Anita, Kármen
11 °C
20 °C
Index - In English In English Eng

A régió legtöbb országa törlesztési moratóriumot vezetett be

GettyImages-1207642727
2020.03.31. 08:04
Számos kelet-közép-európai ország hozott a magyar szabályozáshoz hasonló moratóriumrendelkezéseket. Vannak, akik még késlekednek, máshol kormányváltás korlátozza a cselekvőképességet.

Nemrégiben arról írtunk itt az Indexen, hogy felpöröghet a regionális tranzakciós piac a bankszektorban. Vélhetően ennél nagyobbat nem is tévedhettünk volna, noha természetesen a mindent átalakító világméretű járványra nem számíthattunk. Azóta teljesen átalakult a bankok helyzete, és bár középtávon a legnagyobb gondot alighanem a vállalati csődök és a háztartási nemfizetések fogják okozni, rövid távon a hitel-visszafizetési moratóriumok sem segítenek.

Mindenki intézkedik

Természetesen a másik oldalról, a jövedelmüket, bevételüket veszítő háztartások és vállalatok szempontjából lényeges segítség lehet, ha egy ideig legalább az esedékes kamatfizetéseket nem kell kigazdálkodni.

A legtöbb regionális országban már bevezették, máshol folyamatban van, néhányan még nem nyilatkoztak a moratóriumról.

A kelet-közép-európai régió bankszektora, vagy ahogyan a nagy bankok utalnak rá, a CEE-régió nem teljesen egységes, de az biztos, hogy a régió legaktívabb bankjai (Erste, Raiffeisen, UniCredit, OTP, KBC, Intesa) több célországukban is új feltételrendszerrel küzdenek meg. Dr. Szalóki Gergely, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda banki és finanszírozási csoportjának partnere abban segített nekünk, hogy összeállította, hol is tartanak az egyes országok.

Akik már léptek: Bosznia-Hercegovina

Ha a régió országainak sorát az egyik legszegényebb, legnehezebb helyzetben levő országgal kezdjük, Bosznia-Hercegovina mindenképpen ilyen. Eleve szegény, ráadásul az ország egyik fő jövedelmét a külföldön dolgozó vendégmunkások hazautalásai jelentik, de most nemcsak ez, hanem a turizmus és a külkereskedelem is megcsappan.

A munkanélküliség magas volt, még magasabb lesz a megosztott államban, így nem meglepő, hogy mind a Bosznia-hercegovinai Föderációban, mind a Boszniai Szerb Köztársaságban törlesztési moratóriumot vezettek be valamennyi bankhitel megállapodáson alapuló kifizetésre vonatkozóan.

Az országban a bankok amúgy jellemzően duplikáltan vannak jelen, külön licenc kell a bosnyák és a szerb részekre, még a pénznemekből is kétfélét nyomnak, van, amelyiken egy szerb író, a másikon egy bosnyák író arcképe szerepel.

A mostani intézkedés legfeljebb hat hónapig vagy az országos veszélyhelyzet visszavonásáig tart.

Bulgária is bevezette

Bulgáriában (ahol a banki piacvezető éppen az OTP-csoport leánya) 2020. április 13-tól lép hatályba az a törvény, amely szerint visszamenőlegesen a 2020. március 13-án fennálló jogviszonyok tekintetében a magánjogi jogalanyok és magánszemélyek mentesülnek a fizetési elmaradás következményei alól.

Ez azt jelenti, hogy ezek a személyek mentesülnek

  • a késedelmi kamatok,
  • a követelések esedékessé tétele,
  • illetve a szerződések megszüntetése

alól, valamint 2020. március 24-től befagyasztják a bírósági végrehajtásokat is.

Nyugat-Balkán: kvázi önkéntes megoldások

Hasonlóképpen az illetékes központi bankok határozatai alapján Montenegróban (itt is a magyar OTP a piacvezető) és Szerbiában is bevezették a moratóriumot, a rajt 2020. március 20., illetve március 18. volt. A hitelfelvevők 90 napos moratóriumra jogosultak, a bankok itt sem indíthatnak végrehajtásokat.

Szlovénia elhúzódó válságtól tart, mert rögtön 12 hónapos időszakra történt a törlesztések halasztása.

Törökországban a helyi bankfelügyelet ajánlása alapján egyes, állami tulajdonban lévő bankok már bejelentették, hogy a vállalati hitelek márciusban esedékes részletét az adós kérelme esetén elhalaszthatják. A végrehajtásokat elnöki rendelet alapján 2020. április 30-ig befagyasztják.

A fenti országokban a moratóriumok kvázi önkéntes alapon zajlanak. A bankok kötelesek olyan intézkedéseket hozni, amelyek elősegítik ügyfeleik számára a fenntartható pénzügyi helyzet kialakítását és a hitelből eredő kötelezettségek rendezését. Az adósok számára önkéntes a részvétel.

Szlovéniában viszont az a bank, amely indokolás nélkül megtagadja egy hitelfelvevő kérelmét, jelentős, 250 ezer euróig terjedő büntetéssel szankcionálható.

Ahol még csak folyamatban van

Horvátországban még nem hoztak olyan törvénybe foglalt kötelező intézkedéseket, amelyek alapján a kifizetések felfüggeszthetők vagy a végrehajtások befagyaszthatók lennének. A kormány azonban arra ösztönzi a bankokat, hogy 2020 áprilisától három hónapra szüneteltessék a végrehajtásokat. A veszélyhelyzetben hozott mentőcsomag jelenlegi állása alapján (azaz a nyilvános bejelentésekből) úgy tűnik, hogy a moratórium csak önkéntes alapon fog működni.

Csehországban jelenleg nincs államilag kötelező moratórium, sem hivatalos javaslat vagy törvénytervezet. A Cseh Bankszövetség és a Cseh Nemzeti Bank ajánlására válaszul a legtöbb bank viszont már bevezetett a kifizetések halasztására vonatkozó (kölcsönbefagyasztási) programokat.

A cseh bankok többsége engedélyezte ügyfeleinek, hogy legfeljebb három hónapig halaszthassák a kölcsönök, jelzálogkölcsönök és lízingdíjak visszafizetését, ha az adós fizetési nehézsége közvetlen kapcsolatban áll a koronavírus-járvánnyal.

A halasztás elsősorban a jelzálogkölcsönökre és a fogyasztási kölcsönök visszafizetésére vonatkozik, főleg a munkavállalók és az egyéni vállalkozók helyzetének könnyítésére. A halasztás kizárólag önkéntes alapon történik, és jelenleg inkább marketing eszközként jellemezhető, mintsem egy igazi rendszerszerű óvintézkedésként.

Szlovák, lengyel, macedón tárgyalások

Szlovákiában nemrég bejelentették, hogy április 30-ig nem kezdeményezhető bírósági végrehajtás vagy nyilvános árverés. Ezenfelül a szlovák kormány jelenleg tárgyalásokat folytat a bankokkal, és tervezi a törlesztések három hónapos felfüggesztését. Szlovákiának március 21. óta új kormánya van, így a helyzet jelenleg még bizonytalan.

Úgy tűnik, hogy a lengyel kormány is tervezi a visszafizetések általánosan kötelező halasztását és/vagy a végrehajtás befagyasztását.

A lengyel bankszövetség javasolt bizonyos intézkedéseket a lengyel bankok számára (például a kölcsönök, lízing-, faktoringszerződésekből eredő visszafizetések felfüggesztését, az elektronikus hírközlés útján történő kapcsolattartás előnyben részesítését), tényleges lépéseket azonban még nem tettek.

Hasonlóképpen Észak-Macedóniában a halasztásra vonatkozó intézkedéseket a macedón hatóságok tervezik, de még nem hoztak hivatalosan döntést.

Ahol még nem történt ilyen lépés

Érdekes, hogy a szélesebben vett CEE-régióban éppen a leggazdagabb és a legszegényebb állam nem lépett egyáltalán. Ausztriában ugyanis nem történt semmilyen lépés a kormány vagy a bankok részéről.

Moldovában a kifizetések halasztására vagy a végrehajtások befagyasztására vonatkozóan szintén nem hoztak intézkedéseket, feltehetően nem is terveznek. A kereskedelmi bankok vagy a nem banki fizetési szolgáltatók önállóan döntenek az ilyen intézkedések bevezetéséről.

Kire vonatkozik?

A régió gyakorlatáról általánosságban elmondható, hogy csak a helyi bankokat érintik a szabályozások; nem zárható ki azonban, hogy az adósok egyes országokban igyekeznek a moratóriumot mind a helyi, mind a határokon átnyúló hitelezőkkel szemben érvényesíteni.

Romániában például a tervezet nem tesz különbséget a hazai vagy külföldi hitelezők között (ahogyan a pénzügyi, vagy a nem pénzügyi intézmények között sem). A moratórium a külföldi hitelezőket is érintheti (függetlenül a felek között irányadó jogtól), amennyiben a szabályozás célját vizsgáljuk – azaz, hogy gazdasági védőhálóként szolgáljon.

Összességében elmondható, hogy a régió legtöbb országa – hasonlóan Magyarországhoz – már tett vagy legalábbis tervez lépéseket tenni annak érdekében, hogy a leginkább érintett szektorok likviditása fennmaradjon, és a piaci szereplők, elsősorban a kis- és középvállalatok, ne kerüljenek fizetésképtelen helyzetbe, ami adott esetben nehezen felszámolható lánctartozásokhoz vezethetne

– összegez dr. Szalóki Gergely.

(Borítókép: Készpénzfelvétel egy bolgár bankhivatalnál 2020. március 18-án. Fotó: Hristo Rusev/NurPhoto via Getty Images)

Durva influenza vagy veszélyes világjárvány?

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!