Klotild
8 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Azt hiszi, itt a hitelfelvétel Kánaánja? Nagyon téved

DSC 1251
2020.04.04. 09:35 Módosítva: 2020.04.04. 16:26
Alapjaiban változtatta meg a koronavírus a magánszemélyek hitelhez jutási lehetőségét. Rengetegen vannak, akiknek februárban még szinte kérés nélkül is adtak volna hitelt a bankok, ma pedig szinte megszűnt a hitelhez jutás lehetősége. Mi, hogyan és miért változott meg ennyire a magyar bankok gyakorlatában? Mit tehet az, aki ma – kellő átgondolás után is – hitelhez kíván jutni? És milyen változások várhatóak a jövőben?

5,9%-os THM plafon a személyi kölcsönök esetében, a korábban felvett hiteleket pedig nem szükséges törleszteni év végégig. Ez a két tényező söpört végig a hazai bankokon az MNB kezdeményezésére a válság első következményeként.

Messziről nézve akár azt is hihetnénk, hogy eljött a Kánaán, de ez távolról sincs így.

A változások bemutatása előtt érdemes áttekinteni, hogyan működik a banki hitelezés a gyakorlatban. Minden bank számára a hitelezés az egyik legfontosabb – és a profithoz általában a legnagyobb mértékben hozzájáruló – tevékenység. A hitelnyújtást megelőzően a banknak – a nála elhelyezett pénz, a bankbetétek védelme érdekében – törvényi kötelessége megvizsgálni, hogy az igénylő képes lesz-e visszafizetni a felvett hitelt. Ha nem, akkor nem adhat kölcsönt.

A koronavírus által kiváltott gazdasági válság ezen a ponton hozott nagy fordulatot: radikálisan lecsökkent a lakosság jelentős részének a hitel visszafizetésére vonatkozó képessége. Egyelőre még találgatják az elemzők, hogy hány ember fogja elveszíteni a munkáját, de egészen biztosan több százezres számról lesz szó. További kérdés, hogy hány ember fog lényegesen kevesebbet keresni, mint a válságot megelőzően?

Fentiek után lássuk, hogyan változott a bankok hitelezési gyakorlata a hazai vészhelyzet kihirdetését követő első három hétben:

  1. Ma már nagyon nem mindegy, hogy a turizmusban, a vendéglátásban, esetleg az autóiparban dolgozunk-e. A legveszélyeztetettebb ágazatokban dolgozók hitelezését vagy radikálisan mérsékelték a bankok (alacsonyabb hitelösszeg), vagy teljesen megszüntették. Hasonlóan nehéz helyzetbe kerültek új hitel felvételénél az egyéni vállalkozók.
  2. Szintén megnőtt a távolságtartás banki oldalon a külföldön dolgozók hitelezését illetően. Ha egy cégnek választania kell, hogy a hazai alkalmazottait, vagy a külföldieket küldje el először, akkor nem kérdés, milyen döntés születik. (Azonos logika mentén lecsökkent a hitelezési kedv a határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezők irányába is.)
  3. Az osztalékként megkeresett jövedelmek nagyon jól mutattak egészen a közelmúltig a hiteligénylésekben. Ma, kizárólag osztalék jövedelemmel rendelkezve, nem túl kedvező esélyekkel vághatunk bele a hitelfelvételbe.
  4. Szintén általános jelenség, hogy a minimálisan elvárt havi jövedelmet is megemelte több bank (bizonyos hitelek már a minimálbér igazolása esetén elérhetőek voltak korábban).
  5. Nem szükséges hozzá komoly jóstehetség, hogy lássuk: az ingatlanpiacra is jelentős negatív hatással lesz a válság. A munkahely és a keresőképesség fennmaradásának bizonytalansága miatt, aki teheti, elhalasztja az ingatlanvásárlást. A kereslet töredékére esett hetek alatt, melynek nem lehet más következménye, mint az árak csökkenése (miután a március elejéig/közepéig megkötött, jellemzően 60 napos fizetési határidővel rendelkező adásvételi szerződéseket lezárják). Mindezt a számok nyelvére lefordítva: az év elején egy 20 millió forint vételárú lakásra vígan adtak a bankok 15-16 millió forint lakáshitelt, ma pedig 12-14 millió forintnál többel nem érdemes kalkulálni (akkor sem, ha bombabiztos munkahelyünk van).

A helyzetet tovább nehezíti, hogy a válságkörnyezet hatására a kamatok is felfelé mozdultak (leszámítva a rendeletben szabályozott, maximum 5,9%-os THM-mel rendelkező személyi kölcsönöket, amelyekre az alábbiakban még visszatérünk.) A változó kamatozású hitelek árazását meghatározó BUBOR az év elején 0,16% volt, ma 0,92%. Úgy emelkedett ez a kamatszint 0,76%-ot, hogy az MNB hozzá sem nyúlt az alapkamathoz. Jól látszik tehát, hogy a lakosság szempontjából irányadónak számító alapkamat teljesen elvesztette jelentőségét napjainkra. A fix kamatozású hitelek szempontjából a helyzet némileg kedvezőbb, mivel az MNB egy új intézkedésen keresztül alacsonyan tudja tartani az 5 évre rögzített kamatokat.

2016 és 2019 vége között a bankok közötti verseny igen nagymértékben erősödött, így az egyes bankok hitelajánlatai között a különbségek mérséklődtek. Ma, lényegesen bizonytalanabb környezetben, olyan mértékben megnőtt a bankok közötti különbség, hogy ugyanazon ügyfélnek 'A' bank nem ad hitelt, 'B' bank pedig igen. Nincs tehát olyan dimenziója a hitelezésnek, ami ne változott volna, de ez egy teljesen természetes jelenség válságkörnyezetben.

5,9%-os személyi kölcsön: csak szemfényvesztés?

Fontos kiemelni, hogy a személyi kölcsönök 5,9%-os THM-e csak az idei év végéig érvényesül. 2021 januárjától a legtöbb esetben magasabb kamatszint érvényesül majd, így magasabb havi törlesztőt fognak fizetni az ügyfelek. Nincs szó másról tehát, mint a hitelkamat mesterséges, ideiglenes leszorításáról.

A személyi kölcsön hitelezésre is igazak a fentiek: gazdasági szektorok között és a jövedelem típusa alapján is szelektálnak a bankok. Nehezebb ma személyi kölcsönt felvenni, mint két hónapja. Ma (még) fehér hollóként létező, futamidő végéig fix 5,9%-os THM-mel rendelkező személyi kölcsönt pedig a lakosság töredéke igényelheti sikeresen.

Egyáltalán fel lehet venni ma hitelt?

A rövid válasz: igen. Lényegesen szigorúbb banki hitelminősítéssel és lassabb hitelezési folyamat mellett (hiszen a banki alkalmazottak egy része is otthonról látja el a munkáját).

A kicsit is egyedi jellemzővel bíró hiteligénylőknek lényegesen komolyabb erőfeszítést jelent ma egyáltalán megtalálniuk azt a bankot, amelyik hitel ad számukra. Az „átlagos” – már amennyiben ma létezik ilyen – hiteligénylőnek pedig lényegesen komolyabb kihívást megtalálni a számára (mind a hitel összege, mind a kamat és egyéb díjtételek vonatkozásában) optimális hitelt nyújtó bankot.

Hitelmoratórium és a későbbi hitelfelvétel

A kormányzat döntése értelmében automatikusan mentesül minden korábbi hitelfelvevő a havi törlesztőrészletek megfizetése alól 2020 végéig. Ez az úgynevezett hitelmoratórium. Aki ezen intézkedés keretében nem fizeti a törlesztőjét, az nem kerül fel a rossz adósok listájára.

Ennek ellenére jogosan merül fel a kérdés, hogy romolhat-e a hitelképességünk egy jövőbeli (pl. fél év múlva megvalósuló) hiteligénylés esetében? A hitelminősítés minden bank saját hatásköre, bármelyik alkalmazhat szigorúbb megközelítést, mint amit az MNB előír. Egyelőre szinte meghatározhatatlan, hogy a bankok fél év múlva, hogyan fogják ezt a kérdést megítélni.

Mi várható a jövőben?

Mind a lakosság, mind a vállalkozások eladósodottsága alacsonyabb Magyarországon a regionális és európai átlagnál is. Nem véletlen tehát, hogy az MNB elnöke a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara utolsó nagy márciusi konferenciáján utalt rá, hogy a hitelezésnek szerepet kell majd kapnia a válságból történő kilábalásban.

Mindezt nem jelenthet mást, minthogy valamilyen formában (ahogy újraindul az élet a járványhelyzet elmúlásával) a kormányzat és/vagy az MNB aktívan támogatni fogja a hitelezést. A bankok közötti versengés a hitelfelvevő ügyfelekért minden bizonnyal akkor fog visszatérni, amikor a magyar gazdaság főbb mutatói újra elérték a járvány kirobbanása előtti szintet.

A cikk az Index és a Bankmonitor közötti szponzorált tartalmi együttműködés része.

(Borítókép: Bődey János / Index)