Business Talks '24
Üzleti konferencia
A magyar cégek elkezdtek aktívan tőkét kihelyezni, miközben mintha kevesebben jönnének külföldről a magyar piacra. Ez a meglepő megállapítás vonható le azokból a tanulmányokból, amelyek sorra jelennek meg a 2019-es év tranzakciós trendjeiről.
Bár természetesen még mindig jelentősen több külföldi tőke áramlik Magyarországra, mint amennyi innen külföldre, az irány egybecseng Orbán Viktor miniszterelnök tavalyi évértékelőjével, amikor a kormányfő kifejezetten arra buzdított, hogy a magyar vállalkozások fektessenek be külföldön. Sőt, a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adataiból is az derül ki, hogy a trend megfordult. 2019 egészéről még nincsenek adatok, de ha a 2019. harmadik negyedévi adatokból indulunk ki, akkor 2018. október 1. és 2019. október 1. között a Magyarországra beérkezett kumulált működőtőke 9,9 százalékkal nőtt, ugyanebben az időszakban a magyar tőkekihelyezés kumulált állománya 21,4 százalékkal nőtt. A részletes adatok itt böngészhetők. Ráadásul a tavalyi év legnagyobb tőkekihelyezése a negyedik negyedévben valósult meg.
A számokból úgy tűnik, hogy a magyar vállalatok hagyományosan gyenge tőkeellátottsága és alacsony tőkekihelyezési rátája ellenére a 2019-es év valóban trendfordulót hozott. (Hogy mindez egyébként mit mond el egy ország gazdaságáról, egyáltalán értelmes célkitűzés-e, azt ebben a cikkünkben szedtük össze.)
Ha például megnézzük a CMS és az EMIS közös tanulmányát, országonként is láthatjuk a legnagyobb tranzakciókat.
Kiragadott példák? A jéghegy csúcsa? Nem, egyáltalán nem. Ha tovább böngésszük a magyar top-dealeket, akkor például azt láthatjuk, hogy ma már nem az a jellemző tranzakció, amelyben egy magyar szereplő ad el külföldinek.
Sőt, a legnagyobb tranzakciók közül legfeljebb egyetlen ügylet merülhet fel ilyenként, amikor az E.On, az MVM és az Opus Global bizonyos energetikai érdekeltségeket átrendezett. Itt a külföldi cég legalább részben vevő is volt, igaz, eladó is, de a többi rangsorolt tranzakcióban már egyáltalán nem vásárolt külföldi.
Itt egy technikai közbevetést érdemes tenni. A régióban voltak olyan gigantikus üzletek, amelyek érintették ugyan Magyarországot, például amikor a Vodafone 18,4 milliárd euróért felvásárolta a Liberty Global (UPC) német, cseh, román és magyar kábeltévés érdekeltségét, de az EMIS listáján csak a kifejezetten magyar tranzakciók szerepelnek.
Nos, itt a top 5-ben van egy magyar–magyar tranzakció, amikor a Mol Nyrt. 113,7 millió euróért megvette a magyar–szlovák gázvezetéket üzemeltető Magyar Gáz Tranzit Zrt-t az államtól. Emellett van két további olyan, amikor magyar vett külfölditől. Nevezetesen Jellinek Dániel Indotek-csoportja 217,5 millió euróért megvett négy plázát és 100 millió euróért megszerezte a Sofitelt.
Ha egy kicsit kitekintünk külföldre, a nemzetközi tranzakciós piacon nagyon aktív Allen&Overy jogi iroda felmérése szerint a globális M&A piac 48 százaléka még mindig az Egyesült Államok volt, a maga 1,7 ezer milliárd dollár tranzakciós értékével, ugyanakkor a legnagyobb növekedést (134 százalékos növekedés) a közel-keleti és afrikai térség (MENA) érte el tavaly. Igaz, ez gyakorlatilag egyetlen óriási petrolkémiai tranzakció következménye, a szaúdi Saudi Aramco és a SABIC 69 milliárd dollár értékben fuzionált.
2019 amúgy nem volt kiemelkedő év a tranzakciós piacon. Kevesebb volt a határon átívelő tranzakció, és a bázisnál (2018) összességében is kisebb volt az aktivitás
- meséli Lengyel Zoltán, a Allen & Overy jogi iroda partnere.
A piacon egy kicsit a vevők oldalára billent a tárgyalásokon az erőpozíció, 2018-ban még szinte mindent megtehettek az eladók, tavaly már a vevők sokkal jobb pozíciókat értek el a tárgyalásokon. A szakember szerint a private equity alapok kicsit megtorpantak, drágának találták a piacot, ezért óvatosabban vásároltak, hogy a befektetők ne csalódjanak az alaptól elvárt hozamokban. Sok olyan aukció is volt, ahol a private equity alapok nem értek el megfelelő árat és a már beleölt magas költségek ellenére lefújták a folyamatot.
Visszatérve a magyar vállalatok tőkekihelyezési trendjeire, az OTP tavaly talán a végére ért nagy bankvásárlási futamának, de az említett szlovén és montenegrói vásárlás mellett 2019-re jutott egy moldovai bank megvásárlása is. A pénzügyi szektorban mindenképpen látható az nagy magyarítás, amelynek keretében a szektorban legalább 50 százalékos hazai tulajdonrészt tűzött ki célul a politika.
Ennek keretében a Takarékbank, az MKB, a Banco Popolare és a Budapest Bank is magyarok kezére került, igaz a folyamat még nem zárult le, elég, ha arra gondolunk, hogy a Budapest Bank még ideiglenes állami tulajdonban van.
A szektorban továbbra is vannak felvásárlások, sokan keresnek különböző pénztermelő eszközöket, legyen az lakástakarékos ügyfélportfólió, NPL-es hitelcsomag, egy egész üzletág, vagy akár teljes banki részesedés.
A magyarok tőkekihelyezésének aktív terepe maradt az energetika is, ahol jelentős átrendeződés volt a magyar cégeknél is, több szolgáltató, így a Tigáz, vagy akár a Mátrai Erőmű is külföldi tulajdonostól került magyar kézre az elmúlt években.
Aktív maradt a Mol is, az azeri deal mellett lezárta az Aurora német műanyag-újrahasznosítással foglalkozó cég megvásárlását is. 2020-ban ráadásul (legalábbis egy ideig) Hernádi Zsolt, a cég első számú vezetője is tud külföldön tárgyalni. A korábbi európai elfogatóparancs, illetve Interpol-körözés ugyanis a zágrábi bírósági tárgyalás miatt indítványozott őrizetbe vételt.
A bírósági folyamat első fokon lezárult, ameddig nem születik meg a másodfokú ítélet, Hernádi Zsolt akár Zágrábban is tárgyalhatna.
A nagy magyar ingatlanfejlesztők sem álltak le, közülük sokan (Futureal, Indotek, Wing, Appeninn) vásárolnak, vagy legalábbis nézelődnek külföldön, így Erdélyben, Lengyelországban, Nagy-Britanniában, Bulgáriában, illetve Spanyolországban.
Ebben a szektorban azért felénk is jönnek új típusú befektetők, elsősorban ázsiaiak, illetve dél-afrikaiak. Utóbbi állam a magyar elektronikai kereskedelmi piacon is erősített, az eMAG és az Extreme Digital fúziójában a tőzsdén jegyzett Napsters volt érintett.
Bár tömegesnek ma még nem nevezhető, de megindult egyfajta külföldre irányuló kockázati tőkebefektetés is, ilyen „kifejtetési” szándékot több nem ország-, hanem szektor, vagy árazás alapon keresgélő venture capitalist is bejelentett, és már szórványosan le is zárult néhány tranzakció.
(Borítókép: Orbán Viktor. Fotó: Jack Taylor / Getty Images)
Business Talks '24
Üzleti konferencia