Vilmos, Bíborka
2 °C
19 °C
Index - In English In English Eng

Nyilvánosságra hozza a BKK és a Fővárosi Önkormányzat a férfi és női alkalmazottak bérkülönbségeit

2020.03.06. 08:54

Nőnap alkalmából magyarországi munkaadók vállalják, hogy egy éven belül, 2021. március 8-áig nyilvánosságra hozzák, milyen bérkülönbségek vannak a női és férfi munkavállalóik között. A közszféra foglalkoztatói közül

  • a Budapesti Közlekedési Központ (BKK),
  • a Fővárosi Önkormányzat,
  • a II., IV., VI., XIV. kerület,

a magánszéférából pedig például a SPAR, a Netpincér vagy az IKEA ígérte ezt meg, csatlakozva az Amnesty International Magyarország bérkiegyenlítést célzó ”Egy Lépéssel Közelebb” kampányához.

A szervezet azt szeretné elérni, hogy a kampány nyomán minél több munkaadó vállalja, hogy teljes átláthatóságot teremt a bérezési gyakorlatában a nemek közötti különbségeket illetően.

Közleményükben azt írják: ez fontos lépés lenne ahhoz, hogy az egyenlő díjazás elve jobban érvényesülhessen a munkahelyeken. Az Amnesty még a kampány indítása előtt megkeresett több munkaadót, ennek lett az eredménye, hogy a felsorolt cégek vagy önkormányzatok vállalták az ilyen adatok összegyűjtését és nyilvánosságra hozatalát.

Nagy eltérések

A nők világszerte átlagosan még mindig kevesebbet keresnek, mint a férfiak, nincs ez másképp az Európai Unióban, és ezen belül Magyarországon sem. A 444 írja, hogy az Eurostat legfrissebb adatai szerint itthon a nők 14,2 százalékkal alacsonyabb a nők átlagos bruttó órabére, mint a férfiaké. A Központi Statisztikai Hivatal 2019 első félévére vonatkozó számításai szerint

Magyarországon a férfiaknak átlagosan havi bruttó 68 ezer forinttal volt magasabb a bruttó keresete, mint a nőké.

Ha a bérkülönbségekbe még azt a „láthatatlan” – tehát fizetetlen – munkát is beleszámítanánk, amit a háztartásokban jellemzően a nők végeznek, a különbség még jelentősebb lenne.

A két nem közötti bérkülönbségek egyfelől abból adódnak, hogy a munkaerő-piacon jóval kevesebb nő dolgozik magasabb, vezető pozíciókban a munkahelyeken, mint férfi (ezt hívjuk üvegplafon-jelenségnek). Másfelől az is gyakori, hogy ugyanannyi munkáért, ugyanabban a munkakörben a férfiak magasabb bért kapnak, mint női kollégáik.

Bár a bérkiegyenlítődés folyamatát előmozdítja a problémával kapcsolatos egyre nagyobb tudatosság, a PWC könyvvizsgálócég 2017-es kutatása szerint az eddigi trendek alapján Magyarországon még mindig

csak 2100 körülre lehetne számítani a női-férfi bérek kiegyenlítődésére.