Sára, Márió
-4 °C
4 °C

Akkora állami csomagok kellenek majd, mint a 2008-as válság idején

000 1PU2DF
2020.03.16. 23:54 Módosítva: 2020.03.20. 13:21
Több tízmilliárd dolláros, eurós mentőcsomagokat jelentenek be sorra a világ kormányai és központi bankjai a koronavírus letaglózó gazdasági hatásai miatt. Itthon hiteltörlesztési moratóriumot szorgalmaz a jegybank, a miniszterelnök szerint minden ágazat megérzi majd, ami történik, visszajöhet a munkanélküliség is. Az államok és az IMF mozgolódása még nem nyugtatta meg a piacokat, a forint megint gyengült, a tőzsdéken továbbra is óriási a pánik, a légitársaságok jó része májusra becsődölhet, ha nem kap állami pénzt. Közben a turizmustól távol eső reálgazdasági ágak némelyikében is kezdődnek a gondok, európai autógyárak zárnak be ideiglenesen. Így állunk a hét elején a járvány sújtotta gazdaságban.

A koronavírus okozta világjárvány néhány hét leforgása alatt megreccsentette a világgazdaságot. Az események a múlt héten gyorsultak fel igazán, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Európa egyik országa sem ússza meg a járványt, és sorra kezdtek egyre komolyabb korlátozó intézkedéseket hozni az államok a rohamosan terjedő kórokozó megfékezésére. 

A turizmus és a hozzá szorosan kötődő légiközlekedés esett el legelőször, de a nyomában egy sor másik szektor is kínlódni kezdett, mostanra már a termelő ágazatokba is kezdenek begyűrűzni a hatások. A tőzsdéken 2008-hoz hasonló pánik tört ki, hetek óta meredeken esnek az árfolyamok világszerte, az olajár szintén példátlan zuhanáson van túl.

Ha így megy tovább, az Európai Bizottság előrejelzése szerint az EU-ban 2020-ban 1-2,5 százalékkal csökkenni fog a gazdaság, ennek tudatában mostanra a kormányok, a nemzetközi pénzügyi rendszer szervezetei és a központi bankok is ébredeznek, elkezdték bejelenteni az első mentőintézkedéseket. Nézzük, hogy indult a hét a koronavírus-sújtotta gazdaságban!

Magyarország: munkanélküliségi hullám, törlesztési moratórium?

Orbán Viktor hétfőn a parlamentben arról beszélt, az egész magyar gazdaság bajba kerül a világjárvány miatt, ágazatoktól függően időben egymástól eltérően. A turizmus, vendéglátás már most érzi a járvány gazdasági hatásait, de a gondok előbb-utóbb máshol is meg fognak jelenni, a miniszterelnök szerint 

KOMOLY MUNKANÉLKÜLISÉGI HULLÁM FENYEGETI AZ ORSZÁGOT.

Újra kell tervezni a költségvetést, és a kormány a következőkben a munkahelyvédelemre fog koncentrálni. Ennél többet egyelőre nem tudunk a várható intézkedésekről és azok volumenéről, a részletesebb tervek minden bizonnyal a héten érkeznek majd a gazdaság újraindításáért felelős akciócsoport vagy a Pénzügyminisztérium tálalásában.

A forint az euróval szemben újabb mélypontot ütött át hétfőn, majdnem 348 forintot kellett fizetni egy euróért közvetlenül azután, hogy a Magyar Nemzeti Bank céges hitelvisszafizetési moratórium elrendelését kezdte szorgalmazni a bankoknál. Ilyen intézkedést már több ország bevezetett (az államok így igyekeznek megelőzni az esetleges a vállalati csődhullámot), a jegybank is azt közölte, hogy ha a bankok maguktól nem állnak bele, akkor

a kormányhoz folyamodnak a moratórium elrendeléséért.

Nem kizárt, hogy ezzel kapcsolatban lakossági intézkedések is következnek majd. Az MNB saját hatáskörében már lépett is, a Növekedési Hitelprogram (NHP) keretében folyósított hiteleknél törlesztési moratóriumot hirdetett hétfőn: a kkv-k egészen az év végéig mentességet kapnak a törlesztés alól.

Emellett a jegybank a koronavírus-járvány által kiemelten érintett vállalati szektor hitelezésének támogatása érdekében az elfogadható fedezeti kör nagyvállalati hitelekkel való kibővítéséről döntött. Az intézkedésnek köszönhetően több mint 2500 milliárd forinttal bővül a jegybanki likviditásnyújtó műveletek során felhasználható fedezetek értéke és egyúttal növekszik a bankok hitelezési potenciálja.

Olaszország triplázza a mentőcsomagját

Az állami mentőcsomagokat még a többi európai országban is mostanában próbálják rohamléptekkel összetákolni a nemzeti kormányok, a legdurvábban sújtott olaszok hétfőn jelentették be, hogy 25 milliárd euró összértékű sürgősségi intézkedések következnek, ebből 3,5 milliárdot rögtön oda is adnak az óriási prés alatt dolgozó egészségügyi intézményeknek, 10 milliárd pedig a családoknak megy.

Az új csomag jelentős emelkedés az első körben közölt 7,5 milliárdhoz képest, de lesz is rá szükség, ugyanis az olasz gazdaság motorjának számító északi tartományokkal bánt el a járvány a legcsúnyábban. Már csak az a kérdés, mit fog szólni ehhez az elburjánzó olasz adósságokra általában igen kényes Európai Bizottság. 

A legfrissebb becslések szerint a német gazdaság is csökkenni fog az idén a vírus miatt. A visszaesésre adott első állami válaszok közt Németország lazítani tervez a csődszabályokon, hogy minél kevesebb vállalkozás váljon hivatalosan fizetésképtelenné a mostani nehéz időszakban.

Hétfőn nyilvánosságra került egy levél is, amit Olaf Scholz pénzügyminiszter írt a törvényhozás képviselőinek. Ebben Scholz nagyszabású fiskális élénkítést ígért be, de konkrét számokat egyelőre nem közölt. A levél szerint a cél, hogy megvédjék a vállalatokat, megerősítsék az egészségügyi rendszert és garantálják a munkahelyek biztonságát, ráadásul mindez nem csak az idei évre vonatkozik, hanem érinteni fogja a 2021 és 2024 közötti összes költségvetést. Pontos számokat a mentőcsomag mértékéről egyelőre csak Bajorországból tudni, ott 10 milliárd eurós alap létrehozásról határozott a tartományi vezetés. 

Őrületes vásárlásba kezdett az EKB

Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank múlt héten jelentették be a koronavírus okozta károkat ellensúlyozó programjuk első lépéseit. A sokak által várt további kamatcsökkentés helyett az EKB hosszú távú kölcsönöket nyújt a bankoknak a likviditás növelésére, 120 milliárd euró értékben vásárol eszközöket, és kedvezőbb feltételeket biztosít célzott hitelprogramjában, a Bizottság pedig első körben elkülönített 37 milliárd eurót kárenyhítésre. 

Az EKB múlt heti tevékenységének most nyilvánosságra került mutatószámaiból viszont az is látható, hogy a bank már a bejelentés előtt elkezdett gazdaságmentésre költeni, 902 millió euró értékben vásárolt úgynevezett eszközfedezetű értékpapírokat (ez a legnagyobb volumen 2018 áprilisa óta). Az EKB valószínűleg azért döntött a bevásárlás mellett, mert az értékpapírba csomagolt hitelek komoly nyomás alá kerülhetnek hamarosan, amikor a gazdaság leállása miatt sokaknak nehézsége támad a törlesztéssel. 

Az Európai Beruházási Bank is beszállt a válságkezelésbe, 40 milliárd eurót (13600 milliárd forintot) különített el a koronavírus okozta gazdasági válság leküzdésére, és további 5 milliárd eurót szán egészségügyi kutatási célokra. Az EIB az EU-tagállamokat is felhívta rá, hogy egyedileg is szálljanak be a programba, amelynek részeként plusz finanszírozást nyújtanak az európai bankoknak, tőkeinjekciót adnak a kkv-knak, és az EKB-programhoz hasonlóan eszközfedezetű értékpapírokat vásárolnak. Utóbbi lehetővé teszi a kisvállalkozásokat finanszírozó bankoknak, hogy átruházzák a hitelportfólióik kockázatait. 

Az USA mindent bedob, de egyelőre ez is kevés

Az amerikai kormány és a központi bank szerepét ellátó Fed sem tétlenkedik, monetáris és fiskális élénkítést is bejelentettek vasárnap. Soron kívüli kamatdöntő ülésen 1,00-1,25 százalékról 0-0,25 százalékra csökkentették az irányadó kamatot, és kvantitatív könnyítés keretében 700 milliárd dolláros kötvényvásárlási programról is döntöttek. 

Hétfőn aztán a Trump-kormányzat is előállt egy 400 milliárd dolláros élénkítési kerettel, amit készek a gazdaságra önteni, hogy ne fogjon padlót teljesen. Szintén hétfő reggel a Fed újabb kör intézkedésről döntött, 500 milliárd dollár értékű repóműveletet (értékpapír-visszavásárlást) jelentettek be még ugyanaznap délutánra, hogy növeljék a bankok likviditását. 

Mindez egyébként most még nem segített sem az olajáron, sem a tőzsdéken. Az árupiacon a világ legfontosabb alapanyagának számító

olaj az amerikai WTI-jegyzésben már 30 dollár/hordó alá esett,

és magyar idő szerint hétfő este a Dow közel 8,4 százalékos, az S&P 500 7,8 százalékos, a Nasdaq 7,6 százalékos mínuszban állt.

Igaz, nem csak az USA-ban volt jellemző a katasztrófahangulat a tőzsdéken: nemzetközi szinten hétfőn Olaszország vezette az áresést, de a német, a francia, vagy a brexit átal is sújtott Nagy-Britannia indexei is összeomlottak, ilyen alacsony árszinteket nagyon rég láttunk utoljára. A BUX-index hétfőn 5,5 százalékos mínuszban zárt. 

Ki kell majd menteni a légicégeket

Mint már említettük, a légiközlekedés frontján dúl éppen a legnagyobb háború pénzügyi értelemben, a világ légitársaságai az elmúlt hetekben részvényárfolyamuk alapján értékük jelentős részét elvesztették, és előrejelzések szerint még csak a mostani lesz az iparág "legvéresebb" hete. A CAPA Centre for Aviation hétfőn közölte, hogy állami segítségnyújtás nélkül május végére a világ légitársaságainak nagy része csődbe megy. 

A Sydney-i székhelyi ágazati tanácsadó szerint a kereslet korábban soha nem látott mértékben zuhant vissza, ezért koordinált iparági-kormányzati fellépésre van szükség, máskülönben a visszatérés a válságból olyan lesz, mint végigmenni "egy elesettekkel teli harcmezőn". AZ USA-ban

a légitársaságok 50 milliárd dolláros segítségért folyamodtak az államhoz,

a Wall Street Journal forrása szerint már meg is kezdődtek a tárgyalások a mentőcsomagról. 

Magyar vonalon egyébként a Wizz Air vezérigazgatója, Váradi József az Indexnek arról beszélt, mivel készülnek a mostanihoz hasonló helyzetekre, cégüknek több pénzügyi tartaléka van, mint az iparágban általános, és arra számít, a járvány miatt elvérző versenytársak után piaci rések fognak nyílni számukra. 

Már az autógyárakat is zárogatják be

Talán azzal lehet a legjobban érzékeltetni, milyen előreláthatatlan szinteken is bajt okoz a járvány, ha megnézzük, mi a helyzet a hét elején a közvetlenül egyáltalán nem érintett autóiparban: sorra zárnak be az európai gyárak.

Hétfőn kiderült, hogy Franciaországban leáll a Renault, a Fiat-Chrylser és a PSA leállítja európai üzemeinek nagyobb részét legalább március 27-ig, a Volkswagen éppen a szlovákiai gyártás lekapcsolását készíti elő, a Ferrari két gyárat zár be. Magyarországi gyárleállításról egyelőre nem érkeztek hírek. 

Frissítés: a hét első felében leállították a győri Audi-gyárat, a kecskeméti Mercedes-gyárat, és az esztergomi Suzuki-gyárat is.

Jön a legfőbb hitelező

Ebben a helyzetben rögtön felmerül, hova nyúlhatnak még gyors pénzügyi segítségért a kifeszített helyzetű államok. A Nemzetközi Valutalap (IMF) vezetése hétfőn már közölte is: készen áll arra, hogy mozgósítsa az 1000 milliárd dolláros (kb. 300 ezer milliárd forintos) kapacitását, hogy ezzel enyhítse a koronavírus-járvány okozta gazdasági károkat.

Az intézményt vezető Kristalina Georgieva felszólította a kormányokat, hogy tegyenek további költségvetési ösztönző intézkedéseket, és beszélt arról is, hogy

már most mintegy 20 ország érdeklődött az IMF hitelprogramjai iránt,

velük a következő napokban tárgyalnak majd. Georgieva szerint a kormányoknak akkora ösztönzőcsomaggal kell készülniük, mint a 2008–2009-es válság idején (vagyis átlagosan a GDP 2 százaléka körüli összeggel). 

Borítókép: AFP Fotós: Daniel Sorabji