Sára, Márió
-4 °C
4 °C

A kormány szerint az erős zöld csomag a magyar emberek érdekével ellentétes

D  VG20180509006
2020.05.13. 16:50
Bár az utóbbi hónapokban úgy tűnt, hogy az Orbán-kormány zöld félfordulatot tesz, és a klímaügyet mégsem hagyja kizárólag a baloldalra, egy képviselői kérdésre adott válaszból most kiderült, hogy mégiscsak szembemennek azzal az uniós iránnyal, amit Ursula von der Leyen bizottsági elnök is képviselt. Ez az irány – az európai green deal erősítése – a magyar emberek érdekeivel ellentétes a kormány szerint – derült ki Schanda Tamás, azt ITM államtitkára szavaiból. Korábban a magyar kormány és a Fidesz még támogatónak mutatkozott.

Magyarország nem akarja, hogy a válságkezelés szívében az európai zöld megállapodás, a European Green Deal álljon, az ugyanis az aktuális kormányálláspont szerint „ellentétes a magyar emberek érdekeivel”. Erről érdemi indoklás nélkül Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) politikai államtitkára nyújtott egymondatos tájékoztatást Ungár Péternek. Az LMP országgyűlési képviselője arról kérdezte a kormányt, hogy Magyarország nem csatlakozik-e ahhoz a kezdeményezéshez, amit egy sor EU-s környezetvédelemért felelős miniszter tett egy közös levélben.

Az európai „green dealről”, konkrétabban a zöld válságkezelésről van szó: az előbbi az a hatalmas, de részleteiben még nem igazán kidolgozott EU-s csomag, ami arról szól, hogy hogyan és milyen ütemben csökkentse az Európai Unió a szén-dioxid kibocsátását, lassítsa a klímaváltozást, és a nemzetközi színtéren mint példamutató „klímabajnok” lépjen fel. Ez a zöld csomag a von der Leyen-féle Bizottság egyértelmű prioritása, szinte  politikai címerállata, és a nagy viták ellenére idáig sikerült is ketresztülvinnie a tervet az addig ellenálló tagállamokon.

Júniusban a lengyelek mellett még éppen mi voltunk a projekt fő ellenlábasai, decemberre azonban megszületett a konszenzusos megállapodás, Budapest és Varsó is elfogadta a kibocsátáscsökkentési ütemtervet, ami a gazdaság jelentős strukturális átalakítását is igényli. A koronavírus azonban ezt a tervet is bizonytalanná tette. Brüsszelben a bizottsági vezetők március elején éppen a green dealt akarták erőteljesebben propagálni, az erre szervezett sajtótájékoztatón azonban az újságírókat már egészen más, a járvány érdekelte.

A zöld tervekre a nagy kockázatot persze a beütő gazdasági világválság jelenti: miközben mindenki a nemzetgazdaságot és a becsődölő ágazatokat, meg a munkahelyeket próbálja menteni, könnyen előfordulhat, hogy a környezeti szempontok ismét háttérbe szorulnak – jó példa erre a légiközlekedésnek és az autóiparnak adott krízistámogatások, amiért cserébe az államok nem is kérnek az iparági szereplőktől semmit, például környezetbarátabb megoldásokat.

A válságkezelés és a zöld szempontok erősítése azonban nem feltétlenül mond ellent egymásnak – állítják egymás után sorban a környezetvédő szervezetek, gazdasági elemzők és lobbicsoportok, akik szerint itt a történelmi pillanat, hogy egy zöld gazdasági fordulattal most számoljunk le a fosszilisokkal, és hozzunk létre új munkahelyeket a zöld gazdaságban (Ennek magyarországi lehetőségeiről érdemes elolvasni Bart István, a Klímastratégia Intézet 2050 vezetőjének véleménycikkét). Az EU sem állt el a tervtől, a Bizottság megerősítette, hogy a válságkezelésben is marad a Green Deal, és március végén a tagállamok állam- és kormányfői is egy olyan szöveget fogadtak el, amelyben a járványintézkedések utáni újraindításban hangsúlyosan ott van a fenntartható fejlődés és a zöld átalakítás.

Április elején azután 10 ország környezetvédelemért is felelős minisztere írt közös levelet a Bizottságnak, melyben azt szorgalmazták, hogy a válságkezelés során minél többet fordítsanak környezetvédelmi beruházásokra. Ezt azóta már 17-en írták alá a 27-ek közül, többek között a németek, franciák, olaszok, spanyolok, a benelux és a skandináv tagállamok, a mi szomszédaink közül az osztrákok mellett a szlovákok és a szlovénok is.

Ungár Péter azt kérdezte Palkovics László ITM-minisztertől, hogy mi miért nem, és esetleg tervezzük-e ezt. „Magyarország kimaradt az aláírók közül és a híradások egyelőre nem szólnak arról, hogy tervezné-e a magyar kormány a csatlakozást. Habár a koronavírus-járvány berobbanását megelőzően a magyar kormány is hirtelen bezöldült, a járvány kitörését követően teljesen elvesztek a fenntarthatósági kérdések, a zöldipar még az említés szintjén sem került elő. Fentiekre tekintettel kérem miniszter úr szíves tájékoztatását abban, hogy miért nem csatlakozott a magyar kormány ehhez a nyílt levélhez, illetve hogy tervezi-e ennek aláírását?”

Erre válaszolt kedden Schanda Tamás ITM-es politikai államtitkár írásban, ennyit:

Mert a nyílt levél támogatása a magyar emberek érdekeivel ellentétes.

A 17 európai környezetvédelmi miniszter által aláírt levélben egyébként az szerepel, hogy a Covid-19 válság tanulsága, hogy a korai lépések kulcsfontosságúak, ezért sem szabad tétlenkedni a klímaváltozással és a biodiverzitás csökkenésével kapcsolatban. Szerintük növelni kell a beruházásokat a fenntartható közlekedésben, a megújuló energiákban, a kutatás-fejlesztésben, a biodiverzitás helyreállításában és a körkörös gazdaságban.

Ellen kell állnunk a rövid távú megoldások kísértéseinek a mostani válságban, melyek azzal a veszéllyel járnának, hogy az EU évtizedekre a fosszilis gazdaság foglya marad.

A legkonkrétabb javaslat, amit az államtitkári válasz alapján Magyarország elutasít, hogy az EU gyorsítsa fel a kibocsátáscsökkentési tervét. Az aláíró uniós miniszterek azt szeretnék, hogy a most érvényes 40%-os terv helyett 2030-ra az Unió 50 vagy 55%-kal csökkentse a CO2 kibocsátását az 1990-es bázisévhez képest.

Néppárti bizottsági elnökjelöltként ugyanezt szorgalmazta Ursula von der Leyen is. A Green Dealt decemberben a magyar kormány és az EP-s Fidesz-frakció is támogatta. Önálló környezetvédelmi minisztérium 2010 óta nincs Magyarországon, a klímapolitikáért az ITM felel. Schanda Tamás az ITM politikai államtitkára.

(Borítókép: Napraforgó alakú napkövető rendszerrel ellátott napelem telep a Zala megyei Nagypáliban 2018. május 9-én. Fotó: Varga György / MTI)

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.