Növekvő hiányra és V alakú kilábalásra számít a kormány

DSC 4753
2020.05.05. 12:26 Módosítva: 2020.05.05. 14:24

Hivatalosan is elengedte a kormány azt a korábbi célkitűzését, hogy 3 százalék alatt tartsa idén a költségvetési hiányt, az Európai Bizottságnak benyújtott legújabb konvergencia program szerint ugyanis 3,8 százalékos lehet a kormányzati szektor hiánya – írja a Portfolio.hu. A kormány a program szerint azzal számol, hogy a koronavírus okozta válság miatt 3 százalékkal visszaesik az idén a GDP, de jövőre újra kilő majd a növekedés. 

A kormány különböző tagjai eddig eltérő üzeneteket közöltek arról, hogy mi is a kormány célja a hiánnyal. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, a kormány válságkezelési politikájának egyik fő arca például április elején még arról beszélt, hogy a kormány célja továbbra is az, hogy 3 százalék alatt maradjon a költségvetési hiány, míg Varga Mihály pénzügyminiszter már akkor hangsúlyozta, hogy ez a cél nincs kőbe vésve.

A konvergencia program szerint pedig nem is vésték kőbe a 3 százalék alatti célt. A válság előtt még az volt a kormány terve, hogy 1 százalékos lesz a hiány, amit aztán már a járvány alatt 2,7 százalékra módosítottak. Most azzal számol a kormány, hogy az idei GDP-arányos 3,8 százalék után 2021-ben lesz 2,7 százalékos a hiány, hogy aztán 2024-re fokozatosan elérje az 1 százalékot. 

Korábban már szó volt arról, hogy a kormány számításai szerint 3 százalékkal esik majd vissza idén a GDP, ezután viszont a konvergencia program szerint jövőre visszapattan a növekedés, és ott folytatja, ahol tavaly abbahagyta. A kormány szó szerint V alakú kilábalással számol, mert a tavalyi 4,9 százalékos növekedés és az idei 3 százalékos mínusz után jövőre 4,8 százalékot tervez. Mindez azért is érdekes, mert Varga Mihály április végén arról beszélt, hogy 3 százaléknál nagyobb lehet a gazdaság visszaesése. 

A program szerint az export 8,3 százalékkal, az import pedig  6,8 százalékkal eshet vissza az idén. A munkanélküliség a tavalyi 3,4 százalékról 5,6 százalékra emelkedhet a válság miatt, a kormány pedig arra számít, hogy

csak 2024-ben lesz majd olyan alacsony a munkanélküliség, mint 2019-ben volt. 

A válság a munkavállalói jövedelmekre is hatással lesz, az elmúlt évek 10 százalék feletti növekedése után 2020-ban csak 2,2 százalékkal nőnek majd a bérek, hogy aztán 2021-től 6-7 százalékos legyen az éves emelkedés. 

A konvergencia programból az is kiderül, hogy a kormány szerint a következő években sem erősödik majd igazán a forint euróval szembeni árfolyama: 2020-ra 350,3 forintos, 2021-24 között pedig 353,8 forintos euróárfolyammal számol a program. 

(Borítókép: Bődey János / Index)