Egyáltalán nem lesz Németországban jégbor a meleg tél miatt

Németországban idén egyáltalán nem készül majd jégbor, mert nem volt hozzá elég hideg a tél - írja a BBC. A jégbor egy különleges borfajta, aminek a lényege a Wikipedia szerint, hogy „az elkészítéséhez szükséges mustot fagyott állapotban lévő szőlőszemekből préselik. A szőlőben a cukrok és egyéb oldott szilárd anyagok nem fagynak meg, csak a benne lévő víz és emiatt a fagyott szőlőből préselt bor koncentrált szárazanyag-tartalmú, nagyon édes, ugyanakkor magas savtartalmú lesz. A jégborok esetében a szőlőszemekben lévő víz megfagyása természetes úton, a szabadban történik".

Németországban összesen 13 nagy bortermelő vidék van, de egyiken sem volt meg a szükséges -7 °C, vagyis a tőkén hagyott szőlőszemeknél nem tudott beindulni a cukorkoncentrációhoz vezető kristályosodás.

„2019 úgy vonul be a történelembe, mint az első év, amikor Németországban nem sikerült a jeges szüret" - írta közleményében a Német Borászati Intézet.

„Ha az elkövetkezendő években folytatódnak a meleg telek, akkor a német borrégiókból származó jégborok még annál is ritkábbak lesznek, mint amennyire most azok" - mondta az intézet képviselője, Ernst Büscher.

A jégbor-készítést ráadásul két irányból nehezíti meg a klímaváltozás. Az egyik, hogy a melegedő telek miatt egyre inkább kitolódik a szüreti időszak, januárra, februárra. A másik, hogy a szőlők viszont egyre korábban érnek be, ami azt jelenti, hogy a szemeknek egyre hosszabb ideig kell túlélniük a tőkéken, hogy alkalmasak legyenek a jégbor-készítéshez.

A jégborok már eddig is csak egy nagyon kis részét tették ki a globális borpiacnak, nagyjából a forgalmazott borok 0,1 százaléka jégbor. A legnagyobb előállítók között Japán, Kína, az USA, valamint a skandináv országok vannak.

A tavalyi volt Európa legmelegebb éve a rendszeres mérések kezdete óta, globálisan nézve pedig 2019 a második legmelegebb év volt 2016 után, ráadásul sorozatban már az ötödik különösen meleg év.

Európában a szakértők szerint egész évben átlagon felüli hőmérsékletek voltak jellemzőek. Bár az egyes évszakok átlaghőmérsékletei nem döntöttek rekordokat, az egész évet tekintve a legmelegebb kalendáriumi évet élte a kontinens, a 2019-es esztendőt hőmérséklet alapján 2014, 2015, majd 2018 követi a sorban.