Hiteltörlesztési moratóriumot kezdeményez a cégek megsegítésére az MNB
További Gazdaság cikkek
- Óriási botrány az Apple-nél, illegálisan figyelhették meg az ott dolgozókat
- Orbán Viktor szövetségese napokon belül megbuktathatja a francia kormányt
- Adóegyszerűsítésekről egyeztetett Varga Mihály az Iparkamara új elnökével
- Itt az szja-visszatérítés szezonja: így kereshet azonnal 150 ezer forintot
- Itt van, miben előzi határozottan Magyarország a fejlett világot
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a mai napon több intézkedést hozott annak érdekében, hogy támogassa a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került, illetve potenciálisan nehézségekkel szembesülő vállalatokat.
Az MNB felszólítja a bankokat, hogy
a rendkívüli helyzetre való tekintettel alkalmazzanak a vállalatok esetén törlesztési moratóriumot.
Amennyiben ez nem történik meg, az MNB felkéri Magyarország kormányát, hogy rendelje el a fizetési moratóriumot a vállalati hitelek törlesztésére.
Ezt segítve az MNB döntést hozott arról, hogy a Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében folyósított hiteleknél törlesztési moratóriumot hirdet, és lehetővé teszi a bankok számára, hogy a kis és középvállalatok számára elérhető NHP-s hiteleket átstrukturálják, a visszafizetés ütemezését átalakítsák.
Az MNB döntött az elfogadható fedezeti kör nagyvállalati hitelekkel való kibővítéséről. Mindez érdemben támogatja és likviditási szempontból felértékeli a vállalati hitelezést, segíti a nagyvállalati hitelek teljesítő státuszának fenntartását, illetve az értékpapír-fedezetek felszabadításával tovább javítja a bankok likviditási helyzetét. A lépés eredményeként több mint 2500 milliárd forinttal bővül a jegybanki műveletek során felhasználható fedezetek értéke.
Az MNB felszólítja a bankokat, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel rendeljen el az összes vállalati hitel esetén elővigyázatossági törlesztési moratóriumot, segítve ezzel a vállalatok likviditási helyzetét. A lépés segíthet átvészelni az átmeneti fizetési nehézségeket, és támogatja a gyorsabb helyreállást. Amennyiben a hazai bankok nem teszik lehetővé az ügyfeleknek a fizetési moratóriumot, az MNB felkéri Magyarország kormányát, hogy maga hozzon ilyen rendelkezést. A vállalati ügyfelek esetén a törlesztési moratórium 2020 végéig történő fenntartása indokolt.
Az MNB saját hatáskörben a Növekedési Hitelprogram keretében folyósított hiteleknél törlesztési moratóriumot hirdet, valamint engedélyezi a hitelek átstrukturálását, a törlesztés ütemezésének átalakítását.
Az NHP-ban résztvevő kis és középvállalatok mentességet kapnak az év végéig az NHP-s hiteleik törlesztése alól, és így a bankoknak sem kell a refinanszírozási hitelek törlesztését teljesíteni az MNB felé.
Ez potenciálisan több, mint 25 ezer vállalatot érinthet. Ennek értelmében lehetősége lesz a bankoknak az eredeti futamidő meghosszabbítására az NHP keretében kötött szerződéseknél. Hasonlóképpen az MNB lehetőséget ad a bankoknak, hogy a törlesztéseket a futamidőn belül szabadon alakítsák át. A vállalkozásoknak idei fizetési kötelezettségeiket tehát elegendő lesz jövő évtől kezdve teljesíteni, így megfelelő áthidaló megoldást kapnak a mostani nehézségekre. Az MNB a részletszabályokat hamarosan elérhetővé teszi a hiteleket kibocsátó partnerintézményei számára.
Az MNB a koronavírus-járvány által kiemelten érintett vállalati szektor hitelezésének támogatása érdekében az elfogadható fedezeti kör nagyvállalati hitelekkel való kibővítéséről döntött. Az MNB a forintban és egyéb devizában denominált, teljesítő nagyvállalati hitelek fedezetként való elfogadásáról a héten megkezdi az egyeztetést a bankokkal. A hazai bankok mérlegében jelenleg csaknem 3600 milliárd forint értékben találhatók teljesítő nagyvállalati hitelek, amelyek esetében az MNB egységesen 30 százalékos haircutot alkalmaz. A lépés eredményeként több mint 2500 milliárd forinttal, a GDP 5 százalékával bővül a jegybanki likviditásnyújtó műveletek során felhasználható fedezetek értéke és egyúttal jelentősen növekszik a bankok hitelezési potenciálja. A nagyvállalati hitelek fedezetként való befogadása érdemben támogatja és likviditási szempontból felértékeli a vállalati hitelezést, segíti a vállalati hitelek teljesítő státuszának fenntartását, illetve az értékpapír-fedezetek felszabadításával javítja a bankok likviditási helyzetét.