82 milliárdot elvesznek a Gazdaságvédelmi Alapból, és a Budapest-Belgrád-vasútvonalra fordítják
További Gazdaság cikkek
- Két embernek megvan az új szerencsenapja: 60 millió euró talált gazdára kedd este
- Szijjártó Péter a kínai autógyártás egyik zászlóshajójánál járt
- Hiába alacsony a kamat, alig fogynak a lakossági állampapírok
- Varga Mihály: Felkészültünk arra, hogy megtervezzük az Európai Unió költségvetését
- Újabb részleteket ismertettek az otthonfelújítási támogatásról
Még 82 129 847 503 forintot csoportosítanak át a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésére az idei költségvetésben, eredetileg ezt a pénzt a kormány gazdaságvédelemre szánta, derül ki a pénteki Magyar Közlönyből.
A 2020-as büdzsében eredetileg úgy számoltak, hogy idén 61 milliárd körüli összeget költenek a vasúti fejlesztésre, a pénteken kiadott rendelet ezt az összeget növelte 82 milliárd forinttal, a pénz forrása a Gazdaságvédelmi Alap.
A projektről számos cikkben írtunk már, ez minden idők legnagyobb vasúti beruházása Magyarországon, összértéke a 700 milliárd forintot is meghaladhatja. A nagy részét kínai hitelből építjük majd, és minden jel arra mutat, hogy a megépítéséhez is elsősorban a kínai félnek fűződik érdeke.
Magyarország lett Kína kapuja, csak Kína nem tud róla
Orbán Viktor szerint a keleti nyitás a magyar gazdaság négy alappillérének egyike, és a kormány keményen dolgozik rajta, hogy kínai pénz virágoztassa fel az országot. De mégis mit adtak nekünk a kínaiak, és mi igaz a kormányzati sikerpropagandából?
A projektet magyar részéről Mészáros Lőrinc cégcsoportja fogja lebonyolítani, Semjén Zsolt egyik salátatörvény-javaslatában pedig a beruházás szerződéseit tíz évre titkosítanák külgazdasági és külpolitikai érdekekre hivatkozva. Részletesebben itt írtunk a projektről, a keleti nyitás eddigi eredményeiről pedig ebben a cikkünkben írtunk hosszabban.
Orbán Viktor egyébként éppen pénteken járt Belgrádban, majd tárgyalt később Hszi Csin-ping kínai elnökkel az MTI szerint. A közlemény szerint a miniszterelnök megköszönte a segítséget, amit Kína a koronavírus-járvány megfékezéséhez nyújtott Magyarországnak. A megbeszélésen egyeztettek "a járvány utáni gazdasági együttműködés legfontosabb kérdéseiről" is.