Napról napra romlik az építőipar helyzete, baljós előjelek vannak
További Gazdaság cikkek
- A nagy dilemma: várjanak-e a lakosok Nagy Márton kérésének teljesülésére?
- Orbán Viktor: Már Németország sem képes meggyőzni az Európai Bizottságot, hogy „észszerű döntéseket hozzon”
- Nincs új a nap alatt: továbbra is sokkoló árak az ingatlanpiacon
- Gazdasági megállapodást szeretne kötni Szijjártó Péter a világ egyik legkorruptabb diktatúrájával
- Orbán Viktor átlépne egyes határokat, történelmi kijelentést tett
A koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások a legtöbb gazdasági szektor működésére negatívan hatnak. A határlezárások és a kijárási korlátozások miatt legelőször a turizmus, a vendéglátás, és a légiközlekedés kényszerült térdre. De a reklám- és a rendezvényipar is szinte azonnal beleremegett a kialakult helyzetbe, hasonlóan a kulturális szolgáltatásokat végző cégekhez.
Néhány ágazatnál azonban nem csapódik le ilyen gyorsan a járványhelyzet hatása. Ilyen például az építőipar is, ahol néhány nappal ezelőttig szinte semmilyen negatív hatást nem lehetett érezni. Nemrég még szinte teljes fordulaton pörgött a munka, aztán a külföldi vendégmunkások hazautazásával, az online kapcsolattartás nehézkességével, valamint a fokozatosan romló likviditási helyzettel elkezdtek sokasodni a problémák.
Napról napra romlik a helyzet
Múlt héten az építőipar még 90 százalékos fordulaton ment, a mélyépítés szinte 100 százalékon - erről beszélt az Index megkeresésére az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke. Koji László azt is elmondta, hogy a mélyépítésnél - tehát például az út-, híd- és vasútépítés területén - továbbra sincsenek gondok, hiszen ott aránylag kisebb az élőmunka igény, sok munkafolyamatot gépek végeznek. A problémák inkább a magas-, azon belül is főként a lakásépítés területén jelentkeznek, mondta Koji.
Egyre több alvállalkozó függeszti fel a munkáját, főként a budapesti munkáknál fogynak a szakemberek, a járvány terjedése miatt ugyanis vidékről egyre kevesebben utaznak fel
- fűzte hozzá az ÉVOSZ elnöke, aki arról is beszélt, hogy a megfertőződéstől tartva sokan lemondják a személyes megbeszéléseket, emiatt pedig nehézkessé válik a munkák koordinációja. A kisebb cégek és mikrovállalkozások egyáltalán nincsenek hozzászokva az online kapcsolattartáshoz. Akadozik a teljesítésigazolások és a számlák benyújtása, emiatt pedig csúszhatnak a kifizetések is, ami a cégek likviditási helyzetének romlásához vezet.
Problémát jelent az is, hogy az építőiparban dolgozó 355 ezer emberből 15 ezer szerb és ukrán vendégmunkás „talicskát, lapátot eldobva azonnal hazaindult a határok lezárásának bejelentésekor" - mondta az ÉVOSZ elnöke, aki szerint ugyan a helyükre be lehet állítani valamennyit az amúgy Nyugaton dolgozó, de ugyanebből az okból itthon ragadt magyar munkásokból, de
Egyértelműen látszik, hogy csökkenő intenzitással folyik az új munkák előkészítése, egyre több új projekt áll meg.
Az ÉVOSZ javaslatai szerint a romló tendenciák megállítására gyors kormányzati intézkedésekre van szükség. A likviditási gondok enyhítését szolgálhatná például, ha az önkormányzati megrendeléseknél az államkincsár öt munkanapon belül kifizetné a benyújtott számlákat.
Az ágazatban működő vállalkozások szeretnék megtartani a munkavállalóikat, ezért szükség lenne arra is, hogy az építőipari cégek ideiglenesen mentesüljenek az adók és járulékok kifizetése alól - tette hozzá az ÉVOSZ elnöke.
Állami megrendelések kellenek
A szerződéses állomány drasztikus csökkenését meg kell állítani
- hangsúlyozta Koji, aki arról is beszélt, hogy tavaly az építőipari megrendelések 60 százaléka az államtól jött, és „most ezeket a megrendeléseket kell erősíteni, egy állami megrendelési csomag összeállítására van szükség".
Az ÉVOSZ januárban még azzal számolt, hogy az építőipar nagyjából 4000 milliárd forintos szerződésállományt tud majd idén teljesíteni, tehát havi átlagban mintegy 300-350 milliárd forint megrendelésük lesz, de sajnos márciusban ez máris megfeleződött, és Koji László úgy fogalmazott:
áprilisra is baljós előjelek vannak.
Az ÉVOSZ becslései szerint a már eddig idénre kötött megállapodásokon felül körülbelül
500 milliárd forintos kormányzati és önkormányzati beruházási csomagra lenne szükség ahhoz, hogy ne induljanak meg a tömeges elbocsátások az ágazatban.
A szektor jelenlegi és várható helyzetével kapcsolatban egyébként az ÉVOSZ már megkezdte az egyeztetéseket a Pénzügyminisztériummal és az Innovációs és Technológiai Minisztériummal is. Koji szerint összetett értékláncról van szó, ezekből a megbízásokból nemcsak a szűk értelemben vett építőipari vállalkozásoknak jutna, hanem például az anyagipari, bútoripari vagy kertészeti cégeknek is.
Lassul és drágul az alapanyagbeszerzés
A közel 2000 embert foglalkoztató KÉSZ Csoport bel- és külföldi munkái – egy kivételtől eltekintve - nem álltak le, tájékoztatta az Indexet a vállalat. Azt tapasztalják, hogy a válsághelyzet elsősorban az anyagbeszerzésre van hatással, ezek a folyamatok lassulnak, a nyugat-európai országokból nehezebb, és az euró árfolyam miatt drágább is az alapanyagbeszerzés. Ettől függetlenül náluk továbbra is van munkaerő-felvétel, Vida Tamás, a vállalatcsoport vezérigazgatója arra buzdítja a válság miatt munkájukat vesztett szakembereket, hogy küldjék el bátran az önéletrajzukat a cég HR osztályának.
Ami az új megbízásokat illeti, a tenderek száma elapadni, az esedékességük pedig csúszni látszik, de minden más gazdasági körülmény is arra utal, hogy a közeljövőben a piac le fog lassulni, ezért már most igyekszünk olyan prevenciós megoldásokkal előállni, amelyek biztonságot nyújtanak a vállalatnak
– mondta Vida Tamás.
Sokszor elérhetetlenek a hatóságok
Körülbelül 15-20 százalékos létszámcsökkenés volt az alvállalkozók körében, a külföldi vendégmunkások hazamentek, illetve az idősebb korosztályból is voltak, akik a járvány miatt már nem szerettek volna munkába állni - erről beszélt Nagygyörgy Tibor, a Biggeorge Property vezérigazgatója. Nekik még nincsenek anyagbeszállítási gondjaik, de később bizonyos burkolatok és bútoranyagok beszerzésénél lehet késedelem.
Jelenleg inkább a hatóságok elérhetetlensége jelent problémát. A földhivataloknál nagyon sokáig állnak az ügyek, nem egyszerű a használatbavételi engedélyek megszerzése, a katasztrófavédelemtől sem jönnek ki megvizsgálni az épületeket, és az Elmű szakemberei is csak nagy könyörgések árán hajlandóak felszerelni a mérőórákat - sorolta Nagygyörgy Tibor, aki azt mondta:
a közigazgatás működőképességét fontos lenne fenntartani, mert ennek komoly gazdasági vonzatai vannak.
A Biggeorge-nál egyébként bíznak abban, hogy nem kell majd annyira szigorítani a járványvédelmi intézkedéseket, hogy be kelljen szüntetni az építési munkákat is. Folyamatosan érkeznek hozzájuk a Németországban dolgozó, de itthon ragadt brigádok megkeresései, velük lehet pótolni a kieső idősebb dolgozókat és a hazautazó külföldi vendégmunkásokat.
A jelenlegi projektek kifutása után baj lesz
A többek között a Cordia ingatlanfejlesztő céget is magában foglaló Futureal Csoport korábban megkezdett projektjei továbbra is futnak, és új megrendeléseik is vannak, ugyanakkor a kedvezőtlen hatásokat ők is érzik, az ellátási láncok megszakadása és a külföldi munkások hazautazása fennakadásokat okoz.
Ahhoz, hogy az építőipar ne álljon le, illetve ne szenvedjen el jelentős károkat, ők is fontosnak tartják, hogy a hivatali, hatósági háttéradminisztráció (földhivatalok, kormányhivatalok, szakhatóságok, tervzsűrik) működése továbbra is biztosítva legyen, a közművállalatok pedig folytassák a beruházásokhoz szükséges megrendelt fejlesztéseket, mérőóra-felszereléseket, adminisztrációt.
Mindemellett szerintük arra is szükség van, hogy a gazdaság újraindítását szolgáló kormányzati intézkedések a lakásépítő szektorra is kiterjedjenek. A Cordiánál úgy látják, az idéntől érvényes áfaemelés azt eredményezte, hogy
a 27%-os áfa alá tartozó projektekből alig indult el néhány, ha ez így marad, azaz nem indulnak érdemben új fejlesztések, a jelenleg zajló projektek kifutását követően - 1-1,5 év múlva - nagy bajban lesz az építőipar.
Azért, hogy ez elkerülhető legyen a Cordia azt javasolja, hogy
- az újépítésű lakásokra ismét 5%-os áfa vonatkozzon, amit egy 4%-os ún. lakáspolitikai adó egészítene ki (ez utóbbi bevezetését viszont a válságra való tekintettel két évre szükséges lenne felfüggeszteni);
- az új lakásokra állami kamattámogatású, alacsony önerővel, részben állami garanciával elérhető lakáshiteleket dolgozzanak ki;
- a vállalkozói alapon épített bérlakások bérleti díját 5%-os áfa terhelje, az ilyen beruházásokhoz legyen elérhető hosszú, 20 éves futamidejű, alacsony kamatozású hitel.
A napokban a kormány várhatóan több gazdaságvédelmi intézkedést is bejelent majd, hamarosan kiderült tehát, hogy az elképzeléseik mennyire lesznek összhangban az építőipari szektor szereplőinek javaslataival.
(Borítókép: Munkások dolgoznak egy irodaház építkezésén Újbudán 2020. március 25-án. Fotó: MTI/Kovács Tamás)