34 milliárddal sarcolják meg az önkormányzatokat, de minek?

BJASZ20140224001
2020.04.07. 13:26 Módosítva: 2020.04.25. 15:55
Elveszi a kormány a gépjárműadót az településektől, és válságkezelésre fordítja. A helyzetet közelebbről vizsgálva az látszik, hogy a tétel nagyját már 2013-ban elvették, és a legtöbb esetben nincs szó jelentős összegről a költségvetésen belül. De a járványban és a válságban sok feladat hárul az önkormányzatokra is, ezért érthető, ha a polgármesterek nem repesnek az örömtől, ráadásul vannak olyan falvak, ahol a büdzsé jókora részét adta ez a forrás.

A kormány szombaton jelentette be a koronavírus okozta válság elleni újabb lépéseit, egy gazdaságvédő csomagot, amelyet költségvetési átcsoportosításokból és különadókból finanszíroz az állam. A csomag részeként megsarcolják a bankokat, a multikat és a pártokat, a legnagyobb megütközést azonban az keltette, hogy az önkormányzati büdzséktől is több tízmilliárd forintot elvonnak. 

A településeket érintő részt az úgynevezett gépjárműadó átcsatornázása jelenti, ebből a forrásból összesen nagyjából 34 milliárd forinttal gyarapítja a kormány a válságalapot, a túloldalon, az önkormányzatok büdzséjében viszont mínuszként jelentkezik. Megnéztük, mit jelent ez a gyakorlatban. 

Már korábban elvették a nagyját

A gépjárműadó (korábbi nevén súlyadó) lényegét tekintve nem helyi adónem, hanem egy részben átengedett központi adó: az önkormányzatok az éves költségvetési törvényben meghatározott százalékát kapják meg (kivéve a megyék és a főváros, ezek az önkormányzatok nem kapnak belőle).

Régebben az állam a teljes összeget átengedte, 2013 óta azonban a gépjárműadóból befolyó összeg 60-40 arányban oszlik meg

a központi költségvetés és a települések között. A válságalappal a maradék 40 százalékot veszi magához az állam.

De mennyit számít ez az összeg? A Magyar Államkincstár adatai alapján  

néhány esetet kivéve elég jelentéktelen tételről beszélünk, legalábbis békeidőben és költségvetésarányosan.

Településtípusonként vizsgálva azt látjuk, hogy átlagosan minden esetben 2 százalék alatt marad a gépjárműadó a teljes költségvetésben: 2018-ban

  • a fővárosi kerületeknél 1,5%-ot,
  • a megyei jogú városoknál 0,9%-ot,
  • a városoknál 1,2%-ot,
  • a községeknél 1,5%-ot

tett ki az ebből a forrásból származó bevétel a teljes költségvetési bevételen belül átlagban, és összesen 31,9 milliárd forint volt – ugyanez 2013 előtti szabályozással közel 80 milliárd forint lett volna (2012-ben még 70,7 milliárd forint volt, ez zuhant össze 2013-ra 28 milliárdra). Az utóbbi években azonban a tétel nagyobb része már eleve a központi kasszába vándorol.

Néhány kistelepülésnek életbevágó

Ha azt nézzük meg, mennyi a gépjárműadó aránya a közhatalmi bevételekhez viszonyítva (ezek azok a tételek, amelyeket az önkormányzat maga szed be, nem állami támogatásként kap), akkor már nagyobb szórást látunk: 

  • a fővárosi kerületeknél 3%,
  • a megyei jogú városoknál 3,4%,
  • a városoknál 6,5%,
  • a községeknél 18,8%. 

A községeknél ugyan nagyon magas az arány a többiekhez viszonyítva, ám mint a fenti arányokból látszik, ez összegszerűen nem feltétlenül jelent túl nagy tételt a teljes költségvetésben, hiszen náluk eleve magasabb az állami támogatás aránya. Legalábbis a legtöbb településre igaz ez, egyesével végignézve azért találunk jópár olyan községet, ahol jelentős tétel a gépjárműadó,

van olyan Pest megyei kistelepülés, ahol a költségvetés felét tette ki az innen befolyt összeg 2018-ban. 

Ezeken a településeken feltehetően be van jegyezve egy-egy olyan cég, amely jelentős járműparkkal rendelkezik, pl. szállítmányozók. Kerestük a két legnagyobbat bukó település, Csomád és Viszák vezetőit, hogy kommentálják a helyzetet, de cikkünk megjelenésééig nem tudtuk őket elérni. 

Nagy az átfedés, ha azt nézzük meg, lélekszám és gépjárműadó-bevétel alapján egy főre hol jut a legtöbb pénz ebből a forrásból az országban:

A 2018-as rekorder Komlóskán csak gépjárműadóból 182,5 ezer forint jutott egy lakosra az önkormányzati büdzsén belül. Az egy főre jutó összegek alapján kialakított top 20-ban csak nagyon kicsi települések találhatók, egy sincs közöttük, amiben 2000-nél többen laknának, de jellemzően inkább pár száz főről beszélhetünk.

Mint az első ábrán látható, összesen 19 olyan település volt 2018-ban, ahol legalább 10 százalékot elért, vagyis igazán jelentős volt a gépjárműadóból visszakapott pénz aránya a költségvetésen belül. Ha a küszöböt levisszük 5 százalékra, akkor 88 kistelepülést találunk, ami még mindig nem túl sok; a kormányzatnak érdemes lenne megfontolnia, hogy valamiképpen kompenzálja a fokozottan érintett településeket a gépjárműadó elvonásáért, mert bizonyosan lesznek köztük olyanok, amelyek költségvetését komolyan megborítja a mostani intézkedés. 

De joggal sírhatnak a városok is

Nominálisan egyébként egyes vidéki nagyvárosoktól és fővárosi kerületektől vonják el a legtöbb pénzt a gépjárműadós intézkedéssel: a dobogóra Debrecen mellé a 11. és a 13. kerület fért fel. Ezek az 500-600 millió forintos tételek 1 százalék körüli arányt jelentenek a költségvetési bevételeken belül, vagyis egyenként hiába tűnnek nagy tételnek, ebből a szemszögből valójában nem annyira jelentősek.

Azonban érthető az is, hogy a polgármesterek szívják a fogukat a már eleve jócskán megkurtított önkormányzati költségvetések további sarcolása miatt, hiszen

válsághelyzetben nem túlzás azt állítani, hogy minden forint számít.

Egyes önkormányzatok a koronavírus-válság helyi kezelésére települési szolidaritási alapokat hoznak létre, amelyek jobb esetben néhány tízmillió forintos kerettel gazdálkodnak, ha ezekhez viszonyítjuk a gépjárműadó maradék 40 százalékának elvonásával kijövő összegeket, akkor más megvilágításba kerül az intézkedés. A napokban a 14 (ellenzéki) fővárosi kerület vezetője által aláírt nyílt levélben a polgármesterek az intézkedés kapcsán így fogalmaztak:

A kerületi önkormányzatok az elmúlt hetekben saját forrásból, egymással együttműködve szereztek be a járvány elleni védekezéshez szükséges eszközöket, kidolgoztak szociális támogatási programokat, megsokszorozták erőfeszítéseiket az idős-gondozás és a gyermekétkeztetés terén épp úgy, mint az egészségügyi alap- és járóbeteg ellátásban, vagy a hajléktalan-ellátásban. A kerületek az egyre növekvő feladatokat egyre csökkenő bevételekből kénytelenek ellátni, miközben naponta szembesülünk a válság okozta megrázó élethelyzetekkel.

(...) A kormány lépése veszélyezteti, helyenként ellehetetlenít az önkormányzatok járvány elleni védekezését és szociális válságkezelését. A forráselvonás megnehezíti az egészségügyi ellátásban, az idős-gondozásban, a gyermekétkeztetés biztosításában végzett munkát. A kormány lépésének kárvallottjai éppen azok a rászorulók lesznek, akiknek most különösen nagy szükségük lenne a segítségre lakóhelyükön.

A kormány szerint viszont az intézkedés megalapozottságát az adja, hogy a válságkezelésben mindenkinek arányosan áldozatokat kell hoznia. Az ebben a körben megsarcoltakat végignézve ugyanakkor az látszik, hogy egyelőre elég szelektíven vonnak el összegeket olyan szereplőktől, amelyek régóta kipécézett kategóriába tartoznak (multinacionális kiskereskedelmi láncok, bankszektor), illetve általuk gyengíthető a Fidesz-KDNP politikai ellenzéke (a pártok megfosztása a támogatásuk felétől, és az itt tárgyalt önkormányzati elvonás), miközben a jellemző NER-ágazatokat (pl. az építőipart) eddig érintetlenül hagyták.

A párttámogatás és a gépjárműadó átcsatornázása ráadásul összesen 35 milliárd forintot tesz ki az 1345 ezer milliárdos csomagból, ami 2,6 százalékot jelent: vagyis arányaiban szintén nem jelentős tétel, miközben egy kicsit megint tovább gyengít amúgy sem túl erős, a demokratikus működés szempontjából lényeges szereplőket. 

A cikkhez nyújtott segítségért köszönet Vasvári Tamásnak. 

(Borítókép:  Egy személygépkocsi halad a parkoló gépjárművekkel teli Döbrentei utcában, a főváros I. kerületében. - fotó: Jászai Csaba / MTI)