Ferenc
11 °C
30 °C

Máshol már öntik a pénzt, Orbánék is készítik a vödröt

91047430 10158006649311093 1926451651556671488 o
2020.04.04. 14:10

Április elejére tovább mélyült az egész világon a koronavírus-járvány okozta globális gazdasági válság, padlóra küldve világgazdaságot. Az országok egész gazdaságát megbénító kijárási korlátozások és karantén-intézkedések már a gazdaság gyakorlatilag minden szereplőjére hatással vannak, emberek milliói veszítik el az állásukat, az üzletüket.

Mindez eddig már korábban sosem látott pénzköltésre ösztökélte a nyugati államokat, remélve, hogy mindez tompíthatja a válság hatásait. A magyar kormány is tett már lépéseket a gazdaság kimentésére, és a nagy pénzosztás is készülőben van, szombaton Gulyás Gergely már konkrétumokat is bejelentett, a csomag részleteit április 7-én ismertetik.

Amennyit eddig tudni lehet: különadókat vetnek majd ki, a multinacionális kereskedelmi cégektől 36 milliárd, a bankoktól 55 milliárd forintot szedne be az állam, az önkormányzatoktól pedig a járvány elleni védekezésre átcsatornázná a gépjárműadót, a járvány elleni védekezésre 663 milliárd forintot költenek.

A GAZDASÁG ÚJRAINDÍTÁSÁRA PEDIG TÖBB MIN 1300 MILLIÁRD FORINT MEGY MAJD A KÖLTSÉGVETÉSBŐL.

Hogy ezt a pénzt pontosan mire költi majd a kormány, azt egyelőre nem tudni. Azt viszont lehet, hogy az egyik legbefolyásosabb lobbiszervezet, a Magyar Nemzeti Iparkamara mit javasol a kormánynak: leginkább azt, hogy csökkentse az adóterheket és dolgozzon ki támogatási rendszert, hogy a cégeknek ne kelljen kirúgni a dolgozókat. Vagyis ilyen-olyan formában öntsön rengeteg pénzt a gazdaságra.

Eddig kisebb lépések voltak

A pénzszórás eddig még csak kisebb részben kezdődött el, az első kedvezmények kihirdetése után március 23-án Orbán Viktor újabb, 6 pontos gazdasági csomagot jelentett be, ami cégek és személyek újabb körére terjesztette ki a válságot átvészelni segítő intézkedéseket, egyelőre azonban ez is csak néhány szektornak segít, és ott sem mindenkinek.

A kormány második, koronavírus miatt bevezett gazdasági programja alapvetően az elsőre épít, amely többek között bevezette a hitelfizetési moratóriumot, számos kedvezményben részesítette a járvány okozta válságnak leginkább kitettnek tekintett turizmust, vendéglátás és a szórakoztatóipar, és elengedte a kata szerint adózó taxisok átalányadó szerinti fizetési kötelezettségét június 30-ig.

Március 23-án a kormány egyrészt a taxisoknak járó kedvezményeket terjesztette ki még több mint 81 ezer katás vállalkozóra, így a nyár közepéig sokan mentesülnek az átalányadózástól a sportolóktól és edzőktől a villanyszerelőkön és tetőfedőkön át a fodrászokig és a fogorvosokig.

Ezzel a 391 ezer katás adózó ötödének könnyítette meg az életét a kormány.

Az viszont minden katásnak segítség lehet, hogy a veszélyhelyzet lezárulása utáni negyedik hónapig nem kell kifizetni a katások március előtt keletkezett adóhátralékát, utána pedig 10 hónapjuk lesz törleszteni, amire késedelmi pótlékot sem kell majd fizetniük.

Fontos intézkedése volt még a csomagnak, hogy a korábban a vendéglátásra és turizmusra szabott kedvezményeket kiterjesztette összesen 11 iparágra, többek között a napilapok kiadására, tévés és rádiós műsorok készítésére és konferenciák szervezésére.

A 11 iparágban a munkáltatók járulékfizetési kötelezettségét elengedik, a munkavállalóknak pedig csak a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell fizetniük (legfeljebb 7710 forintot) március, április, május és június hónapra vonatkozóan.

A csomag végrehajtási és kilakoltatási moratóriumot is hirdetett,

ami a veszélyhelyzet lezárását követő 15. napig tart - ami a kormányrendelet egy része szerint akár október végén vagy még később is lehet. A moratórium nem vonatkozik azokra az adósokra, akiknek a tartozása már egy végrehajtóhoz került, így a már kihirdetett árveréseket megtartják és a végrehajtó ezen adósok fizetéséből vagy nyugdíjából továbbra is inkasszózza a tartozását.

Koronatörvény és forintmélypont

A kormány és a fideszes parlamenti többség törvényalkotó energiáit emellett az kötötte le, hogy a parlamentben biztosítsák a veszélyhelyzetre hivatkozva a rendeleti kormányzás lehetőségét egészen addig, amíg a kormány úgy nem látja, hogy már nincs veszélyhelyzet.

A hír bejárta a sajtót az egész világon, mondván, hogy Orbán Viktor arra használja ki a járványt kihasználva gyakorlatilag diktatúrát épít ki az országban. A lépés ellen számos nyugati politikus tiltakozott, 13 párt a Fidesz kizárását kérte az Európai Néppártból, és úgy tűnik, a nemzetközi befektetői réteghez is eljutott, sokan ugyanis ennek a hírnek tulajdonítják, hogy az euró árfolyama egy nap alatt több mint 9 forinttal emelkedett április elsején.

A forint már a koronavírus-járvány eleje óta esett, március 19-éig egy hét alatt 335 forintról 360 forint fölé emelkedett egy euró ára, majd március utolsó napján újabb mélypontot elérve 361,8 forint volt. Hogy aztán április elsején

EGÉSZEN 369,4 FORINTIG GYENGÜLJÖN AZ ÁRFOLYAM.

Bár a 360-as szint még a régiós trendekbe illeszkedett, az új mélypontnak elemzők szerint már nem annyira gazdasági, mint inkább politikai okai voltak: a befektetők nem fogadták túl pozitívan, hogy Orbán és kormánya gyakorlatilag teljhatalmat kapott saját pártjától, a bizalom pedig addig nem biztos, hogy visszatér, amíg valahogy Orbán bizonyítja, hogy nem él vissza ezzel a hatalmával.

A kormány viszont eddig nem annyira ezt bizonyította, inkább azt, hogy a koronavírus jelentette figyelemelterelést arra használja fel, hogy a szívének kedves dolgokat átverjen a parlamenten, például törvényben betonozza be a városligeti építkezéseket, titkosítsa a Budapest-Belgrád vasútvonal szerződéseit, amelyben Mészáros Lőrinc is érdekelt, gyakorlatilag ellehetetlenítsék a nemváltoztatást, újabb állami egyetemeket változtasson alapítványi magánegyetemmé és állami ingatlanokat adjon ingyen Schmidt Mária alapítványának. Ezen kívül megpróbálták egy salátatörvény részeként elvenni a veszélyhelyzet idejére a polgármesterek hatalmát, igaz, ezt később visszavonta a kormány.

A forint végül az MNB beavatkozásának hatására állt meg az április elsejei lejtmenetben, a jegybank ugyanis bejelentette, hogy az egyhetes betéti tender rendszeres meghirdetéséről döntött, az indoklás szerint az eszköz a bankrendszer likviditásának 0,9 százalékos alapkamaton való lekötésével segíti a hatékonyabb likviditáskezelést. Az egyhetes betéti eszköz fix kamatozású és az O/N betéti eszköz -5 bázispontos kamatával szemben 0,9 százalékos alapkamatot fizet. Elemzők szerint ez hatását tekintve olyan

mintha jelentősen emelte volna az alapkamatot a jegybank.

Kérdés viszont, hogy ez mennyire lesz elég a befektetők megnyugtatására, ha valóban nem az MNB eddig nagyon laza monetáris politikájával, hanem a Fidesz hatalompolitikájával van bajuk a politikailag az amúgy általában nem igazán finnyás befektetőknek.

Az MNB azt is bejelentette, hogy 250 milliárd forint osztalékot fizet a költségvetésbe. Amire szükség is lesz, az ugyanis látszik, hogy a magyar kormány sem fogja megúszni a hatalmas költségvetési költekezéssel járó mentőcsomagok kidolgozását. A magyar gazdaság állapotát és a gazdasági szereplők hangulatát mérő beszerzésimenedzser-index értéke márciusban 29,1 pontra zuhant az előző havi 50 pontról, egyre több ember veszíti el az állását és a gazdaság egyre több területére gyűrűzik be a válság.

Nyugaton beindult a pénzöntés

A világ más országaiban már előálltak a kormányok a programokkal, amikkel gyakorlatilag dézsából öntik a pénzt a gazdaságaikra.

Az Egyesült Államokban március 27-én, közel egy hét vitát követően, a szenátus után a képviselőház is megszavazta az amerikai gazdaságtörténet eddigi legnagyobb, 2000 milliárd dolláros élénkítő csomagját.

A program részeként minden, évi 75 ezer dollárnál alacsonyabb jövedelmű egyedülálló amerikai 1200, és minden kevesebb mint 150 ezres jövedelmű házaspár 2400 dollárt kap az államtól. A magasabb jövedelműek kevesebb pénzt kapnak, évi 99 ezer dollárt vagy többet kereső egyedülálló állampolgárok és 198 ezres vagy magasabb összjövedelmű, gyermektelen házaspárok nem kapnak támogatást. Emellett a csomag tartalmaz 250 milliárd dollárt munkanélküli segélyek kiterjesztésére, 500 milliárdos hitelkeretet a leginkább érintett gazdasági szektorok és 350 milliárd hitelt a kisvállalkozások támogatására, és 100 milliárd dollár támogatást a gazdasági nehézségekkel küzdő kórházaknak.

Közben Trump már egy újabb 2000 milliárdos csomagról kezdett beszélni, ezúttal infrastruktúra-fejlesztésre, hogy a válság után gyorsabban föl lehessen pörgetni a gazdaságot. Az elnök szerint a jelenlegi, nagyon alacsony kamatkörnyezetben az állam elég olcsón tud eladósodni, így most van itt a tökéletes alkalom egy ilyen terv megvalósítására.

Egy nagyszabású infrastruktúra-fejlesztési programról már évek óta beszélnek Washingtonban, Trump is ígért ilyesmit a választási kampányában és a demokraták Green New Deal csomagjaiban is kiemelt szerepet kap mindez. Eddig azonban nem sikerült átvinni a törvényhozáson semmilyen infrastruktúra-csomagot. Kérdés, hogy a válsághelyzet és a tény, hogy már több mint 6 millió amerikai lett hivatalosan is munkanélküli, változtatni tud-e ezen.

Az Európai Unió több országában is megindult már a tűzoltó állami költekezés, hol kisebb, hogy nagyobb arányban, de az államok hitelgaranciákat nyújtanak a vállalatoknak, fizetik a munkanélkülivé vagy részmunkaidőssé vált dolgozók fizetését, miközben igyekeznek minél több pénzt pumpálni az egészségügyükbe.

A német kormánynál már közel félmillió cég jelentkezett a programba, amelyben a német állam kifizeti a csökkentett munkaidőbe átkerült dolgozók fizetésének egy részét, Csehországban pedig a válság miatt leállt cégek dolgozói a fizetésük 80 százalékát már az államtól kapják.

Április elején az Európai Bizottság is előállt egy 100 milliárd eurós munkahelyvédelmi programmal,

a SURE elnevezéső program keretében a bizottság kifizetné a cégek helyett a munkásaik fizetésének egy részét, egy részét pedig a tagállamok állnák, így kerülve el a tömeges leépítéseket. Ehhez a bizottság hitelt venne föl, amelyet tovább adna a tagállamoknak. Kérdés viszont, hogy erre rábólintanának-e azok a tagállamok, főleg Németoszág és Hollandia, amelyek az EU-s vagy eurózóna-szintű kötvénykibocsátás, vagyis közös eladósodás ötletét is határozottan ellenzik.

Közös megoldás hiányában pedig marad a megoldás, hogy minden tagállam maga igyekszik kezelni a válságot. Viszont a közös megoldás hiánya nem jelenti azt, hogy a károk tagállami szinten tudnak maradni, főleg az eurózónán belül. Ahogy a 2008-ban indult válság európai szakaszában láthattuk, az európai bankrendszer olyan szinten összefonódott, hogy a rendszer bármelyik elemének bedőlése döntheti a rendszer nagy részét.

Márpedig most rendszer több eleme is veszélyben van, nem tűnik túlzó feltételezésnek, hogy a járvány okozta válságban az európai bankok ügyfeleinek 15 százaléka csődbe megy. Mindezek miatt továbbra is nagy a kockázata annak, hogy az európai bankrendszer, áttételesen pedig az egész Európai Unió működés-képtelenné válik, ha nem lesz valamilyen átfogó, közös megoldás.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Pintér Sándor belügyminiszter a kormány egyik akciócsoportjának 2020. március 27-i tanácskozásán. Fotó: Facebook/Orbán Viktor hivatalos)