Ulrik
17 °C
28 °C
Index - In English In English Eng

Bankmentés? Oké, de máris?

D MTI20111202001
2020.05.08. 14:08
A bankszektort is meglepte, hogy május 7-én a Magyar Közlönyben megjelent egy állami bankfinanszírozási lehetőség. A piac szerint a koronavírussal összefüggésben bejelentett program valamelyik szereplőnél már tőkeproblémákat, vagy legalábbis tőkeakadályokat sejtet. Az állami program legfeljebb a magyar tulajdonban levő bankoknak érdekes, és leginkább akkor, ha a jelenlegi tőkehelyzetükben már nem tudnának tovább hitelezni.

Orbán Viktor miniszterelnök a pénzügyi közvetítőrendszer megerősítése érdekében, és határozottan a vírussal összefüggésben bankmentő programot hirdetett. A részletek a Magyar Közlöny 102. számában olvashatók. 

A gazdasági témák iránt érdeklődő olvasók felkaphatják a fejüket, két hónapja indult a nagy leállás, és máris menteni kell a bankokat? A helyzet valójában nem tűnik olyan rossznak, a nagyobb részesedéssel bíró bankok tőkehelyzete kifejezetten stabilnak látszik. Mindenesetre érdemes átgondolni, hogy kinek és miért született meg ez a csomag, amely alighanem az MNB házatáján készült, úgy tudjuk, hogy döntően Nagy Márton alelnök szellemi terméke.

Mit tudunk, mit sejtünk?

Pár összefoglaló gondolat:

  • Az alárendelt kölcsöntőke intézkedés egy-egy hazai banknak legfeljebb 50 milliárd forintot jelenthet, maximum hét évre szól és a finanszírozás körülbelül 3,8 százalékba kerül (ami nincs ingyen, de a tőke piaci árához képest kedvező).
  • A potenciális felhasználók alighanem a magyar tulajdonú bankok lesznek, a külföldieknek erre egyszerűen nincs szüksége, nem is engednék ilyen közel magukhoz az államot.
  • A program mérete nem gigantikus (összesen 150 milliárd forint), de bankonként elég nagy az összeg (50 milliárd forint), hogy azt gondoljuk, hogy komolyabb intézménynek, a piac top 10 játékosából is egy-kettőnek szánják.

Ki jön szóba?

Az általunk elért bankárok nem tudtak arról, hogy készülne ilyen program, és nagyon szűk körben tartották elképzelhetnek, hogy ezt használja valaki.

Nem lehet azt mondani, hogy nem alakulhat úgy a helyzet, hogy egy tőkeerősebb bank is az érdeklődők közé kerülhet, de ha a szóba jöhető hazai tulajdonú bankok körét nézzük (Budapest Bank, Duna Takarék Bank, MagNet Bank, MKB, OTP, Polgári Bank, Takarékbank) nem sok potenciális igénybevevő marad.

Hiszen még ebből a körből is kizárható az OTP, amelynek nagyon erős a tőkehelyzete, és mérete folytán sem az állami 50 milliárdon fog múlni a hitelezése. A Budapest Bank közvetlenül állami, ott az államnak nem kellene ilyen kacskaringós utat választania. És ahogy a szakmában mondják, a kisebbek között is van olyan bank, amelyiknek nincsenek most veszteségei, mert eleve rendkívül biztonságosan, kevés kockázatot vállalva működött, hitelezett.

A magyar bankoknál az is kérdés, hogy ha alakul valami Budapest Bank, MKB, Takarékbank integrációs irány, akkor abba hogyan illeszkedik a program, illetve ha az MKB most arról győzködi az Európai Uniót, hogy az ő tőkehelyzete megerősödött, ki lehet engedni a korábbi korlátozások alól, akkor igényelhet-e olyan állami segítséget, ami mégiscsak egy stresszpályához kötött?

De miért kell ez a pénz?

A legérdekesebb azonban az, hogy milyen célból kell valakinek akár a tőkehelyzetét, akár a likviditási helyzetét máris megsegíteni. Hiszen az MNB eleve sokat engedett a megkövetelt mindenféle tartalékolási, tőkeszabályokból és a különféle állami szereplők a likviditást is nagyon megtolták.

Ha a lehetséges okokat számbavesszük, négy értelme azért lehet a programnak, ezek a következők:

  • Hitelezési problémák;
  • Állampapírok átértékelési mínusza;
  • A moratóriumból származó veszteség;
  • NHP Hajrá részvétel.

A hitelezési problémák

A bankokat általában akkor kell megsegíteni, amikor egyszerre nagy hitelezési veszteségük keletkezik, mint 2008 után a projekthitelezésen (az ingatlanokon, szállodákon). Sajnos 2020-ban is ezeket az iparágakat sújtotta a leginkább válság. Ám 2008 után minden bank szigorúbb limiteket vezetett be,

mindenki azt állítja magáról, hogy kevesebb a hitelkönyvében a szálloda.

Az MKB-nak például a közelmúltig nem is engedte az unió, hogy ilyen portfóliót építsen, igaz, azóta a korlátozások után saját útjára léphetett a bank.

Hitelezési veszteség lehet a bankoknál a vírussal összefüggésben, de valójában a hazai bankok tőkehelyzetét tekintve (legtöbbjüknél van 3-5 százalékos puffer az előírt minimumhoz képest) nagyon meglepő lenne, ha máris tőkeproblémákhoz vezetett volna a koronavírus, mert ez azt jelentené, hogy a hitelkönyv súlyos, akár 15 százalékával is baj van. Hiszen a fedezetek is azért jelentenek legalább 50 százalékos térülést. Itt azért aligha tartunk. Tehát vagy nem csak a hitelezési veszteség az állami program oka, vagy korábbian szőnyeg alá sepert hitelezési problémák jelentkeztek.

Állampapír-portfóliók átértékelése

A magyar bankoknak elég nagy állampapír-portfóliójuk van. Az összegyűjtött betéteket ugyanis nem feltétlenül tudták a bankok jól kihelyezni, és ahelyett, hogy az MNB-nél parkoltatták volna a pénzüket, sokan vásároltak állampapírokat. Ennek az állam is örült, nem bánta, hogy alacsony hozammal finanszírozást kapott.

Amikor az állampapírok hozama emelkedik (mint most a vírus nyomán), akkor a meglevő papírok árfolyama csökken,

vagyis, ha a bankok kiértékelik (átértékelik) a náluk levő állampapírokat ebből származhat némi veszteség.

A részletek nélkül a bankoknak többféle célból lehet állampapírja, van

  • trading (kereskedelmi célú) és
  • hold to maturity (a lejáratig megtartandó) pakett.

Az a csomag, amit a bank el akart adni, kevesebbet ér ilyenkor, de a lejáratig megtartandó pakettnél nem olyan lényeges, hogy a futamidő alatt hogy változik az árfolyam. A piacon azért nem volt összeomlás, ráadásul a kiértékelési veszteség is moderált, aligha csak az állampapírokkal van baj.

A moratórium mínusza

A bankszektorban a fizetési haladék (moratórium) kezelése is jelent némi veszteséget. Röviden arról van szó, hogy a banknak folyamatos forrásköltsége van, de a bevételei eltolódnak. Ez sem egy tragikus összeg, de a nagyobb bankoknak pár milliárd forint veszteséget jelent, hogy később jutnak a pénzükhöz.

Szakmailag ezt valahogy úgy kell elképzelni, hogy amennyiben egy bank bevételei (kamatok, tőketörlesztés) később folynak csak be, akkor annak a nettó jelenértéke kisebb lesz. A diszkontfaktor (tőkeköltség) akár 10 százalék is lehet, vagyis 10 százalékkal kevesebbet érhet egy 2021. október 15-i 1000 forint, mint amennyit egy 2020. október 15-i 1000 forint ért volna.

NHP Hajrá

A különböző veszteségforrások mellett elég fontos lehet az utolsó, vagyis a negyedik szempont is. Segítségre szorulhatnak azok a bankok, amelyek már elérték azt a hitelezési limitet, amelyet a jelenlegi tőkéjük megengedett. Ahhoz, hogy növekedni tudjanak, részt vegyenek a most következő hitelprogramokban (például az NHP Hajrában), vagy a tulajdonosnak kellene új tőkét betolnia, vagy élhet az adott bank az állami lehetőséggel.

Ahogy az egyik bankár fogalmazott számunkra az állam logikájáról:

segítünk a barátainknak, hogy ők segítsenek a barátainknak.

Hamarosan felszáll a fehér füst

Ki fog élni ezzel a programmal? Meglátjuk. Úgy tudjuk, hogy készültek már korábban is stressztesztek a magyar bankszektor szereplőiről. Alighanem a hazai tulajdonú bankok vannak egyrészt az intézkedés fókuszában és nekik okoz nagyobb gondot a tőkehelyzetük megoldása.

A tíz bő esztendőben jól hangzó program volt a legalább 50 százalékban hazai tulajdonú bankszektor kiépítése, A nehezebb most következő időszakban jön elő az a hátulütő, hogy amikor baj van, őket viszont jobban kell az államnak megsegítenie.

Nem nézett ki jól a 2008-2009-es válság után az MKB, a Raiffeisen, az Erste, vagy a CIB hitelkönyve, vesztesége, de a tőkehelyzetükkel nem volt baj, mert, ha kellett, az anyabankok jöttek és tőkét emeltek.

Vagy másképpen fogalmazva, fizettek, mint a katonatiszt. Most még csak az állami program kereteit ismerjük, korai lenne bármit mondani, de nagyon úgy néz ki, hogy hogy amennyiben most lesz banki probléma, akkor nemcsak egy bécsi, milánói, vagy müncheni bank fárad a kasszához, hanem a magyar adófizetők is.

(Borítókép: Az MKB Bank Váci utcai fiókja Budapesten. MTI Fotó: Marjai János)