Eltűnt a kormány klímavédelmi tervéből a családi házak szigetelése, és ez baj

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) még tavaly kezdte el kidolgozni a kormány 2020 és 2030 közötti klímastratégiáját. Az első, kiszivárgott vitaanyagban még egy épületenergetika-felújítási program is szerepelt 1,4 millió vidéki családi házra célozva, ezen belül 1,2 millió „Kádár-kockára”. A felújításhoz az állam vissza nem térítendő támogatással és kedvezményes hitellel segített volna a magyar családokon, azonban ez a pont a végleges változatban már nem szerepelt – írja a Népszava.

A lap megkereste Kaderják Pétert, az ITM energia- és klímapolitikáért felelős államtitkárát, aki azzal utasította vissza az érdeklődést, hogy a kormány hivatalos álláspontját nem tükröző, így szerinte nem is létező anyagok idézése, azaz a kiszivárgott, nem végleges stratégia, csak megzavarja a gondolkodást.

Nem csak közgazdasági szempontok

Ha a kormánynak valóban „nagyon fontos a klímavédelem”, ha a kormánynak valóban „kiemelt célja a családok lakhatásának támogatása”, akkor miért hagyták el az energiastratégiából az otthonok energetikai korszerűsítését támogató célzott programot?

– ezt a kérdést tette fel Facebook-oldalán Tóth Bertalan, az MSZP elnöke. A politikus szerint ez azt az üzenetet hordozza, hogy ha vidéken élsz és nincs pénzed szigetelésre, felújításra, akkor fizesd csak a magasabb fűtésszámlát, és szennyezd bátran a levegőt. Azt is hozzátette, hogy az államnak nem pusztán közgazdasági érvek mentén kellene meghatározni egy energiahatékonysági programot, hanem szociális, energiaszegénységi, környezetvédelmi szempontokat is érvényesítenie kellene.

Tóth Bertalan mindezek nyomán számos kapcsolódó kérdést intézett a különböző szaktárcákhoz. Ebben felhívja a figyelmet, hogy egy „Kádár-kocka”, vagyis egy 1960 és 1980 között épült családi ház fajlagosan kétszer annyi energiát fogyaszt, mint egy panellakás. Ráadásul a hazai lakások kétharmada elhanyagolt. Egy felmérés szerint a tulajdonosok 90 százaléka szerint a felújítás állami feladat.

A GKI negyedévente felméri, hogy a lakosság mekkora arányban tervez lakásfelújítást, ebből az derült ki, hogy jelenleg pedig mintegy 435 ezren szeretnének felújítani. De ez nem jelenti azt, hogy Igény ugyanakkor igencsak lenne a korszerűsítésekre, a KSH legutóbbi lakásfelmérése szerint legalábbis a mintegy 4,5 millió lakóingatlan kétharmada felújításra szorul, csakhogy erre a lakosságnak nincs pénze.

A többség a felújítás alatt festést, mázolást vagy tapétázást ért: ezt a megkérdezettek 14 százaléka említette. Az olyan, a lakások energiahatékonyságát növelő felújítások, mint a nyílászárók cseréje (4,6 százalék), a hőszigetelés (2,8 százalék), vagy a fűtési rendszer korszerűsítése (2,1 százalék) már jóval ritkábban szerepel a tervek között. Napkollektort, napelemet pedig a háztartások kevesebb, mint egy százaléka telepítene.