Klára
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Kirúghatják azt a szülőt, aki hétfőn az iskolabezárás miatt nem megy be dolgozni?

2020.03.14. 20:17
Zempléni Kinga munkajogász fűzött kommentárt ahhoz a kormányrendelethez, amely alapján hétfőtől gyakorlatilag bezárnak az iskolák. Ebből az állásfoglalásból kiderül, hogy milyen feltételek mentén kérvényezheti egy dolgozó szülő azt, hogy ne kelljen munkába mennie. Arra is felhívja a szakértő a figyelmet, hogy aki azért nem dolgozik, mert nem tudja megoldani a gyermeke felügyeletét, annak nem jár fizetés.

A koronavírus járvány terjedése miatt a Kormány A koronavírus miatti új munkarend bevezetéséről a köznevelési és szakképzési intézményekben„” című 1102/2020 számú határozatában az iskolákban a tantermen kívüli, digitális munkarend bevezetéséről döntött. A határozatban az is szerepel, hogy hétfőtől a szülők igényei alapján, indokolt esetben az illetékes tankerületi központ vagy szakképzési centrum munkanapokon megszervezi a gyermekek, tanulók napközbeni kiscsoportos felügyeletét.

Az ugyanakkor nem derül ki a kormányhatározatból, hogy az iskola hány szülő kérésére szervezi meg az ügyeletet és mi számít indokolt esetnek

- hívja fel a figyelmet Zempléni Kinga munkajogász. A szakértő szerint előfordulhat, hogy az iskola annak ellenére nem szervezi meg az ügyeletet, hogy azt egyes szülők kérvényezték. Ez esetben az sem egyértelmű, hogy a munkavállaló megtagadhatja-e jogszerűen a munkavégzést.

A munkajogász indokoltnak látja a fentiek tisztázását és azt reméli, hogy a kormány a közeljövőben újabb határozatában orvosolja ezt a joghézagot.

Egy anya segít az ötéves gyermekének a koronavírusról szóló házifeladat megoldásában Olaszországban 2020. március 12-én.
Egy anya segít az ötéves gyermekének a koronavírusról szóló házifeladat megoldásában Olaszországban 2020. március 12-én.
Fotó: AFP

A Munka Törvénykönyve és a jelenleg hatályos jogszabályok ugyanis nem szabályozzák, hogy mi a teendő, amennyiben a digitális oktatás bevezetése miatt nem tud bemenni dolgozni egy szülő, mert a gyermekének az iskolája nem szervezte meg az ügyeletet és a munkavállaló máshogy nem tudja megoldani a gyermeke felügyeletét.

Egy munkavállaló a szakértő szerint csak "különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok" miatt és csak átmenetileg  maradhat távol a munkahelyétől, legfeljebb néhány napra. Erre is csak akkor van lehetősége, ha valami olyan dolog történt vele vagy a családjával, mi miatt muszáj személyesen intézkednie. Ráadásul ebben az esetben is elvárható, hogy a munkavállaló, egyből újra munkába álljon, amint arra lehetősége nyílik - magyarázza Zempléni Kinga.

 "Különös méltánylást érdemlő esetek" a bírói gyakorlat szerint az alábbiak lehettek eddig:

  • hozzátartozó balesete,
  • hozzátartozó váratlan megbetegedése

Elháríthatatlan oknak számított viszont minden olyan, a munkavállalónak fel nem róható ok, amely a munkában való megjelenését akadályozza (pl. vonatkimaradás, sztrájk, hófúvás, árvíz).

A koronavírus miatt most bevezetett "digitális oktatás intézményét" pedig egyáltalán nem ismerte mostanáig a bírói gyakorlat. Zempléni Kinga véleménye szerint a munkáltató saját diszkrecionális döntése alapján ügyelet elmaradása esetén engedélyezheti a távolmaradást.

A szakértő szerint a munkáltatónak előre kell tájékoztatnia a dolgozóit arról, hogy milyen szempontokat tekint méltányolásra érdemesnek. Ezen kívül azt is célszerűnek tartja, ha előre szabályozzák, hogy a a távol maradást a szülőknek legalább egy munkanappal előre be kell jelenteniük és azt sem árt tisztázni, hogy kinél és milyen formában kell erre engedélyt kérniük.

Az a szülő, aki nem kérvényezi előre, hogy gyermekfelügyelet miatt távol maradhasson, annak a munkaviszonyát akár meg is szüntethetik.

Frissítés: Bizonytalan a szabályozás, így egy nap miatt nem jogszerű a munkaviszony megszüntetése

Cikkünk megjelenése után Zempléni Kinga munkajogász annyiban pontosította írásunkat, hogy megítélése szerint "nem jogszerű egyetlen holnapi hétfői távolmaradás miatt a munkatársak munkaviszonyának megszüntetése, mivel jelenleg bizonytalan a szabályozás és feltehetőleg a munkáltatók nem dolgozták még ki a jogszerű távolmaradás feltételeit és a feltételeket nem közölték előzetesen a munkavállalókkal."

Fontos ugyanakkor tudni azt, hogy a munkavállalónak nem jár munkabér, amikor különös méltánylást érdemlő esetben nem végez munkát. 

Ettől függetlenül a munkáltató saját maga dönthet úgy is, hogy munkabérben részesíti a munkatársakat. Aki szeretne fizetést kapni, az szabadságra is mehet. Ezt ugyanakkor több tényező is nehezíti:

  •  egyrészt az, hogy a munkavállalók kizárólag 7 nap szabadság kiadásáról dönthetnek, a többi időpontját a munkáltató határozza meg,
  • másrészt az, hogy a szabadságigényt 15 nappal előbb kell jelezni a munkáltató felé (márpedig a legtöbb esetben a munkavállalók nem fogják tudni betartani ezen határidőt).

A fentiek alapján a szakértő szerint az is a munkáltató döntésén múlik, hogy ilyen esetekben kiad-e szabadságot és ha igen hány napot. Ehhez ugyanakkor azt is hozzátette Zempléni, hogy a munkáltató otthoni munkavégzést is engedélyezhet, amennyiben az adott munkakörben a technikai feltételek fennállnak.