Emil, Csanád
9 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Orbán megengedte, hogy a vendéglátósok ne fizessenek bérleti díjat?

DBZOL20200316062
2020.03.19. 13:47

Orbán Viktor szerdán több, a koronavírus-járvány gazdasági hatását enyhíteni hivatott kormányzati döntésről is beszámolt, amelyek közül van, ami elég egyértelmű -  például az, hogy az év végéig semmilyen hitelre nem kell kamatot fizetni - mások viszont egyelőre még pontosításra és értelmezésre várnak.

Látszólag az első kategóriába tartozik a vendéglátó- és szórakoztatóipari,  turisztikai és személyszállító cégek bérleti szerződéseire vonatkozó rész, amely azt mondja ki, hogy  - ha jól értelmezzük - június végéig az ilyen cégekkel kötött bérleti szerződéseket nem lehet felmondani és nem lehet bérleti díjakat emelni. Viszont nem tisztázott, hogy akkor

Orbán Viktor implicit bérleti díj fizetési moratóriumot hirdetett ezekben az iparágakban?

A bérleti díjak emelésének tiltása önmagában egy "nesze semmi, fogd meg jól" intézkedés, hiszen ahogy az megírtuk, a koronavírus miatt várhatóan esni fognak az ingatlanárak, így a bérleti díjak is, így örülhet az a bérbeadó, akinek nem kell majd csökkenteni, nemhogy emelni nem fog tudni.

Az viszont fontos kérdés, hogy a döntés értelmében mi történik akkor, ha mondjuk egy vendéglátóipari cég mostantól úgy dönt, hogy nem fizet semennyi bérleti díjat, ki úgysem rúghatják a bérleményből.

Nyilván ez nem javítaná a viszonyt a bérbeadóval június 30 után, de nem kizárt, hogy sok cég így tudna életben maradni.

Dr Pálvölgyi Szilas bérleti szerződésekben jártas ügyvéd szerint nem a legjobb ötlet, ha a helyiséget bérlő vendéglátósok és más érintett üzletek mostantól egyszerűen nem fizetnek. A bérleti szerződések felmondásának és a bérleti díjak emelésének tilalmáról szóló rendelet ugyanis nem függeszti fel a bérleti díj fizetésének kötelezettségét, és a díjfizetés elmaradása miatt a bérbeadó nem bonthatja fel a szerződést a szükséghelyzet idején, de utána benyújthatja a számlát, (bírósági úton is) követelheti az elmaradt fizetést. Pár forgalom nélküli hónap után pedig ugyanúgy fájni fog egyszerre befizetni az elmaradt bérleti díjat, mintha most kellene havonta fizetni.

Az sem biztos, hogy minden vendéglátós érvényesíteni tudja a szerződésfelmondási moratóriumot, mert ha nem írták le a szerződésben, hogy milyen céllal bérel, és pl. csak "üzlethelyiségként" szerepel a bérlemény a szerződésben, akkor a bérbeadó adott esetben mondhatja azt, hogy erre nem érvényes a kormányzati intézkedés. Azt is fontos tudni, hogy a szerződés felmondásának tilalma a bérlőre is vonatkozik, úgyhogy ha a bérlő úgy szeretne kibújni a bérleti díj fizetése alól, hogy gyorsan felmondja a szerződést, azt nem teheti meg, még alapos indok esetén sem, azaz ezt a menekülő utat lezárta a kormány.

Pálvölgyi azt javasolja az érintett bérlőknek és bérbeadóknak, hogy egyeztessenek, és állapodjanak meg valamilyen fenntartható helyzetben, mert mindenkinek az az érdeke jelen esetben, hogy megmaradjanak a bérleti viszonyok és a járvány után minden mehessen a régi kerékvágásban. Szerinte ha a járvány miatt nincs bevétele mondjuk egy étteremnek vagy kávézónak,

az a legjobb - ahol erre nyitottak a felek -, ha a bérbeadó és a bérlő a szerződésben (vagy annak módosításában) rögzítik, hogy a szükséghelyzet idejére felfüggesztik a bérleti díj fizetésének kötelezettségét

(azaz nem érvényesíti erre az időre a bérleti díj iránti igényét a bérbeadó, sem most, sem később),vagy csökkentik a bérleti díjat arra hivatkozva, hogy csak rövidített nyitvatartással üzemelhetnek, így alapból kevesebb bevételre számíthatnak.

(Borítókép:  Üres étterem a Zrínyi utcában Budapesten 2020. március 16-án. - fotó:  Balogh Zoltán / MTI)

Durva influenza vagy veszélyes világjárvány?

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, és vannak, akik az Indexet olvassák! Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!