A koronavírus bezavarhat az első negyedéves GDP-adatba Magyarországon

Januárban 7,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt az egy évvel korábbihoz mérve – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A növekedés üteme a legmagasabb volt tavaly február óta.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 4,9 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkeket is árusító nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 13,8 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 1,4 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

A koronavírus miatt kitarthat a lendület

– így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a kiskereskedelmi forgalom szerdán megjelent januári adatait.

A koronavíruspánik hatására az élelmiszerüzletek forgalma február végén-március elején kiemelkedő növekedést mutathatott, azonban a felhalmozott készletek miatt a következő hónapokban lassulhat az értékesítés, ezzel szemben a többi kategóriában az óvatosság miatt átmenetileg lassulhat a forgalom növekedése. A járvány csillapodása után azonban a háztartások pótolhatják az elhalasztott vásárlásokat.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője kiemelte, hogy a különösen az iparcikkek és számítástechnikai termékek forgalmának növekedése volt jelentős. A forgalom bővülését továbbra is a bérek emelkedése magyarázza. Várakozásai szerint a következő hónapokban a koronavírus okozta felvásárlási láz miatt a kiskereskedelmi forgalom növekedése tartós maradhat. Ennek eredményeként az első negyedévben a fogyasztás bővülése némiképp ellensúlyozhatja az ipari termelés mérséklődését, amit a koronavírus miatt világszerte hozott intézkedések és leállások okozhatnak. Az év egészét tekintve a fogyasztás emelkedését nagyban meghatározza majd a bérek növekedése és az infláció alakulása.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra számít, hogy februárban is erős marad a kiskereskedelmi teljesítmény, elsősorban az élelmiszer-kereskedelemben, ahol a pánikszerű felvásárlások a koronavírus miatt jelentős átmeneti forgalomnövekedést hozhattak.