Ellák
11 °C
27 °C
Index - In English In English Eng

Még Istent is segítségül hívták, csak adózzanak végre a nagyvállalatok

000 UV7LJ
2020.05.07. 16:35
A nemzetközi adóelkerülés régóta súlyos probléma, azonban most, hogy a járvány idején sok olyan cég is állami segítséget szeretne, akik amúgy adóparadicsomokon keresztül bújnak ki az adózás alól, vannak országok, akik kijelentették, aki ügyeskedett, annak nem jár a pénz. Azok szerint, akik az igazságosabb adózásért küzdenek, ez egy jó alkalom, hogy megregulázzák végre a cégeket.

Franciaország, Lengyelország és Dánia bejelentették, hogy nem nyújtanak állami segítséget azoknak a cégeknek, amelyek adóparadicsomokba vannak bejegyezve, ugyanis szerintük nem jogosult az adófizetők eurójára, złotyijára, koronájára az, aki rendre tudatosan kibújt a befizetési kötelezettsége alól. Bár a dolog összhangban van az EU-s irányelvekkel, mégis van egy csavar: azokat a cégeket nem lehet adóparadicsomba települt cégeknek minősíteni, amelyeknek másik EU-s országban van székhelye, ugyanis ez ütközne az unió egyik alapelvével, a tőke szabad áramlásával.

de adóparadicsomok nem csak kis egzotikus szigeteken vannak?

Nem, hacsak nem tekintjük (az egyébként csodálatos) Írországot egzotikus szigetnek, vagy a másik két főkolompost, Hollandiát és Luxemburgot, amelyek még csak nem is szigetek, viszont annál inkább adóparadicsomok. Ezek az országok a fő a nyertesei annak, hogy azok a cégek, amelyek amúgy egyéb országokban végeznek tevékenységet, náluk könyvelik el a nyereséget az alacsony adók miatt.

  • Azoknak a cégeknek is jár állami támogatás, akik nem fizetik rendesen az adót?
  • Mik azok az adóparadicsomok, és miért károsak?
  • Költhesse egy cég az adófiztetők pénzét részvény-visszavásárlásra?

Kontinentális offshore

Ezekben az országokban vagy alapból alacsony egy bizonyos adótípus, vagy különleges alkukat ajánlanak a hozzájuk települő cégeknek a nyereségre, osztalékra és a jogdíjakból származó bevételre.

Sokszor ezek az országok más országok adóbevételeit szivattyúzzák el azzal, hogy a cégek különböző könyvelési trükkökkel náluk adóznak a bevételeik után.

Tipikus példa, amikor egy cég egy adóparadicsomban bejegyzett leányvállalatának fizet a márkanév, vagy a szellemi tulajdon használata után, így ez a kifizetett pénz abban az országban, ahol a tényleges tevékenységet végzi, nem képez adóalapot.

A lenti ábrán látható, hogy nem egy-két százalékról szólnak a különalkuk, sokszor tényleg csak a töredékét fizetik a nagy multik az egyes országok törvényileg meghatározott adókulcsának.

Forrás: Tax Justice Network
Forrás: Tax Justice Network

Az adózás igazságosabbá tételéért harcoló Tax Justice Network friss kiadványa szerint Luxemburg bruttó nemzeti össztermékének 94 százalékát az teszi ki, hogy az amerikai multik náluk könyvelik el a nyereségüket.

A 610 ezer lakosú törpeállamban három és félszer annyi nyereséget könyvelnek az amerikai cégek, mint a teljes afrikai kontinensen összesen.

A többiek járnak rosszul

Persze ez a pénz hiányzik valahonnan, senki nem gondolja, hogy az összes uniós érdekeltségű amerikai cég egy magyar megyényi területre van bezsúfolva, a Tax Justice becslése szerint az EU a harmincszorosát veszíti minden dolláron, amit az amerikai cégek a luxemburgi nagyhercegségben könyvelnek el.

az, hogy egyes országok alacsony adókkal csábítják a cégeket, adóversenyhez vezet,

becslések szerint így 10 százalékkal csökkent az elmúlt évtizedben átlagosan a társasági adó az unióban (bár lehet az alacsony adó elméletben jól hangzik, de a hiányzó pénzt valahonnan be kell szedni, például Magyarországon azért is ennyire magas az áfa, hogy kompenzálják az alacsony társasági adót, amivel a kormány indoklása szerint munkahelyeket hoznak létre.)

Írország például a tech-cégeknek nyújt menedéket, a Google, Apple, Facebook és a Microsoft mind profitálnak a sziget kedvező adózási körülményeiből. A britek pedig a tengeri szigetecskéikkel ügyeskednek, mint a Kajmán-szigetek vagy a Brit Virgin-szigetek, amelyeket csak az angolok lobbiereje tartott távol az EU-s offshore feketelistáktól.

Vicces apróság, hogy egy hónap sem telt el a britek formális távozása után az unióból, és a  Kajmán-szigetek felkerült a listára.  (Előtte egyébként az úgynevezett „szürke listán” voltak, ezen azok az országok vannak, amelyek még nem egyértelműen adóparadicsomok, de mutatják a tüneteket, ezen a listán van Magyarország is, ahol az egész EU-ban a legalacsonyabb a társasági adó.)

Offshore és koronavírus

Érthető módon most, hogy az ország gazdaságát a járvány is sújtja, a téma ismét napirendre került.

Ha egy cégnek a központja vagy egy leányvállalata adóparadicsomban van bejegyezve, szeretném leszögezni, nem fog állami segítséget kapni

– mondta Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter

Lengyel kollégája pedig a modern gazdaságok átkának nevezte az adóparadicsomokat.

De még az olyan országokban is, akik elzárkóznak attól, hogy kihagyják az állami mentőcsomagokból az adókkal ügyeskedő cégeket, komoly belső viták folynak. Azok a britek, akik a kormánnyal szemben támogatják az offshore-ozó cégek kizárását az állami mentőcsomagokból, nem is annyira az uniós országok vesztesége miatt aggódnak. A fő érvük az, hogy minden offshore eltüntetett font az angol egészségügytől, az NHS-től hiányzik, miközben a koronavírus megmutatta, hogy a forráshiány az egészségügyben közvetlenül emberéletekben mérhető.

Az igazságos adózás hívői

Az Egyesült Királyságban amúgy komoly társadalmi támogatottsága van annak, hogy ne mentsék ki az adóparadicsomokba bejegyzett cégeket. Az alcím nem elírás, az ügy egyik fő támogatója egy egészen meglepő lobbicsoport:

az egyházi méltóságokat tömörítő ökumenikus Church Action for Tax Justice (kb.: Egyházi Akciócsoport az Igazságos Adózásért).

A klérus nyílt levélben fordult a kormányhoz, és arra kérték, ne adjon pénzt azoknak a cégeknek, akik amúgy kibújnak a társadalmi felelősségük alól azáltal, hogy elkerülik az adókat. 

Feltétel nélkül?

Azonban a toryk a parlamentben azzal söpörték félre a dolgot, hogy bár természetesen ők is abban hisznek, hogy minden cégnek felelősségteljesen kell viselkednie, de most mindenkinek össze kell fognia, ezért nem tervezik kizárni ezeket a cégeket az állami mentőcsomagokból, valamint az állami bértámogatás helyi formájából az offshore bejegyzett cégeket.

Érvelésük szerint az adóhivatalnak megvannak a maga eszközei arra, hogy büntessék, ha valaki szabályt szeg, azonban a mentőscsomagok fő célja a munkahelyek megtartása.

John McDonnell munkáspárti képviselő szerint viszont az ügyeskedő cégek kizárása az állami segélyekből fontos lépés lenne abba az irányba, hogy át lehessen alakítani a rendszert a járvány okozta krízist követően. De mások is meglátták a lehetőséget a helyzetben, az ESPN publicistája szerint 

a krízis remek alkalom lenne rá, hogy gatyába rázzák egy kicsit a futballvilágot, és feltételeket szabjanak az offshore-ozó, korrupt csapattulajdonosoknak, akik most a FIFA-tól várnak segítséget. 

Adófizetők pénze =/= profit 

Azonban nem csak arról megy a vita, hogy kik kaphatnak pénzt, hanem arról is, hogy a kapott pénzt mire lehessen felhasználni. Az amerikai milliárdos Mark Cuban például egészen extrém javaslattal állt elő:

azok a cégek, akik állami segítségben részesülnek, ne vásárolhassák többé vissza a részvényeiket.

Szerinte ugyanis az állami támogatások célja az, hogy az emberek megtarthassák az állasukat, és helytelen lenne engedni, hogy a cég a részvényei visszavásárlására költse az adófizetők pénzét, és ezzel is a tulajdonosok gyarapodjanak. Egyesek szerint nem fair, hogy azok a cégek, akik az elmúlt években egy csomó pénzt öltek a saját részvények vásárlásába, 

most tartják a markukat az állam felé, hogy segítsenek nekik, másként kénytelenek lesznek elbocsátani az alkalmazottaikat.

A New York Times szerint a 2019-ig bezárólag tartó három éves periódusban az S&P 500-as cégek felbuzdulva Trump adókedvezményein 2 ezer milliárd dollárt költöttek el részvény-visszavásárlásra, 30 százalékkal többet, mint az azt megelőző 3 évben. A amerikai vállalatok azzal érvelnek, hogy a visszavásárlással mindenki nyer, hiszen ezzel pénzt juttatnak vissza a gazdaságba, amelyet a befektetők aztán vissza tudnak forgatni, és az egész ország gyarapszik.

De úgy tűnik ez az érvelés nem győzött meg mindenkit, a franciák már léptek is, nem csak az offshore-ozó cégeket hagyták ki az állami mentőcsomagokból, 

de azt is megtiltották, hogy a kimentett cégek osztalékot fizessenek vagy részvényeket vegyenek vissza.

(Borítókép: Az Oxfam aktivistái tüntetnek Brüsszelben 2017-ben.  Emmanuel Dunand  / AFP)