Nóra, Lili
19 °C
34 °C
Index - In English In English Eng

Magyar közgazdászok: A kormány nem érti vagy nem vallja be a válság súlyosságát

D KOS20200406021
2020.04.10. 11:49 Módosítva: 2020.04.10. 11:49

Tizenöt magyar közgazdász közös nyilatkozatban reagált a kormány válságkezelési csomagjára.

Magyarországon gazdasági válság és társadalmi katasztrófa van kibontakozóban. A kormány által közzétett csomag a gazdasági válság kezelésére elégtelen, a társadalmi katasztrófával pedig említés szintjén sem foglalkozik. Közgazdászként és felelős állampolgárként fontosnak érezzük, hogy a közvéleményhez fordulva kifejezzük véleményünket ebben a válságos helyzetben és határozottabb lépések megtételét sürgessük.

– kezdődik a közös nyilatkozat, amit Bihari Péter, Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Felcsuti Péter, Győrffy Dóra, Király Júlia, Mellár Tamás, Nagy Zoltán, Oblath Gábor, Palócz Éva, Petschnig Mária Zita, Prinz Dániel, Riecke Werner, Scharle Ágota és Vértes András írtak alá. 

"Hiszünk abban, hogy egy válságkezelő program akkor lehet sikeres, ha az állampolgárok és vállalkozók bíznak a kormányban, ha a társadalom jelentős része azonosulni tud a program céljaival és meggyőződik arról, hogy a kért áldozatok valóban szükségesek és a teherviselés méltányos és arányos. Az eddig nyilvánosságra került kormányzati intézkedések nem ebbe az irányba mutatnak és nem is alkalmasak a társadalom bizalmának az elnyerésére." – írják a közgazdászok közös nyilatkozatukban.

A bizalmi légkör kialakulásának fontos eleme a társadalom tagjai közötti szolidaritás érzésének az erősítése. A csomag azonban még jelképesen sem tartja fontosnak a társadalom tehetősebb rétegeinek a bevonását a válságkezelésbe.

A szakértők négy pontban fogalmazták meg a legfontosabb észrevételeiket:

  1. "A kormány válságkezelő programjában nincsenek világosan és egyértelműen meghatározva a célok és az eszközök, nem elérhetőek a program részletei. Ez nem csak nehézzé teszi a véleményalkotást, de bizonytalanságban tartja a magyar gazdaság szereplőit, a vállalatokat és a munkavállalókat."
  2. "A program költségeit a kormány jelentős részben költségvetési átcsoportosításokból, a gazdasági szereplőktől és az önkormányzatoktól való elvonásokból kívánja fedezni. A programnak ezek az elemei nem többletforrások, amelyek érdemben javítanák a gazdaság helyzetét, ráadásul rombolják a társadalmi bizalmat is. Az önkormányzati források elvonása olyan megszorító intézkedés, amely veszélybe sodorja az önkormányzatok alapvető feladatainak ellátását, megnehezíti számukra, hogy eleget tegyenek kulcsfontosságú kötelezettségeiknek a szociális szférában."
  3. "A kormány láthatóan nem érti vagy nem vallja be a válság súlyosságát, ezért a gazdaság megmentéséhez szükséges többletforrásokat sem biztosítja. A kormány és a Magyar Nemzeti Bank olyan költségvetési hiánycélokat és gazdasági növekedési előrejelzéseket hoznak nyilvánosságra, amelyek nyilvánvalóan nem tarthatóak, a valóság tagadását mutatják. Ezek nem csak hiteltelenek, de károsak is, mert a költségvetési kiadások növelését is megkívánó érdemi gazdasági élénkítés hiányában lehetetlenné teszik a visszaesés mérséklését. Az eddig nevesített források semmiképpen sem elegendőek arra, hogy a hazai és nemzetközi szakértők által várt, érdemi gazdaságpolitikai lépések nélkül bekövetkező 5-10 százalékos gazdasági visszaesés mértékét enyhítsék."
  4. "A kormány nem kínál megoldást a munkahelyüket tömegesen elveszítő, súlyos helyzetbe kerülő magyarok problémáira. A “munkaalapú társadalom” félrevezető szlogenje kiváltképp alkalmatlan megközelítés a jelenlegi helyzetben."

A nyílt levelet megfogalmazó tizenöt gazdasági szakember a következő öt javaslatot teszi ezért a kormány számára, amelyek szerintük szükségesek a válság hatékony kezeléséhez:

  1. "Német mintára (speciális magyar kiegészítések nélkül) átfogó bérgarancia program a munkahelyek megőrzése érdekében."
  2. "A bérgarancia programmal nem kezelhető jövedelemkiesések pótlása pénzbeli juttatásokkal."
  3. "Az álláskeresési járadék meghosszabbítása, a családi pótlék emelése és a foglalkoztatás-helyettesítő támogatások kiterjesztése a nehéz helyzetbe kerülő emberek megsegítésére."
  4. "Jelentős mértékű központi támogatás az önkormányzatoknak és a szociális feladatokat ellátó közhasznú civil szervezeteknek, amelyek inkább képesek személyre szabottan segíteni azoknak, akik nehéz helyzetbe kerülnek."
  5. "A társadalom tehetősebb rétegeinek bevonása a válságkezelésbe, a szolidaritás elvének érvényesítése. A költségvetési kiadások jelentős növelése, a halasztható kiadások érdemleges csökkentése mellett, mert ebben a helyzetben a költségvetési hiány emelkedése nem akadályozhatja meg a hatékony kormányzati cselekvést."

(Borítókép: MTI/Koszticsák Szilárd)