Herman
1 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Nem a legjobb megoldás a járulékok válogatás nélküli elengedése

DBZOL20170829007
2020.03.21. 10:05 Módosítva: 2020.03.21. 10:39

Orbán Viktor szerdán bejelentette, hogy a koronavírus miatt kialakulóban levő gazdasági katasztrófa ellen lépéseket tesz a kormány, az egyik ilyen a fokozottan érintett ágazatok számára bizonyos kedvezmények biztosítása. 

Az időközben megjelent kormányrendeletekből kiderült, hogy a turizmusban, a vendéglátásban, a szórakoztatóiparban, a sportban, a kulturális szolgáltatások területén, a filmiparban, a szerencsejátékoknál és a személyszállításban a munkáltatók járulékfizetés kötelezettségét teljes egészében elengedik, a munkavállalók járulékát pedig jelentősen csökkentik egy időre. 

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a munkavállalóknak a nyugdíj-járulékot nem kell fizetniük és az egészségbiztosítás díja a törvényi minimumra csökken június 30-ig. Ugyaneddig az időpontig a turizmusfejlesztési hozzájárulást sem kell fizetni. Az is kiderült a szerdai videóból, hogy a katásan adózó szerint adózó taxisok átalányadó szerinti fizetési kötelezettségét szintén június 30-ig elengedik. 

Mennyibe kerül ez?

Megkértük az RSM Hungary adótanácsadó céget, hogy segítsen értékelni az intézkedések anyagi és egyéb vonzatait. Az RSM kiszámolta nekünk, milyen kiesést jelent a járulékok elengedése fejenként különféle fizetési szcenáriók esetén:

   Mérték Minimálbér (161 e Ft) Garantált bérminimum (210,6 e Ft) Bruttó átlagkereset (400 e Ft)
Munkáltató elengedett járulékai
Szociális hozzájárulási adó 17,50% 28 175 36 855 70 000
Szakképzési hozzájárulás 1,50% 2 415 3 159 6 000
Munkáltató havi megtakarítása    30 590 40 014 76 000
Munkavállaló csökkentett járulékai
Nyugdíjjárulék 10% 16 100 21 060 40 000
egészségbiztosítási járulék 7% 11 270 14 742 28 000
Munkaerőpiaci járulék 1,50% 2 415 3 159 6 000
Munkavállaló járulékai kedvezmény nélkül    29 785 38 961 74 000
természetbeni eb járulék kedvezménnyel 4% 6 440 7 710 7 710
Munkavállaló járulékai kedvezménnyel    6 440 7 710 7 710
Munkavállalói járulékon havi megtakarítás    23 345 31 251 66 290
  
Összes kieső havi költségvetési bevétel/fő    53 935 71 265 142 290

Mint a táblázatból kiolvasható,

  • minimálbérre bejelentett munkavállalók esetén havi mintegy 54 ezer,
  • garantált bérminimumnál havi 71 ezer,
  • átlagbérnél pedig 142 ezer forinttól esik el a költségvetés.

a kedvezményes időszak alatt. Mármint munkavállalónként. A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergelynek feltették azt a kérdést, mennyi kiesést jelent a mentőöv a költségvetésnek, és a miniszter több százmilliárdos tételről beszélt, de konkrét számokat még nem tudott mondani. 

A KSH és a Magyar Turizmus Ügynökség adatai szerint csak a turizmusban 428 ezer fő dolgozik, a szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágban pedig 80,1 ezren voltak foglalkoztatva 2019-ben. Emellett még vannak a vendéglátósok is, akiket nehéz szétszálazni a szállodásoktól, mert egyben közli a KSH a számukat (186,8 ezer fő 2019-ben).

Mindezzel együtt ha nagyjából 500 ezer foglalkoztatottat feltételezünk, azzal valószínűleg nem becsüljük túl az érintettek számát. Ha 500 ezer emberre vetítjük az RSM által számolt fejenkénti kiesést, és a közepes fizetési szintet (garantált bérminimum) vesszük alapul (ami maximum azért nem brutális alulbecslés, mert ezekben az ágazatokban amúgy is gyakori, hogy valaki alacsonyabb bérre van bejelentve, mint amennyit valójában kap), akkor

az első körben rögzített 4 hónapnyi elengedés alatt összesen több mint 142,5 milliárd forint jön ki.

(Ez egyébként költségvetési szinten nem őrült összeg, csak lakásépítési támogatásokra és csokra 300 milliárd forint körül költ az állam az utóbbi években.)

Ehhez adódik még hozzá a katás adózású taxisok szintén 4 hónapra elengedett adója (fejenként átlagosan havi 50 ezer forint). Metál Zoltán, a Taxis Szövetség Elnöke az Indexnek azt mondta, 10,5 ezer taxis adózik így, ergo összesen 2,1 milliárd forinttól esik el a költségvetés a befizetés elengedésével, cserébe ennyivel könnyebb lesz a megcsappant forgalmú taxisok élete.

Szintén nagyjából ennyien dolgoznak a filmgyártásban, de ott valójában kevés a klasszikus foglalkoztatási viszony, a többség egyéni vállalkozó, akik nagyobb hasznát vennék egy a taxisokéhoz hasonló könnyítésnek, de a rendelet szerint őket a sima járulékelengedés/csökkentés érinti. 

Mennyit spórolhatnak a cégek?

Megkértük a Bisnode céginformációs rendszert, TEÁOR-kódok szerint szűrje le nekünk, főtevékenység alapján hány működő vállalkozás tartozik minden bizonnyal a rendelet hatálya alá. A Bisnode adatai szerint az érintett területeken (főtevékenység alapján) 39 795 társaság működik jelenleg, ennyi cégtulajdonost tehát minimum érint a járulékelengedés.

Ezek a cégek egyébként összesen valamivel több mint 174 ezer embert foglalkoztatnak, tehát ha itt is garantált bérminimumra bejelentett dolgozókkal számolunk, akkor ők közel 50 milliárd forintot,

cégenként átlagosan 1,2 millió forintot spórolhatnak. (Átlagbérre bejelentett dolgozók esetén a dupláját.)

Az RSM álláspontja szerint egyébként ez az intézkedéscsomag azonnali segítségként hatékony a megadott szektorhoz tartozó vállalkozások számára, azonban sok esetben ez sem fogja megakadályozni, hogy akár a teljes munkavállalói létszámot elbocsássa valaki, ha a nettó bérekre sem lesz pénze. Másrészt mint írták, egy kissé kontraszelektív/kontraproduktív gazdaságpolitikai szempontból, ugyanis

számos olyan vállalkozás van a szektorban, amelynek szüksége volt a segítségre az átmeneti fizetési nehézségek enyhítésére, de egyébként képes lenne ezeket időben későbbre tolva anélkül megfizetni, hogy az komolyabban veszélyeztetné a létét.

Azaz: szükség van az adókötelezettségek halasztására, de a későbbiekben – ha visszaállt minden a normál üzletmenetbe – akkor képes ezt kitermelni és részletekben 1-2 év alatt megfizetni. Olyan vállalkozásokról beszélünk, melyek adott esetben ebben a 4 hónapban mondjuk „mindössze” a tavalyi profitjuk 25-50 százalékát fizetnék ki bérjárulékokra és szja-ra, ami óriási összeg, de egyébként nem fenyegeti létüket, csak az aktuális fizetőképességüket veszítik el.

A részükre elengedett adókötelezettséget nemzetgazdasági szempontból érdemesebb lenne olyan vállalkozások megsegítésére költeni, amelyek létét – szektortól függetlenül - fenyegeti a jelenlegi helyzet – írta az adótanácsadó.

És a többi szektor, ahol baj van?

Utóbbiak alatt olyan vállalkozásra kell gondolnunk, amelyek ugyanúgy óriási bevételeket veszítenek jelenleg, de nem tartoznak a most kezelt körbe, például minden gyártóüzem a termelés leállítása miatt.

Vagy olyanokra, amelyek bevételt a második körben fognak csak veszíteni, amikor begyűrűzik a kiemelt szektorok nehézsége és gazdasági problémája a velük kapcsolatban álló szektorokra: a világméretű repülési és utazási korlátozások tovább erősítik és hosszú távra konzerválhatják az olajár csökkenést, ami az olajipart például válságos helyzetbe taszíthatja. A szolgáltatószektorban is komoly gondot jelenthet, hogy sok fejlesztés és egyedi projekt lemondása már megkezdődött, illetve várható, emiatt az ezeket nyújtó vállalkozások is komolyan megérzik majd a jelenlegi helyzet következményeit.


De elővehetünk olyan egyéni szolgáltatókat is, akik szintén már most a bőrükön érezhetik a lemondásokat: a céges és nem céges nyelvtanárok, masszőrök, fodrászok és minden hasonló szolgáltató. Felmerül a kérdés, rájuk mikor gondol a kormány,

miben különbözik az ő problémájuk például a személyszállító iparágétól?

Illetve ha valóban több százezren válnak munkanélkülivé a koronavírus előidézte válság miatt (ahogy azt Gulyás Gergely megelőlegezte), akkor minden bizonnyal csökkenni fog a lakossági költekezés, és ez a teljes kiskereskedelemre kihat majd. 


Emiatt az RSM álláspontja szerint érdemesebb lenne a jelenlegi megközelítést úgy módosítani, hogy most ne kelljen ezeket a járulékokat megfizetnie a kiválasztott szektorokba tartozó egyik vállalkozásnak sem (hogy az azonnali fizetésképtelenséget ki tudják védeni és kevesebben menjenek tönkre, ezáltal mérséklődjön valamelyest a tömeges elbocsátások mértéke), a későbbiekben pedig megvizsgálni, hogy mely vállalkozásoknak engedjék el teljes mértékben vagy részlegesen a kötelezettséget, és melyek legyenek azok a vállalkozások, amelyek nem kapnak csökkentést, csak kamatmentes részletfizetési lehetőséget. Ez lehetővé tenné, hogy maradjon elegendő keret a gazdaság élénkítésére, illetve tényleg megfelelő helyre kerüljön a segítség.

(Borítókép: Budapest VII. kerület, Kazinczy utca / Fotó: Balogh Zoltán)

Durva influenza vagy veszélyes világjárvány?

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!