Hogy lehetne jobb a szemétszállítás Budapesten?

Sokféle probléma van a fővárosi szemétszállítás körül. Elszámolási vita zajlik az Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. és a kukaholding, vagyis a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. között.

Az Index úgy tudja, hogy a fővárosi szemétszállítás megreformálása és transzparenciája kapcsán az elmúlt időszakban több tanulmány és bejelentés is született. Nyilván az új városvezetés, a cégek megújuló menedzsmentje miatt sokan látnak arra lehetőséget, hogy most változtassák meg a fővárosi szemétszállítási gyakorlatot, Karácsony Gergely főpolgármester a választási kampányban is sok zöld témát felvetett.

A hazai hulladékgazdálkodás rendszerének rendszerszintű problémáival már sok cikkben foglalkoztunk, most néhány - a fennálló rendszeren belül lehetséges - fejlődési irányt nézünk át környezetvédelmi, gazdaságossági és közpénzügyi szempontok alapján. Válaszaival az FKF is segítette a munkánkat.

Holding, vagy nem holding?

Bár az érintetteknek arról is van véleményük, hogy miképpen lehetne kevésbé problémás az FKF és a kukaholding együttműködése, avagy érdemes lenne-e a fővárosnak visszavennie a szemétszállítás irányítását, ebben a cikkben most nem annyira a szervezeti, felelősségi kérdésekkel foglalkozunk, hanem az általunk is látott anyagok kapcsán a szakmai felvetésekkel. Információink szerint a bejelentések, illetve tanulmányok több problémát is rögzítenek.

• A hazai hulladék-gazdálkodási rendszerek nem ösztönzik eléggé a lakosságot a megtermelt hulladékmennyiség csökkentésére, illetve a hulladékok szétválasztására (pedig a hulladék jelentős része nem is szemét, hanem alapanyag).
• A hulladék elszállítását nem segíti kellő informatika, nehéz beazonosítani az elvégzett szolgáltatást, az elszállított hulladék-mennyiségeket, illetve a fogyasztók jogosultságát.
• A rendszerben sok a potyautas, mindenki abban bízik, hogy az utcán úgysem maradhat szemét, különösen nem a vírusfenyegetettség idején, illetve még mindig jelentős a korrupció, amikor a szolgáltatás ellenértéke nem a céget, hanem a szállítást végző munkatársakat gazdagítja.
• Az érintett cégek nem bánnak jól a közpénzekkel, gyakran szereznek be edényeket, de a kihelyezésnél és az elszállításnál nem óvják kellően a kukát, konténerek, edények épségét.

Lett volna lehetőség

Az, hogy a szemétszállítást támogató modern informatikai megoldások nem elterjedtebbek, sokak hibája, mindenesetre a 2015-2016-os időszakban az ország sok hulladéktársulási-régiójának lehetősége lett volna pályázati forrásból edényzet-azonosító rendszert bevezetni.

Magyarország központi régiója azonban kimaradt ebből a lehetőségből, a vidéki kukás cégek pedig sokszor kamupályázatokkal, egy-egy csókos magánszemélynek (informatikusoknak) adtak megbízást, amelyekből teljesen használhatatlan programok születtek, amelyek ma már nem nagyon működnek.

A főváros ebben a kérdésben nagyon furcsa volt, az FKF 2014 és 2018-között 3 közbeszerzési tendert indított informatikai támogató rendszer beszerzésére, de aztán mindegyiket, még a pályázat értékelése előtt, indoklás nélkül visszavonta,

Az FKF kérdésünkre elmondta, hogy

jelenleg előkészítés alatt áll egy komplex, műholdas helymeghatározáson alapuló rendszer megvalósítása. A hatékonyabb és fenntarthatóbb működést célzó fejlesztés megvalósítása a társaság finanszírozási lehetőségeinek függvényében várható.

Az informatika haszna

A szoftverek amúgy azért lennének hasznosak, mert a begyűjtést támogató megoldásokkal mindenképpen javulhatnak az ilyen cégek pénzügyi pozíciói. Ha van alatta megfelelő analitika, akkor tényleg hitelesen bocsátható ki egy számla.

Az ilyen rendszerekkel jobban kiszűrhetők a „potyautasok”, leszoríthatók az üzemeltetési költségek, a szemétszállító autók kihasználása is hatékonyabb lehet. Távlati, de hatékony lépés lenne, ha a fogyasztók átállíthatók hulladéktömeg (súlymérés) -alapú elszámolásra.

A térfogat alapú elszámolás fő problémája a nemzetközi tapasztalatok szerint az, hogy nem ösztönöznek a nagy súlyú, de tisztán, füstmentesen feldolgozható, azaz komposztálható zöldhulladék kiválogatására. Ha ugyanis a lakosság külön gyűjti a dinnyehéjat, a zöld hulladékot és a romlott kaját, az sokat zöldít a hulladék-gazdálkodáson.

Ne zsebbe menjen!

Szakemberek szerint nagyjából a 150 ezer fős város az a méret, ahonnan már sokkal professzionálisabb, informatikával támogatott hulladékgazdálkodásra van szükség. A kisebb településeken még nem feltétlenül van méretgazdaságosság, szinte személyes kapcsolatokkal megoldhatóak a problémák.

A jobb támogatórendszerek fő haszna, hogy amennyiben a kukák, az útvonalak, a munkatársak informatikailag is azonosítottak, akkor a nem-fizető potyautasok kukái, a rossz szállítási útvonalak, vagy a korrupt munkatársak is kiszűrhetők.

Már csak azért is érdemes ezt variálni és gépesíteni, mert így a visszatérő „potyautas-klientúra” kiépülése is kordában tartható. Magyarul, ha nem mindig ugyanazok mennek, ugyanazokon az útvonalakon, akkor nehezebb a közös képviselőknek zsebbe fizetni a kukásokat.

A kukás autókat gyakran követik jól fizetett és létszámukban is kibővített ellenőrcsapatok, de ők elég feltűnőek, szondáztatnak, dokumentumokat ellenőriznek, de a potyautas helyzeteket csak annyiban látják, hogy amikor követés van, akkor az autók egyes, kihelyezett kukáknál nem állnak meg.

A zsebbe fizetők kukáit ellenőrzés idején nem ürítik, ilyenkor az ellenőr annyit tud tenni, hogy betelefonál a központba, hogy az adott címen „gazdátlan tartály” van kihelyezve, amit érdemes begyűjteni.

Stratégiai szelektív gyűjtés

Környezetvédelmi szempontból a legfontosabb a szelektív gyűjtés. Magyarországon ez még szinte mindenütt elenyésző a hulladék-gazdálkodáson belül. Pedig erre már komoly nemzetközi tapasztalatok vannak, sok helyen kap a lakosság visszacsatolásokat, mérik a levegő műanyagtartalmát, tudatosítják az emberekkel azt, hogy a PET-palack ártalmas.

Mint az Index kérdésére, az FKF elárulta, a teljes begyűjtött hulladék-mennyiségének mintegy 10 százaléka körül mozog a szelektív anyagok aránya (házhoz menő, gyűjtősziget, hulladékudvar). Szerintük ők mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez az arány tovább növekedjen, mégis más országokban mintha sokkal jobban működnének a visszaváltó rendszerek, a műanyagra is kiválogatandó alapanyagként tekintenek (a PET-ből készül például a polárpulcsi).

A legjobb az újrahasznosítás, de a hegyeknél már jobb megoldás az égetés is. Az FKF rákospalotai hulladékégetője a begyűjtött települési szilárd hulladéknak összességében jelenleg mintegy 60 százalékát égeti el.

Ausztriában például már nem nagyon divat az eldobható PET-palack, visszaváltható, tartós műanyagüvegek vannak forgalomban. Kína is kezd élen járni az újrahasznosításban. Évekig a Vancouverbe érkező nagy kínai teherszállítók hazafelé szemetet vittek. Természetesen senki nem akar a bolygó hulladéklerakójává változni, de a kínaiak sok pénzt kerestek a kiválogatással, újrafeldolgozással, a tapasztalatokat ma már egyre inkább környezetkímélő megoldásokban is hasznosítják.

Közbeszerzések

Közpénzvédelmi szempontok alapján forrásaink szerint a legsúlyosabb probléma a felelőtlen hulladékgazdálkodási közbeszerzések gyakorlata. A kommunális és a szelektív hulladékgyűjtés kukáinak, tartályainak és konténereinek beszerzése ugyanis pazarló. Azt aligha kell hangsúlyozni, ha a hatalmas műanyag-, vagy fémedényekből többet kell beszerezni, mint az indokolt, annak környezetvédelmi aspektusai is vannak.

Mi egy konkrét edénytípusról, az 1,1 köbméteres, zöld műanyag konténerekről hallottunk aggasztó történeteket, igaz az FKF szerint nincsen semmi baj,

Mint a cég írta:

a számok azt mutatják, hogy 2015-2019 között, öt év alatt összesen 974 db 1100 literes tartály minőségi cseréjére került sor. Ez átlagban 195 darab évente, ami mindössze 6,1 százaléka a kihelyezett 3200 darab ilyen űrméretű gyűjtőedénynek. Jelenleg folyamatban van egy közbeszerzési eljárás 3000 darab 1100 literes konténerre, amelyek ütemezetten kerülnek majd beszállításra.”

Ugyanakkor mint egy érintett szakember az Indexnek elmesélte, a korábbi közbeszerzésen egyedül az ár számított, ami érthető lehet, de a beszerzett tartályokkal kapcsolatban gyakorlatilag azonnal minőségi kifogások merültek fel, majd ezek olyan ütemben sűrűsödtek, hogy mára szinte nem maradt kihelyezhető kuka a cégnél.

Mint megtudtuk, az egyik legnagyobb probléma az, hogy

Ezeket a konténereket szabályosan villás megfogással kell üríteni. A konténerek mindkét oldalán vannak emelőcsonkok, amit a szemétszállítóknak az emelővillára kell akasztani, majd beemelni a kukásautó beürítő szerkezetéhez.

A szemétszállítók azonban rendszerint nem így ürítik a konténereket, hanem úgynevezett fésűs megfogással, vagyis a gép az edény elülső pereménél fogva emeli fel a konténert, amely – lévén amúgy is gyengébb minőségű, fröccsöntött műanyag - sokszor már az első ürítésnél elreped, majd később egyszerűen kettétörik. Forrásaink szerint erről a problémáról tudnak a megfelelő cégvezetők, de valamiért senki nem állítja meg a pazarlást.

Balesetet is okozott már

A személyzet azért használja előszeretettel a villás megfogás helyett a fésűs emelést, mert azzal lényegesen gyorsabban viszi fel a beürítő-szerkezet a konténert, és ezáltal a kiadott címeket is előbb járja be a célgép.

De a fésűs emelést csupán a kisebb, 60, 80, 110, 120 és 240 literes tartályok esetén lenne szabad alkalmazni. Ez persze veszélyes is, Budapesten volt olyan eset a Markó utcában, amikor a kettétört konténer visszazuhant a rakodóra. Emiatt a helytelen gyakorlat miatt a százmilliós nagyságrendű beszerzés többségét le kellett selejtezni.

A sok selejt másik fő oka, hogy bár ez szabálytalan, de a hatalmas mennyiségű hulladékot termelő lakótelepek is sokszor műanyag konténereket használnak, pedig ilyen esetekben fémkonténereket kellene telepíteni.

A lakosság szívesen vált műanyagra, mert könnyebb mozgatni a műanyag tartályokat, mint a fémet, de az FKF ügyfélszolgálatának ezeket a típuscseréket meg kellett volna vizsgálnia és meg kellett volna tagadnia."

– hallottuk egy forrásunktól.

Szintén problémaként azonosították a forrásaink, hogy a cég nem értesíti előző napon az ügyfeleket, márpedig előzetes egyeztetés hiányában sokszor hiába mennek ki kukacserére az FKF munkatársai. Ráadásul hiába adják meg az ügyfelek a telefonos elérhetőségeiket, a tartályellátók ezeket nem kapják meg, így ne m tudnak kapcsolatba lépni a háziakkal. Ahogyan a nem megfelelő kommunikáció miatt az is előfordul, hogy kétféle konténerrel két külön autó megy ki az adott címre.

Egy csomó kint maradt

Az már csak hab a tortán, hogy az FKF-sek szerint olyan eset is akad, hogy az FKF eszközei egyszerűen nem kerülnek vissza a céghez. Legyen a mintasztori a Hungaroring Sport Zrt. A Hungaroringen tavasztól őszig számos futamot és rendezvényt bonyolítanak, de ezeknek olykor mások a gazdái, így a szemét-elszállításhoz nincsenek állandó eszközök, mindig a szervező rendel kukákat az FKF-től.

Általában ilyenkor van kommunális és szelektív gyűjtő is, a Hungaroring Sport Zrt. futamonként változó mennyiségű 240 literes és 1,1 m3-es tárolóedényeket rendel, a tartályok darabszáma nagymértékben függ a rendezvény nagyságától.

Ám tavaly szeptemberben a Hungaroring és az FKF között elszámolási vita támadt, az FKF nemcsak az ürítésért, de a ki- és elszállításért is magas díjat számolt volna fel, amit a Hungaroring nem szeretett volna elfogadni, inkább maga megszervezte volna a visszaszállítást. A helyzet azóta rendeződhetett, a kukák sokáig a „senkiföldjén” tengődtek, majd az FKF  az említett 1,1-eseket visszahozatta, mert azt már tényleg nem tudott volna adni a fővárosi lakossági igényekre. Azóta a Hungaroring maga is visszaszállított kukákat, de aligha maradt elégedett ügyfél.

A fenti problémakörök áttekintése a főváros és az FKF új vezetésének a feladata lesz. Úgy hallottuk több szakterület bevonásával indultak vizsgálatok, és az új vezetés már több bújtatott állást, tanácsadói szerződést felmondott.

Mint az FKF-től hallottuk, az FKF Nonprofit Zrt. illetékes szervezeti egységei és vezető testületei - jelenleg is - munkájuk részeként tekintik át a korábbi gazdasági és üzleti folyamatokat, ennek keretében indokolt esetben célzott vizsgálatot is lefolytatnak. Az egyes konkrét vizsgálatokról azok lezárultát követően tudunk tájékoztatást adni.

Borítókép: A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. rákospalotai hulladékégetője, a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű (HHM). MTI Fotó: Máthé Zoltán