Rossz hír a Tescónak és a Vodafone-nak: a különadók összeegyeztethetők az uniós joggal

2020.03.03. 11:09

A távközlési, valamint a kiskereskedelmi ágazatban tevékenykedő vállalkozások árbevételére Magyarországon kivetett különadók összeegyeztethetők az uniós joggal – írja az MTI az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának keddi ítéletéről.

Az ügy előzménye, hogy a 2008-ban kezdődött pénzügyi-gazdasági válságra válaszul Magyarország ágazati különadókat vezetett be, amelyek célja az egyre nehezebben egyensúlyban tartható államháztartás helyzetének stabilizálása volt.

A Tesco-Global Áruházak, valamint a brit Vodafone-csoport tagját képező Vodafone Magyarország vitatják a rájuk kivetett különadó jogosságát.

Ítéletében az uniós bíróság rámutatott, hogy az árbevételt progresszív módon terhelő különadók, amelyek elsődlegesen külföldi tulajdonú, a magyar piacokon legnagyobb árbevétellel rendelkező vállalkozásokat érintik, tükrözik a piacok valós gazdasági helyzetét, és nem minősülnek az érintett vállalkozásokkal szembeni hátrányos megkülönböztetésnek.

Mivel érveltek a felek?

Az ügyről pontosabb képet a Deloitte sajtóközleménye. Eszerint a távközlési különadó ügyében egyértelmű volt, hogy a külföldiek piaci részesedése jelentősen meghaladja a belföldiek részesedését, 90 százalék feletti. A Vodafone azonban azzal érvelt, hogy a meredeken emelkedő adókulcsok miatt nemcsak a nagyobb piaci részesedésével arányosan sújtja az adó, hanem a piaci részesedését jelentősen meghaladó mértékben.

A kiskereskedelmi szektorban más volt a helyzet, ott a külföldi tulajdonú boltok piaci részesedése kb. 50 százalék, tehát a belföldi tulajdonú boltokhoz hasonló mértékű, de az adó 95 százalékát a külföldi tulajdonúak fizették. Ráadásul a hat legnagyobb piaci szereplő közül három magyar üzletlánc.

Csakhogy míg a magyar láncok franchise rendszerben működnek, több, egymástól tulajdonosi szempontból független gazdasági társaságban, a külföldi tulajdonúak tipikusan egy társaságban sok boltot üzemeltetnek. Így társaságonként sokkal magasabb egy-egy külföldi tulajdonú lánc árbevétele.

„Az Európai Bíróság az ítéleteiben nem tett érdemi különbséget a két szektor piacszerkezete alapján, hanem mindkét esetben kimondta, hogy nem ütközik az uniós jogba, ha egy tagállam a belföldi tulajdonúakhoz képest nagyobb árbevételű külföldi tulajdonú társaságokat meredeken emelkedő adókulcsokkal adóztatja” – mondta Laczka Sándor igazgató, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője.

Mik lehetnek az ítéletek hatásai?

Az ítéletek közvetlen hatása az, hogy sem a Tesco, sem a Vodafone nem kapja vissza a korábban az államkasszába befiztetett több tízmilliárd forint adót. Sőt a többi külföldi tulajdonú kereskedő és távközlési cég sem tud eredményesen pert indítani ezekben az ügyekben.

Így a költségvetés szempontjából jelentős, százmilliárd forintot meghaladó kockázat szűnt meg.

„A mai ítéletek alapján az Európai Bíróság előtt folyamatban levő lengyel kiskereskedelmi különadó ügyben is szinte borítékolható a lengyel állam győzelme. Kérdés, hogy ezek alapján a lengyelek és a szlovákok, akik korábban már bevezették a kiskereskedelmi különadót (csak az Európai Bizottság felfüggesztette az alkalmazásukat), újra bevezetik-e azt. Sőt ez a litvánokat is felbátoríthatja, ők jelenleg fontolják a kiskereskedelmi különadó bevezetését” – tette hozzá Aracsi Bernadett, a Deloitte magyarországi Kiskereskedelmi-Élelmiszeripari tanácsadó csoportjának menedzsere.