Herman
1 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Ki lehet képes Magyarországon megfelelő szájmaszkot gyártani?

DEBRE20150416014
2020.03.24. 19:23
Orbán Viktor miniszterelnök a legutóbbi járványügyi intézkedések ismertetésekor vázolta a hazai szájmaszkhelyzetet. Körképünkben azt néztük meg, hogy milyen a jó maszk, ki gyárt ma itthon maszkokat, és kire lehet adott esetben számítani a hazai cégek közül.

Orbán Viktor miniszterelnök az Operatív Törzs március 23-i ülése után beszélt a hazai maszkhelyzetről is, mint mondta:

a mai összesítéskor megtudhattam, hogy orvosi maszkból 1,5 millió darab áll rendelkezésre. Napi 25 ezret gyártunk, és ezen a héten a gyártási kapacitásunk fölfut 80 ezer darabra.”

Maszk és maszk között van különbség

Minden mechanikus védekezésnek, maszknak, körbetekert sálnak lehet értelme, ha más nem, legalább az, hogy amennyiben a viselője már vírushordozó, akkor egy-egy tüsszentéssel nem terjeszti a vírust. Maga a koronavírus ugyanis elsősorban nyállal, légúti, esetleg egyéb hordozóanyagokon (partikulumokon) tered.

A házilag fabrikált maszk egyszerű termék, vagy legalábbis egyszerűnek látszik, csak többek közt az a baja, hogy a nyálcseppeket ugyan megfogja, de a viselőjét nem védi meg a vírustól, hiszen nincsen megfelelő szűrője.

A szűrő

A minőségi maszk kulcseleme ugyanis a szűrő, amit úgy kell elképzelni, mint a konyhai szűrőt, csak ez egy mikroszűrő. Ha a koronavírus viriongömbje 120 nanométer átmérőjű, akkor egy 10-20-30 nanométeres hálószerkezetű maszk (ezt természetesen csak elektromikroszkóppal lehet látni) felfogja a vírust.

Ezért, ha a szájmaszk célja, az egészségügyi dolgozó, vagy bármely veszélyeztetett ember megvédése, akkor ilyen szűrővel ellátott, besorolása szerint FFP2, vagy még inkább az FFP3 típusú szűrőt érdemes alkalmazni.

A kínai, vagy az olasz orvosok fotóin látható, hogy ők a maszkok mellett úgynevezett pajzsokat is viselnek, ez a szemet védi, olyan, mint a motoros buksisak lehajtható része.

Fólia, mosás

A házilag fabrikált megoldások közül az, amikor a textildarab alá egy fóliát is ragasztanak, nem megfelelőek, mert a fólia nem ereszti át a levegőt, az ilyen maszkban valójában a viselője oldalról szívja be a levegőt.

A „zöld” világban nagyon nem divat az egyszerhasználatos termék használata, de a jelenlegi felfokozott járványügyi helyzetben az újrahasznosítható, mosható maszk is kockázatos, mert a mosás elég durva beavatkozásnak számít, a gyártók nyilván ismerik a szükséges óvintézkedéseket, a mosási szabályokat, de azt mindenképpen fontos tudni, hogy a mosásnál sérülhet a szűrőszerkezet.

A mostani helyzetben Kelet-Európa a hazai gyártás mellett elsősorban a kínai importra tud hagyatkozni, de a különgépek jelzik, hogy a távoli szállítás is nehezebb most.

Ahhogy a járvány idején megtanultunk kezet mosni és zsebkendőbe tüsszenteni, amit majd nem ártana ezt békeidőben is alkalmazni, úgy majd biztosan érdemes azon is elgondolkodni, hogy azért a kritikus termékekből legyenek hazai, illetve európai egészségügyi eszközgyártók is.

Kit lehetne bevonni?

Felmerülhet a kérdés, hogy vajon Magyarországon most mely cégek képesek szűrőkkel ellátott egészségügyi szájmaszkot készíteni. Azt pontosan nem lehet tudni, hogy ma kik és milyen megosztásban készítik a maszkokat, de lehetett hallani a büntetés-végrehajtásban maszkgyártásról, Debrecenben készítenek a rabok maszkokat, Pécsen a Rovitex nevű cég kezdett gyártásba, illetve a neten lehet hirdetést látni fővárosi és záhonyi termeléshez is.

Mellettük valójában van három olyan hazai vállalkozás, egy dán, egy amerikai és egy magyar, amelyek két-két gyártóüzemmel, hasonló gyártósorral rendelkeznek, adott esetben akár nagy mennyiségben is alkalmasak lehetnek a minőségi maszkgyártásra. Árbevételi adataik alapján szedtük őket sorrendbe.

A dán Coloplast

A Coloplast elképesztő méretű dán világcég, honlapja szerint olyan termékeket és szolgáltatásokat fejleszt, amelyek megkönnyítik az intim egészségügyi ellátást igénylő emberek életét. Vagyis a cég képes úgynevezett steril tisztatéri gyártásra, vagyis

biztosítható a megfelelő mikrobiológiai tisztaság,

Termékpalettáján vannak magas hozzáadott értékű sztómás zsákok, valamint sebkezelési, urológiai készítmények.

Tatabányán van a cég központja, de Nyírbátorban is működik egy nagy termelőüzeme, a társaság összesen 4000 embert alkalmaz. A Coloplast utolsó lezárt üzleti évében 135 milliárd forintos árbevétel mellett 8 milliárd forint nyereséget ért el..

Az amerikai Procter & Gamble

Valamivel rejtőzködőbb a Procter & Gamble amerikai központú világcéghez tartozó csömöri Hyginett szárnyasbetétgyár, illetve az a gyöngyösi pelenkagyár, amelynek legutóbbi beruházását maga Orbán Viktor adta át.

Technológiailag a betétgyár könnyebben állítható át adott esetben maszkgyártásra.

A Hyginett sem kicsi cég, jó pár évig 40 milliárd forint körüli forgalom és 10 százalékos nyereséghányad jellemezte. A cég 1991 óta van a Procter & Gamble (P&G) tulajdonában és a csömöri gyár a P&G második legnagyobb női higiénés termékeket gyártó egysége az egész világon.

Orbán Viktor miniszterelnök a pelenkagyártósort a Procter Gamble (PG) újonnan átadott gyöngyösi gyárában Gyöngyösön 2014. március 11-én.
Orbán Viktor miniszterelnök a pelenkagyártósort a Procter Gamble (PG) újonnan átadott gyöngyösi gyárában Gyöngyösön 2014. március 11-én.
Fotó: Beliczay László / MTI

A magyar Dispomedicor

Végül a debreceni Dispomedicor 70 éves múltra visszatekintő cég, amely magyar tulajdonban van. Egyszerhasználatos orvosi eszközöket, steril termékeket, kötszereket gyárt. E cégnél is biztosított a steril tisztatéri gyártás, ráadásul

az egészségügyi tűgyártással is foglalkozó társaságé egész Kelet-Európa legnagyobb gépi fertőtlenítő kapacitása.

A cég kisebbrészt Magyarországra, nagyobbrészt exportra, Európa, Ázsia, Afrika és Amerika több országába értékesít. A társaság az előbbi két cégnél kisebb, nehézséget az okoz a cég életében, hogy éppen csődvédelmi eljárás alatt áll, viszont profilja, illetve gyártósorai alapján tökéletesen alkalmas lenne nagytételben is a szűrővel ellátott maszkok gyártására.

(Borítókép:  A gyógyászati eszközöket gyártó dán Coloplast újonnan átadott gyártócsarnoka Nyírbátorban 2015. április 16-án. - fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)

Durva influenza vagy veszélyes világjárvány?

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!