Tas, Anasztázia
1 °C
8 °C

GKI: Újabb 90-100 ezer ember veszítheti el az állását

2020.04.20. 08:54

A következő három hónapban várhatóan bővülnek a kényszerszabadságolások és elbocsátások – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. felméréséből. Az öt főnél nagyobb cégeknél az elmúlt hónap legalább 50-60 ezer fős elbocsátása után újabb 90-100 ezer ember veszítheti el állását. 

A GKI becslése szerint a munkanélküliségi ráta gyors és széles körű kormányzati segítség nélkül elérheti a 10 százalékot.

A koronavírus-járvány az elmúlt másfél hónapban a magyar gazdasági élet meghatározó tényezőjévé vált, szinte minden cég érzi a következményeit. A járvány hatását a cégek üzletmenetére a felmérés résztvevőinek 58 százaléka jelentősnek érzi, és további 36 százalékuk is érzékelt némi hatást.

A foglalkoztatott létszám és a nemzetgazdasági ágak szerint képzett csoportok esetében mindenütt 90 százalék feletti az érintettség, azaz a járvány teljesen átszőtte a magyar gazdaság szervezeti rendszerét, összes ágazatát. A turisztikai szektor, illetve a szórakoztatás és szabadidős tevékenység esetében lényegében minden céget jelentősen érintett a járvány. Néhány területen átlag alatti az érintettség, ilyen az iparon belül a vegyipar és az ipari javítás, a kereskedelemben az építőanyagok forgalmazása, illetve a szolgáltató szférában a jogi, számviteli és adminisztratív szolgáltatás, valamint az építészeti, műszaki tevékenység. 

A járvány okozta negatív hatások mérséklésére az elmúlt egy hónapban a válaszadók a kényszerszabadságolást és az elbocsátást is viszonylag széles körben vetették be: az előbbit minden harmadik, az utóbbit minden nyolcadik cég. A kényszerszabadságolással leginkább az 51 és 250 fő között foglalkoztató középvállalatok éltek, ezek közel fele alkalmazta ezt az eszközt. 

Mindössze a cégek 4 százaléka reménykedik abban, hogy a járvány az üzletmenetükre pozitív hatással lesz és 9 százaléka gondolja ezt a hatást semlegesnek. A cégek bő harmada némi, fele jelentős negatív hatástól tart. A már eddig is jelentős hatás érzékelő vállalkozások közül csaknem mindegyik a jövőben negatív hatástól tart, míg az eddigiekben hatást nem érzékelők kétharmada is kisebb-nagyobb romboló hatástól tart a közeljövőben. A közép-magyarországi cégek kissé kevésbé pesszimistán látják a jövőt, mint a vidéki vállalkozások. Az iparon belül különösen borúlátók a könnyűipari, a fém- és gépipari cégek, viszont az élelmiszeripari, valamint a papír- és nyomdaipari válaszadók az ipari átlagnál derűlátóbbak. A kereskedelemben és a szolgáltatások terén általános a csüggedés, bár a napi cikkek forgalmazóik az átlagosnál kevésbé borúlátók.

Figyelembe véve, hogy februárban a munkanélküliek száma mintegy 160 ezer volt, továbbá, hogy a mikró vállalkozásoktól elbocsátottak száma is nagyon magas lehet, valamint a külföldről hazatértek és az ellehetetlenült önfoglalkoztatók is emelik a munkanélküliek számát, a munkanélküliségi ráta – valós és gyors kormányzati segítség híján – elérheti a 10 százalékot

– írja elemzésében a GKI.