Stefánia
0 °C
3 °C

Új részletek derültek ki a magyar gazdaságmentő csomagról

D MTI20200511004
2020.05.13. 16:10 Módosítva: 2020.05.13. 16:38

Új részletek kerültek nyilvánosságra a gazdaságvédelmi akcióterv pontos számairól és eddigi eredményeiről. A forrás egy az Indexhez is eljutott angol nyelvű prezentáció, amelyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár európai országok magyarországi nagyköveteinek mutatott be kedden. 

Az anyagból kiderül, hogy a kormány saját számításai szerint összesen 9 ezer milliárd forintot költ gazdaságvédelemre a 2020-20220-es időszakban, ugyanakkor ha összeadjuk a prezentációban szereplő tételeket, csak 6,28 ezer milliárd forint jön ki a Portfolio összegzése szerint. A bontás szerint 400 milliárd forint megy munkahelymegőrzésre idén (ebből 220 milliárd a foglalkoztatási támogatás, 180 milliárd az adókedvezmény), 674 milliárd forintból pedig új munkahelyeket teremt a kormány (ennek oroszlánrésze, 344 milliárd forint vállalkozás-fejleszési támogatásokat jelent).

A csomag legnagyobb eleme a 2564 milliárd forintos célzott ágazati erősítés, ezen belül a szállítmányozás kapja a legnagyobb forrást (980 milliárd), utána jön a turizmus (590 milliárd), majd az agrárium (480 milliárd) és az egészségipar (375 milliárd). Ezek az összegek változatos célokra mennek, a tervek között szerepelnek különféle k+f-projektek, adókedvezmények, támogatások, kkv-fejlesztés. 

A vállalatoknak szóló kedvezményes hitelprogramok 2416 milliárd forintot tesznek ki 2020 és 2022 között, de ebbe beleszámolják az 500 milliárdos állami hitelgarancia-vállalást is (ami nyilván csak akkor realizálódik költésként, ha az adott hitelek bebuknak). 

A szociális programok esetében még csak a 13. havi nyugdíj fokozatos visszavezetésére kellő összeget számolták ki (235 milliárd forint 2020 és 2022 között), de a prezentációban szerepel még egy csomó tétel (családtámogatások, óvodai  támogatások, hitelekkel, csokkal kapcsolatos engedmények, anyasági támogatások, nyelvvizsga- és jogosítványszerzési kedvezmények), amelyhez

egyelőre nem rendelnek költséget. 

Az anyagból kiderül néhány részlet arra vonatkozóan, hogy áll a jogalkotási folyamat, kik, hol és hogyan vettek már igénybe a már éles támogatásokból. A terv végrehajtásához szükséges rendelkezések 88 százalékát már meghozták május 8-ig.

A múlt hétvégi operatív törzs sajtótájékoztató óta tudjuk, hogy május 8-ig 3953 munkáltató igényelte közel 54 ezer dolgozó részére a kormányzati bértámogatást, a prezentáción most vizuális formában is látható az országos  megoszlás: 

Forrás: ITM
Forrás: ITM

Ehhez a területhez időközben érkezett friss szám is (ez a fenti ábrán még nem látható), szerdán az ITM közölte, hogy

már 5400 cég igényelte 72 ezer dolgozó részére.

Egy másik ábráról kiderül az is, hogy magasan a legtöbb munkahelyvédelmi támogatást a feldolgozóipar területéről igénylik, a rövidített munkaidő után járó bérpótlás 42 százaléka ide áramlik.

Forrás: ITM
Forrás: ITM

A közel 4 ezer cég összesen 8,7 milliárd forint értékben hívna le pénzt, a prezentáció szerint a cégek átlagosan a dolgozóik 27,51 százalékára kértek támogatást, ez dolgozónként havonta átlagosan 53 848 forintba kerülne.

A gördülékenységgel itt lehetnek problémák, az előadásból kiderül, hogy május 8-ig a beadott kérvények 6,8 százalékát bírálták el pozitívan, 2,2 százalékát pedig elutasították.

Vagyis 89 százalékkal még nem jutott dűlőre a bürokrácia.

Forrás: ITM
Forrás: ITM

A kutatás-fejlesztés területéről az látszik a prezentációból, hogy eddig 400 cég 6 ezer dolgozójának megtartására összesen 4,2 milliárd forintot igényelt, az összeg 47 százalékát budapesti vállalkozások kérték, Budapest, Bács-Kiskun és Pest megye együtt a teljes összeg 64 százalékát lefedi. 

Forrás: ITM
Forrás: ITM

A cégekre célzott versenyképesség-növelő támogatásokról is szó esik az anyagban, a munkaadók 65,5 milliárd forintot kértek eddig erre a célra, és 50,8 ezer munkáját sikerült megmenteni az alprogram segítségével a kormány számítása szerint.

Úgy kalkulálnak, a befektetések összértéke eléri a 138 milliárd forintot, a támogatás nagy része (ami több mint 111 milliárd forint értékű befektetést jelent) magyar cégekhez került, utána következnek jócskán lemaradva a német vállalatok (majdnem 8 milliárd forint értékű befektetéssel). A legtöbb támogatott projekt Budapesten (51) és Pest megyében (52) található.  

Forrás: ITM
Forrás: ITM

Az anyagból kiderül az is, hogy a Diákhitel Pluszt május 7-ig összesen 2,6 milliárd forint értékben igényelte 5386 ember, az átlagos összeg 491 ezer forint, vagyis

majdnem mindenki a maximálisan kapható pénzt (500 ezer forintot) kéri.

Nem is csoda, a G7 beszámolója szerit a diákmunka gyakorlatilag lenullázódott a járvány miatti korlátozások óta, sok felsőoktatásban tanulónak okozhat most gondot a megélhetés finanszírozása. A legtöbb igénylő az ELTE-ről jön, a második helyezett a Debreceni Egyetem. 

(Borítókép: Orbán Viktor a Pénzügyminisztérium és a tárcához tartozó háttérintézmények vezetőivel egyeztet az idei és a jövő évi költségvetésről valamint a gazdaságvédelmi akcióterv végrehajtásáról a PM épületében 2020. május 11-én. MTI/Benko Vivien Cher)