Vilma
3 °C
11 °C

A Tesco, a Spar és a Lidl fizeti majd a legtöbb különadót

D  VG20150308007
2020.04.16. 08:46 Módosítva: 2020.04.16. 09:20

A kormány nemrég bejelentette, hogy újra bevezetik a kiskereskedelmi láncok különadóját, többek között ebből tervezik finanszírozni a koronavírus-járvány elleni harcot az indoklás szerint. Az új adó sávos rendszerben működik, vagyis minél nagyobb egy cég bevétele, annál nagyobb mértékben kell adót fizetnie – áll a Pénzügyminisztérium vonatkozó közleményében. A kereskedelmi cégekre vonatkozó adó pedig független az értékesítés módjától, vagyis vonatkozik a netes kereskedőkre is, de csak a legnagyobb cégeknek kell ilyen adót fizetniük.

A következőképp alakulnak a sávok éves nettó árbevétel alapján:

  • 500 millió forint alatt: nincs és bevallást sem kell ehhez kitölteniük;
  • 500 millió – 30 milliárd forint: 0,1 százalék;
  • 30 – 100 milliárd forint: 0,4 százalék;
  • 100 milliárd forint fölött: 2,5 százalék.

A 24.hu utánaszámolt, hogy nagyjából mennyit kell majd pluszban befizetniük a cégeknek. A számításuk szerint a nagy élelmiszerkereskedelmi láncoknak kell a legtöbbet fizetniük: a Tescónak, amelynek 600 milliárd fölött van a forgalma, valamint a Sparnak és a Lidlnek a maguk 500 milliárd körüli forgalmával. Ezenkívül az Auchan és Penny sem ússza meg, ugyanis az ő forgalmuk is meghaladja a 100 milliárdot. 

Várhatóan a tíz legnagyobb piaci részesedésű kereskedő fogja megfizetni az adó túlnyomó részét, kivéve a három magyar üzletláncot. (Coop, CBA, Reál)

UTÓBBIAK UGYANIS FRANCHISE-RENDSZERBEN, JOGILAG TÖBB, EGYMÁSTÓL FÜGGETLEN TÁRSASÁGBAN MŰKÖDNEK, ÍGY VÁRHATÓAN A KORÁBBI IDŐSZAKHOZ HASONLÓAN A JÖVŐBEN SEM VISELNEK MAJD ÉRDEMI ADÓTERHET.

Egy hónap telt el azóta, hogy az Európai Bíróság meghozta az ítéleteit két magyarországi különadó perben, a 2010 és 2012 között hatályos kiskereskedelmi és távközlési különadó ügyekben. Az egyik ügyben a Tesco, a másikban a Vodafone perelte a magyar államot azzal, hogy ezen adók az európai uniós jogba ütközően, indokolatlanul hátrányosan különböztették meg a külföldi tulajdonú vállalkozásokat a belföldi tulajdonú versenytársakkal szemben. Az összes adó mintegy 95 százalékát ugyanis a külföldi tulajdonú vállalkozások fizették, és ez elvonta az adott évi nyereségük jelentős részét vagy akár egészét, míg belföldi versenytársaik elenyésző összegű adót fizettek.

AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG MINDKÉT ÜGYBEN AZT MONDTA KI, HOGY NEM TÖRTÉNT HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS.

(Borítókép: Vásárlók a nagykanizsai Tesco áruházban Fotó: Varga György / MTI)