Bonifác
10 °C
16 °C

Kiborultak a Mazsihisz alkalmazottai a 93 milliós sikerdíjon

BFALU20170501134
2020.05.03. 20:30
  • Miért omlott össze a Mazsihisz költségvetése?
  • Milyen megszorító intézkedésekkel próbálják kezelni a helyzetet?
  • Kinek és miért kell a Mazsihisznek épp most közel 100 milliós sikerdíjat fizetni?
  • Le lehet-e alkudni a sikerdíjat, el lehet-e állni a megállapodástól?
  • Mit szólnak mindehhez a Mazsihisz dolgozói?

Április 11-én a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének jogi vezetője körlevelet küldött a szervezet vezetőségének, a Budapesti Zsidó Hitközség elöljáróinak és a Rabbiság tagjainak – összesen 45 embernek. Az Index birtokába került dokumentumban Rosta Márton arról írt, hogy az egyházi szervezet turisztikai bevételei után járó sikerdíjnak szokatlan módon nincs plafonja, és az összege az üzleti életben elfogadotthoz képest kirívóan magas lett 2019-ben.

Nem hallgattak a jogászra

A Mazsihisz szerinte a jó erkölcsbe ütköző megállapodást kötött, ezért az semmis. A jogügyletet ugyanakkor, mint írta, a járvány miatt előállt pénzügyi válsághelyzetre hivatkozva is fel lehetne mondani, a pénzt pedig nem szabad kifizetni. A körlevélben Rosta azt is hangsúlyozta, hogy szerinte a hűtlen kezelés gyanúját is felveti, hogy a Mazsihisz vagyongazdálkodásért felelős vezetői a nyilvánvaló vis maior helyzet ellenére sem próbálják lealkudni a sikerdíj összegét.

Rosta akciója nem volt sikeres: április 17-én a Mazsihisz belső közleményben jelentette be, hogy a turisztikai ágazatot az eddigi partnercéggel, változatlan feltételek mellett működtetik 2020-ban és 21-ben is, a 2019-re járó bruttó 93 milliós idegenforgalmi sikerdíjat pedig 2021 májusáig, részletekben teljesítik. Bejelentették azt is, hogy a vezetőség elfogadta Rosta Márton felmondását.

Az Index úgy tudja, hogy a 14 tagú elnökségben egyedül a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke, Mester Tamás szavazott a kifizetés ellen, ő már a megállapodás megkötésekor ellenezte a plafon nélküli sikerdíjas rendszert. Kíváncsiak voltunk az indokaira, de Mester nem akart a Mazsihisz belügyeiről nyilatkozni. A kínos ügyről először kedden, a Mazsihisszel nem kifejezetten baráti viszonyban lévő Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) egyik alapítója, Megyeri A. Jonatán blogján lehetett olvasni.

Újraszervezték a turizmust

Mióta a Mazsihisz vezetése 2013-14-ben lecserélődött, a szervezet gazdálkodása a korábbinál jóval átláthatóbb lett, és pénzügyi botrányok, rendőrségi nyomozások sem borzolják a kedélyeket a Síp utcában. A belső átvilágítás eredményezte azt is, hogy miután kifutott az előző szerződés, 2017-től teljesen új alapokra helyezték a turisztikai üzletágat.

A Dohány utcai Zsinagóga (és a Zsidó Múzeum) Budapest egyik legvonzóbb turisztikai célpontja, ami a Mazsihisznek hagyományosan sokszáz milliós, biztos bevételi forrást jelent. A 2014-es átvilágítás azonban arra jutott, hogy a terület jelentős tartalékokat rejt. A Mazsihisz a 2017-es évvel kezdődően leszerződött egy ismert idegenforgalmi szakember, Róna Iván GARI Kft. nevű cégével, hogy vezényelje le az átalakítást, és irányítsa az idegenforgalmi üzletágat.

A megállapodás lényege, hogy Róna cége fix havidíjért dolgozik, amihez, ha az idegenforgalmi bevétel túllépi a bruttó 1,1 milliárd forintot, hozzáadódik az azon felüli árbevétel 10 százaléka. Heisler András, a Mazsihisz elnöke az Indexnek azt mondta, a megállapodás megkötésekor nem gondolták, hogy a bevétel valaha olyan magas lesz, hogy az 1,1 milliárdot jelentősen meghaladja, ám ezt egyáltalán nem bánják, hiszen a Mazsihisz a jutalék kilencszeresét realizálja.

Heisler András a Mazsihisz elnöke beszédet mond a budapesti gettó felszabadulásának 73. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a Dohány utcai zsinagógában 2018. január 18-án.
Heisler András a Mazsihisz elnöke beszédet mond a budapesti gettó felszabadulásának 73. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen a Dohány utcai zsinagógában 2018. január 18-án.
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Az égbe nőtt a forgalom, mindenki jól járt

A Róna Iván által levezényelt átalakítás eredményeként kiépült a Mazsihisz saját turisztikai szervezete, és a Dohány utcai látnivalók korábban kiszervezett idegenforgalmi hasznosítása visszakerült a szövetség saját gazdálkodási körébe. A fejlődés látványos volt: a 2016. évi, még az előző, teljesen más rendszerben számított nettó 640 millió forintos bázishoz képest 2017-re nettó 1,091, 2018-ban 1,293 milliárd forint lett a nettó idegenforgalmi bevétel, 2019-re pedig 1,771 milliárdra nőtt.

Heisler felidézte, hogy a turisztikai szerződést a Mazsihisz 14 tagú vezetése 2019-ben egyhangúlag erősítette meg, mivel a szervezet kockázatmentesen jut vele komoly anyagi bevételhez. A kockázat szerinte teljes egészében a vállalkozó céget terheli. Mint mondta, a vezetőség pontosan tisztában van a Dohány utcai Zsinagóga vonzerejével, de a vállalkozó tevékenységének jóvoltából a Mazsihisz turisztikai árbevétele az idegenforgalom növekedésének országos átlagát sokszorosan meghaladó mértékben nőtt.

Az eredményességet a Gari Kft. sikerdíja, vagy ahogy a Mazsihiszben nevezik, forgalmi jutaléka is tükrözte: a Mazsihisz tájékoztatása szerint az első évben nettó 22,5 milliót, 2018 42,7 milliót, tavaly pedig nettó 73 millió forintot tett ki. Az összeg az első két évben tehát nem volt olyan magas, mint 2019-ben, nem is tűnt fel senkinek.

És akkor jött a járvány

A tavalyi év zárszámadása márciusra lett kész, ekkor állapították meg a GARI-nak járó sikerdíj pontos összegét. Az időpont nagyjából egybeesett azzal, amikor a Mazsihisz vezetősége kénytelen volt belátni, hogy a koronavírus-járvány következtében leálló turizmus miatt borul a 2020-as költségvetés, és teljesen újra kell írni. Az eredeti terv szerint az idegenforgalomból származott volna a szabadon felhasználható források 59, a teljes költségvetés 36 százaléka.

Első körben elhalasztották az összes tervezett beruházást, felújítást. Ezzel megfogtak 760 millió forintot, de úgy kalkulálnak, hogy alsó hangon további 540 milliót kell valahogy megspórolniuk vagy előteremteniük. Nem rúgtak ki senkit, de április 1-vel kezdődően az év végéig mindenkinek a bérét 20-40 százalékkal csökkentették, kivéve a kórházakban, idősotthonokban, konyhákon, a biztonsági területen és a temetőkben dolgozókét. A belső kommunikációban elkeserítőnek, de szükségesnek nevezett bércsökkentéssel további körülbelül 100 milliós kiadást sikerült lefaragni.

Közben a fenyegető PR-katasztrófa miatt Heisler rendkívüli vezetőségi ülést hívott össze, amire Róna Ivánt is meghívták. A Mazsihisz szerint nem hivatkozhattak vis maior-ra a járvány miatt, hiszen 2019-ben realizált bevételekről van szó. Végül a vállalkozóval abban állapodtak meg, hogy a GARI Kft. részére járó nettó 72 milliót három részletben, jövő májusig fizetik ki, az év végéig 40 százalékkal csökkentik az idén nettó 1,7 milliós havi működtetési díjat, és Róna cége vállalja, hogy változatlan érdekeltségi rendszerben folytatja a munkáját a 2020 és 2021-es években.

Heisler András szerint elégedettek Róna és a cége munkájával, és a teljesített szerződéseket a Mazsihisz üzleti jó hírneve érdekében mindig és minden üzleti partnernek kifizetik. Az is nyilvánvaló, hogy bár 2020 a tavalyinál is jobb eredményekkel indult, idén a turisztikai bevétel meg sem fogja közelíteni az 1,1 milliárdot, így sikerdíjat sem kell utána fizetniük.

A Mazsihiszben kiakadtak 

A jogi vezető levele, majd a Mazsihisz döntése, hogy megszorítások ide vagy oda, kifizetik a fix díj 2,5 szeresére rúgó sikerdíjat Róna cégének, eléggé felkavarta a kedélyeket a kiterjedt intézményrendszert működtető szervezet köreiben. Bár Heisler András az Indexnek azt mondta, hogy a megszorító megállapodással sikerült korrekten rendezni az ügyet, ezt nem mindenki látja így.

Több emberrel is beszéltünk, és bár a többség számára világos, hogy véletlen egybeesésről van szó, mégis általános a felháborodás, hogy miközben az eleve nyomott béreket lefűnyírózták, valaki közel százmilliót kaszál. Volt, aki arról beszélt, hogy a történtek erősen kikezdik a lojalitást a Mazsihisz iránt.

(Borítókép:  Turisták a Dohány utcai zsinagóga udvarán az Emanuel-emlékfa mellett 2017-ben - fotó:  Faludi Imre / MTI)