Sarolta, Emese
17 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

A legingyenebb hitel

K EPA20200416209
2020.04.28. 19:17 Módosítva: 2020.04.28. 19:52
  • Milyen választ adnak a válságra az USA-ban?
  • Mi az a PPP?
  • Miért találták ki ezt?
  • Jól működik?
  • Magyarország nem tud ilyet?

Az Egyesült Államokban az elmúlt idők egyik legnagyobb munkaerőpiaci boomja közepén robbant be a koronavírus, néhány hét leforgása alatt tízmilliók veszítették el az állásukat, az elmúlt öt hétben 26 millió amerikai folyamodott munkanélküli segélyéért, tavaly fél év alatt adtak be összesen ennyi kérelmet az amerikai munkaügynél.

A lenti ábrán látszik, hogy míg az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent a munkanélküliek száma az Egyesült Államokban, addig a járvány első hónapjában három évet ugrott vissza a munkanélküliség, és az áprilisi számokkal valószínűleg még meredekebben emelkedne a munkanélkülieket jelző vonal. 

Az USA-an is, ahogy világszerte, megindult a vita róla, hogy hogyan és mikor kéne újraindítani a gazdaságot, ugyanis a veszélyhelyzeti korlátozások miatt vállalkozások tömegei maradtak bevétel nélkül.

A probléma egyfelől gazdasági, hiszen ezeket a cégeket és alkalmazottaikat valamilyen módon ki kell menteni, másfelől járványügyi kérdés is, hiszen egy elhibázott lépés még több ember halálához vezethet, harmadrészt viszont politikai, ugyanis máris tüntetések szerveződtek az országban a „freedom” jegyében, a tüntetők a járványügyi korlátozások megszüntetését követelik, a választásra készülő Donald Trump pedig egy Twitter-bejegyzésben kiállt mellettük, és a járványügynek is nekiment.

A legingyenebb hitel

De bármi is lesz, egyelőre még zárva van Amerika, és kétpárti egyetértésben most szavazták újabb 484 milliárd dollár rendkívüli forrást a kkv-k megsegítésére, és a szélesebb körű tesztelésre. Hasonlóan Berlinhez vagy Budapesthez, Washington egyik fő célja is az, hogy megpróbáljon féket vetni a tömeges elbocsátásoknak.

Ami Európában a kurzarbeit, az Amerikában a Paycheck Protection Program (PPP). A cél ugyanaz: rávenni a cégeket, hogy ne rúgják ki az alkalmazottaikat, akkor se, ha nincs bevételük, amelyből kifizethetnék őket, a megvalósítás viszont egy kicsit más.

Azt gondolhatná az ember, hogy az Egyesült Államokban, ahol egy európai mércével mérve szociáldemokrata politikus már szélsőbaloldalinak számít, nem fognak csak úgy pénzt hajigálni az emberekre, de mégis ez történik. A PPP, ami már az első nagy 2 ezer milliárdos mentőscsomagnak is a része volt, nem más mint egy hitel, amit azért ad az állam a kkv-knak, hogy azok ki tudják fizetni az alkalmazottaik bérét. Ha egy cég betartja a PPP kereteit, nem kell visszafizetnie azt, így lényegében egy vissza nem térítendő támogatássá változik a hitel.

Teljes bérkiegészítés

A PPP első körben 349 milliárd dolláros kerettel indult, a pénz viszont rekord idő alatt elfogyott, az új 484 milliárd dollár rendkívüli plusz forrásból 310 milliárddal töltik fel, így ismét lehet pályázni a kkv-knak.

Azok a vállalkozások igényelhetik, akiknek kevesebb mint 500 alkalmazottjuk van, kivéve a franchise-rendszerben működő éttermeket, ahol nincs ez a korlátozás. Legfeljebb 10 millió dollárt lehet cégenként igényelni, a pontos összeget az előző évi bérköltségekből számolják ki, annak a két és félszerese, tehát elméletben 2,5 havi bérre elég alkalmazottanként.

Egy alkalmazott bérét legfeljebb 100 ezer dollárig, tehát a 2019-es amerikai medián bér olyan kétszereséig veszik figyelembe.

Ahhoz, hogy az állam elengedje a hitelt, a cégeknek vállalniuk kell, hogy 8 héten keresztül tovább fizetik az alkalmazottaik teljes bérét, és a fennmaradó összeget (elméletben ez az összes alkalmazott után számolt olyan félhavi bérköltség, ha tavaly óta nem volt jelentős fizetésemelés) pedig közüzemi költségekre, bérleti díjakra, jelzálogtörlesztőkre fordítják. Azonban ha esetleg ettől eltérnek, még akkor is bőven megéri igényelni a PPP-t, ugyanis még hitelként is rendkívül kedvezményes, 1 százalék a kamat rá, és nincs szükség fedezetre sem az igényléshez.

A magyar változat

Magyarországon is elindultak a kkv-knak szóló olcsó hitelek, az NHP Hajrá azonban inkább a magyar kormánynak abba a narratívájába illik bele, hogy próbáljanak meg lehetőségként tekinteni a cégek a kényszerszünetre, fejlesszenek, újítsanak fel. Bár az NHP Hajrá (NHPH) korlátozott mértékben felhasználható lejárt tartozásokra, bérköltségre is, de kérdéses, hogy mennyire lesz vonzó az eladósodás gondolata azoknak, akik már az alkalmazottaikat sem tudják kifizetni. Ráadásul az NHPH-t (és a PPP-t is) a kereskedelmi bankoknál lehet igényelni, tehát ugyanúgy hitelbírálaton kell átesni. Az MNB csak a keretet (lényegében a pénzt) biztosítja a bankok számára, valamint vállalja, hogy a fix 2,5 százalékos kamathoz hozzácsap még 4 százalékot. Ezen kívül bejelentették azt is, hogy az állami bérkiegészítés keretében lehet 0,1 százalékos kamattal, 9 havi bérre, 2 éves futamidejű, munkahelymegtartó hitelt igényelni, amely szintén elég hasonló az amerikai konstrukcióhoz, azzal a jelentős különbséggel, hogy ezt vissza kell fizetni.

Minden állat egyenlő

A hitelbírálat az Egyesült Államokban kisebb botrány forrásává vált, ugyanis felmerült a gyanú, hogy bár hivatalosan a PPP-t a jogosultak között aki kapja, marja rendszerben kellett volna kiosztani, a bankok mégis kivételeztek a kedvenc ügyfeleikkel. Ráadásul egy rakás olyan tőzsdei cég is kapott pénzt, akik már a járvány előtt sem muzsikáltak túl fényesen.

A Forbesnak megszólaló Mark Cuban amerikai befektető, tőzsdei valóságshow-sztár szerint nem teljesen érthetetlen a dolog, hiszen a bankoknak rövid idő alatt kellett elbírálni rengeteg kérelmet, és némileg logikus, hogy a megbízható ügyfelek hamarabb átmentek a rostán. A PPP második körében azonban előírták, hogy 30 milliárd dollárt a kisebb pénzintézetek, takarékszövetkezetek osszanak ki, ahol a tapasztalatok szerint nagyobb eséllyel pályázhatnak azok is, akik az előző keretből úgy érzik, igazságtalanul maradtak ki, például a fekete és latin-amerikai közösségek tagjai.

Sokan közben rájöttek, hogy mégsem annyira fontos nekik a támogatás, főleg miután az állam jelezte, hogy ha valakiről kiderül, indokolatlanul vette igénybe a PPP-t, akkor az később nagyon megütheti a bokáját.

Miután Trump is felszólította a nagy cégeket (ezek főként étteremláncok voltak, akikre nem vonatkozott az 500 fős limit), hogy fizessék vissza a pénzt, hiszen azt nem a nagy tőkeerős vállalatoknak szánták, a felszólításnak többen eleget is tettek. Bár elsőre furcsa lehet, hogy egyáltalán volt lehetőségük azoknak a cégeknek is pénzhez jutni, akik nem jogosultak, de nem szabad elfelejteni, hogy a munkahelyvédelem esetén az idő kulcsfontosságú.

Aki nem dolgozik, az is jóllakik 

Egy egészen furcsa probléma is adódott azoknál, akik igényelték a PPP-t: az alkalmazottak nem örültek neki. Elsőre talán hihetetlenül hangzik, de a titok nyitja az, hogy az amerikai állam a koronavírus-mentőcsomag részeként elég jelentősen feltuningolta a munkanélküli segélyt, és kiterjesztette a jogosultak körét. A jelenlegi rendszerben a segélyre jogosultak a korábbi bérük olyan 40 százalékát kapják meg, plusz heti 600 dollár kiegészítést egészen július végéig.

A CNBC becslése szerint az átlag amerikainak ez heti 978 dollárt fog jelenteni. Ráadásul az Orbán példaképének számító Trump Amerikájában meglepő szociális érzékenységről tanúságot téve a gig economyban dolgozókat, például Uber-sofőröket és társaikat is bevonták a jogosultak körébe. (Magyarországon nem fenyeget az a veszély, hogy a megélhetési munkanélküliek elárasztják az országot, a munkanélküli segély kevés, szigorúak a feltételei, és rövid ideig jár csak. És úgy tűnik, a magyar kormány most nem tervez változtatni az eddigi filozófiáján, miszerint aki nem dolgozik, az ne is egyék: Orbán terve lényegében az, hogy aki elveszíti a munkahelyét, annak teremtenek majd újat.)

Drága buli

Az Egyesült Államokban kétpárti egyetértéssel öntik a pénzt a kkv-kra, a PPP második körének a forrásait Trump is minden kukacoskodás nélkül elfogadta. Természetesen a nagyszabású állami stimulusnak lehetnek hátulütői, de az amerikaik joggal bízhatnak abban, hogy a dollárt megvédi a világgazdaságban betöltött vezető szerepe, amíg a Federal Reserve is ügyesen keveri a kártyákat.

Pedig ingyen pénzt osztogatni nem olcsó buli, becslések szerint idén megnégyszereződhet a költségvetési hiány az Egyesült Államokban, az államadósság pedig 2023-ra elérheti a második világháború utáni szintet. Ezekben a becslésekben még nincs benne az újonnan elfogadott közel 500 milliárd dolláros csomag, és várhatóan nem ez volt az utolsó keretösszeg, amit alá kellett írnia Trumpnak.

A CRFB, egy független amerikai államadóssággal foglakozó szervezet becslése a költségvetési hiány alakulásáról. Ez a becslés még nem veszi figyelembe az új, 484 milliárdos csomagot. Forrás: http://www.crfb.org/blogs/new-projections-debt-will-exceed-size-economy-year
A CRFB, egy független amerikai államadóssággal foglakozó szervezet becslése a költségvetési hiány alakulásáról. Ez a becslés még nem veszi figyelembe az új, 484 milliárdos csomagot. Forrás: http://www.crfb.org/blogs/new-projections-debt-will-exceed-size-economy-year

Élénkítő vagy életmentő csomag?

Már a megfogalmazások terén sem finomkodnak nagyon az amerikaiak, egy másik állami segély, amelyet kis cégek, egyéni vállalkozók, betéti társaságok igényelhetnek az Economic Injury Disaster Recovery Loan nevet kapta, ami magyarul nagyjából Gazdasági Helyreállítási Katasztrófakölcsön, az EIDL maximum 2 millió dollárt biztosít a cégeknek 3,75 százalékos kamattal, akár 30 éves futamidővel. Az EIDL-t a túlzott érdeklődés miatt ideiglenesen fel kellett függeszteni, a kölcsön nagyon népszerű lett, ugyanis 

akik igénylik, azok jogosultak egy vissza nem térítendő előlegre 1000 dollár per alkalmazott összegen 10 ezer dollárig bezárólag, akkor is ha végül nem kapták meg azt.

Még a 2 ezer milliárd dolláros első koronavírus csomag kapcsán jegyezte meg Paul Krugman Nobel-díjas amerikai közgazdász, hogy azt nem érdemes élénkítő csomagnak nevezni, amikor valójában nem az élénkítés, hanem a katasztrófa elhárítása a célja.

(Borítókép: Donald Trump a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedéseket irányító munkacsoport napi sajtóértekezletén a washingtoni Fehér Ház kertjében 2020. április 15-én. Fotó: MTI/AP/Alex Brandon)