sem érdemi tőkéje nem volt, sem jelzálogmentes ingatlanjai. Ezért a gazdák haragja a Prosperitati ellen fordult, mondván, ők csakis azért fordultak ehhez az integrátorhoz, mert az alapítvány jelentett nekik egyfajta garanciát, reputációt.

Ígéretből Tiszát lehet rekeszteni

A Seb-Agrar ugyanis fűt-fát ígért a magyar gazdáknak, és vagy félezer szerződést kötött. A cégvezető az árukat átvette, azóta nem fizet, elég „gagyi” leveleket közöl az FB oldalán, utoljára 2019. október 24-én jelezte, hogy bocsánat, de most már tényleg azonnal fizet.

November 29-én még a Facebookján küldött egy „értesítést”, amelyben a kedves termelőket arról tájékoztatta, hogy megérkeztek az uszályok, és az elkövetkezendő 15 napban mindenkit kifizet, elnézést kért mindenkitől. Ám aztán abból sem lett semmi.

Az uszályok úgy jönnek ide, hogy fizetési nehézségeiért a cégvezető olykor az elhúzódó beruházását, olykor a Tisza alacsony vízállását és hajózhatatlanságát okolta.

Költözés

A korábban zentai Seb-Agrar közben Pacsérra költözött, de hiába jelentek meg a sajtóban egyre megrázóbb, személyes beszámolók, mint például itt, a gazdák helyzete nem változott.

Kerestük a kérdéseinkkel az alapítványt (egyelőre nem kaptunk választ), magát a céget (még ők sem válaszoltak) és több környékbelivel is beszéltünk, amikor váratlanul február közepén egy önmagában talán kevésbé érthető, de bizakodásra okot adó közlemény jelent meg.

Eszerint a Seb-Agrar Kft. által átvett termények alapján keletkezett adósságok és a késedelem okán felszámolt és megállapított kártérítések kifizetését a csonoplyai Agroturs Kft megkezdte.

A csonoplyai Agroturs Kft. értesíti az érintett integrált mezőgazdasági termelőket, amelyek egyben Prosperitati Alapítvány nyertes pályázói is, hogy a Seb-Agrar Kft. által átvett termények alapján keletkezett, eddig ki nem fizetett adósságot teljes egészében átvállalta, az adósság kifizetése a mai nappal elkezdődött....

...az elmaradt kifizetések lezárását követően a megkezdett projekt fenntartása érdekében megtesszük a megfelelő lépéseket.”

Azt nem részletezi a közlemény, ahogy egyelőre mi sem tudtuk meg, hogy a Seb-Agrarral mi történt, mi lett a pénzzel, mi lett a terményekkel (igaz a gazdáknak nyilván az a legfontosabb, hogy megkapják a járandóságukat). De adófizetői szempontból azért ez sem lényegtelen.

(Borítókép: Nyertes pályázók a Prosperitati Alapítvány ünnepélyes szerződéskötési rendezvényén Zentán 2019. október 11-én.  / Fotó: Molnár Edvárd / MTI)