Klotild
8 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Melyik ország kezelte a legjobban a járványt?

Untitled-1.gif
2020.05.23. 08:50

Hogy lehet, hogy Belgiumot vagy Németországot sokkal jobban megcsapta a koronavírus, mint Bulgáriát vagy Ausztriát? Mit tudott Horvátország, amit Olaszország nem? Hogy lett Csehország vagy Szlovákia a mintaország a járvány elleni védekezés szempontjából?

Vadabb vagy épp csak féligazságokra építő megmondások keringenek arról, hogy mi lehet emögött. Mondjuk Kelet-Európában az emberek talán jobban be vannak rezelve az államtól, esetleg jobban ismerik az egészségügyi kapacitásaik korlátait. Vagy épp amiatt, hogy errefelé az állam is kevésbé bízik az állampolgáraiban és az emberek is egymásban. Netán csak a kötelező BCG-oltás védett eddig minket vagy csak nekünk nincs pénzünk annyit külföldre utazni?

Persze hipotéziseink lehetnek, de az az igazság, hogy a fenti kérdésekre nem tudunk pontos válaszokat adni. Valószínűleg csak jóval az egész járvány után lehet azt mondani, hogy egyik ország sokkal ügyesebben oldotta meg a helyzetet, mint a másik. Ennél kisebb összehasonlításokra, egyes országok trendjeinek vizsgálatára ettől még lehet mód, de azoknál is muszáj észben tartani, hogy mennyire megbízhatóak az adataink, és hogy tudunk-e hozzá eleget a vírus működéséről.

  • Érdemes-e összehasonlítani a különböző országok járványkezelését?
  • Mi a legtöbb, ami erről elmondható?
  • Miért tudunk ilyen keveset erről az egészről?
  • Mik a buktatói az összevetésnek?
  • Akkor az előrejelzésekben sem bízhatunk?

Kifejezetten rosszak az adatok

Sajnos a két legfőbb adat, azaz az aktuálisan regisztrált betegek száma, illetve a regisztráltan a koronavírus miatt meghalt betegek száma szinte alig használható valamire. Különösen összehasonlításra nem jók, az okokról itt vagy itt olvashat bővebben.

Röviden összefoglalva a fertőzöttek és a halottak száma is erősen függ attól, hogy hogyan mérjük. Nem csak azért, mert az országok különböző mértékben kívánják tesztelni a lakosságot, eltérhet, hogy ki számít betegnek vagy gyógyultnak, vagy épp mert bizonyos tesztek lényegében használhatlannak bizonyultak.

De az se biztos, hogy mindig ki lehet mutatni, ha valaki már kigyógyult belőle, ahogy az se, hogy el lehet-e kapni többször is. Az eddigi feltevések pontosságát jól érzékelteti, hogy a fertőzöttek valós számát a regisztrált betegek 10- és 100-szorosa közé becslik, ami elég nagy különbség.

A legalább ilyen kevéssé használható adat a regisztrált koronavírusos halálesetek száma. Ha eleve nem nagyon engedjük a súlyos tünetekkel küzdőknek se, hogy teszteljék őket, akkor halálesetek nagy része otthon történik, és sose kerülnek be a statisztikába.

Más mérési hiba is lehet

Ehhez jön még, hogy nálunk például ha a páciensnek van más súlyos baja, ott nem a halál okaként tüntetjük fel ezt a vírust, hanem kísérőbetegségként, pont mint az influenzánál. Ezzel az önmagában nem baj, hogy csökkenti a koronavírus miatti halálozások számát, ha máshogy követhető marad.

Hanem, hogy hiába működhet ez az influenzánál jól, ha ott nem jár semmi extra büntetéssel ezt beírni. A koronavírusnál viszont súlyosan ellenösztönzött lehet az orvos és a kórház is mondjuk egy friss halott opcionális tesztelésében, hiszen ezután elvileg alapos kontaktkutatás jönne, ami után jó eséllyel a fél osztály mehetne két hét házi karanténba.

Ez nem csak azoknál az orvosoknál lehet kellemetlen, akik a jövedelmük nagyobbik részét nem az állami fizetésükből szerzik, de az orvos ezzel az egész részlege működőképességét is veszélyeztetheti. Hiszen jellemzően eleve kevesen vannak, az idősek és a más miatt veszélyeztettek pedig már most se nagyon dolgozhatnak.

Sokszor egyszerűbb lehet extra felfordulás nélkül a kórházon belül elrendezni a dolgot és reménykedni, hogy nem kapta el senki. Arról már nem is beszélve, hogy az orvosok nem elhanyagolható része a halál okát is el tudja rontani a halott vizsgálati bizonyítvány adminisztrálásakor.

Az átlag feletti halálesetek eggyel jobb mérőszámok

Ha azt a legközelebbi adatot keressük, amiben legalább biztosak vagyunk, hogy pontosan mit jelent, akkor azt lehet megnézni, hogy egy átlagos átlagos évhez képest mennyivel többen haltak meg adott héten vagy hónapban. Erre nem csak nálunk gondoltak, máshol is komolyan alulbecsülhetik a koronavírusos halottak számát.

Ez azért jobb mutató, mert a halottak számát a fejlett országokban nem nagyon lehet manipulálni. A rossz oldala, hogy nem csak a járvány miatti halálesetek jelennek meg benne, hanem minden más is, a járvány pozitív hatásai vagy az attól teljesen független hatások is.

Így például a korlátozások miatt más fertőző betegségek is kevésbé terjednek, amik viszont korábban igen. De a kijárási korlátozások miatt valamelyest biztosan csökkennek a közlekedési és a munkahelyi balesetek is, és nem tudjuk, hogy mondjuk az öngyilkosságok hogy változnak ilyen helyzetben.

Külön fontos szempont lehet még az idősebb és betegebb emberek szempontjából például az időjárás is: ha nagyon hideg vagy meleg van, vagy csak változékonyabb az idő, az mind érdemben érintheti az egészségüket. 2003-ban például különösen meleg volt az augusztus Franciaországban, ami több mint 19 ezer, főleg idős ember életét követelte. Nálunk most járvánnyal együtt csökkent eddig a halálesetek átlagos száma, pedig egészségesebbé biztosan nem tesz senkit a vírus.

De azt sejthetjük ebből, hogy ezekben a hetekben valószínűleg nem ezrek haltak bele valójában. De minden bizonnyal ez a mutató lesz az egyik legbiztosabb kiindulási alap, ha majd 1-2 év múlva fel lehet mérni a járványkezelés tényleges eredményét.

Gyatra az előrejelzés

Külön probléma, hogy a járvány terjedésének leírására leginkább használt egyszerűbb modelljeink (SIR) arra alkalmasak, hogy megmutassák az alapvető összefüggéseket, hogy nagyon érdemes kezet mosni vagy bezáratni a mozit ilyenkor, különben biztosan túl sok ember lesz egyszerre beteg.

Arra viszont szinte használhatatlanok, hogy megmondják, hogy mikor lesz vége a járványnak, ha nem csak némán elszenvedjük a csapást. Annyi majdhogynem légből kapott feltételezéssel kell ilyenkor élni, hogy igen pontatlan saccolgatásokat kaphatunk csak eredményül.

Mintha Michelangelo Dávid-szobrát szeretnénk kifaragni egy lánctalpas betontörővel. 

Mennyivel lesz kevesebb átfertőzés, ha a népesség jámborabbik fele maszkot húz? Nagyon nem mindegy, hogy ilyenkor mondjuk egy ember átlagosan 2,5 helyett 2,4-et fertőz meg vagy 1,4-et. Mennyivel tolja ezt vissza, ha délután háromig nyitva lehetnek a kocsmák? Ezekre jóformán csak tippelgethettünk. 

Ugyanazt a hatást hozza-e a maszk New Jersey-ben, mint az Alföldön? Vagy mennyiben különböznek a svédek az olaszoktól, ahol inkább együtt él a nagy család, több az idős ember és inkább szeretnek közelről beszélni a másikhoz? Seregnyi egyéb lehetőség merül fel, amikről igazából kifejezetten keveset tudunk még, eddig ugyanis nem volt igazán ilyesmire szükség.

Az ehhez hasonló fontos információk nélkül viszont meglehetősen nagy találgatás a világon mindenhol a járványelőrejelzés. Simán ki lehet hozni, hogy a népesség fele már átesett a betegségen, mikor mások szerint inkább az 1-2 százaléka lehet az. Annyit lehet biztosan tudni, hogy aki sokat tesztel és elkülöníti a betegeket, az jobban meg tudja védeni a veszélyeztetetteket.

Plusz, ha még összevissza is beszélnek

Hasonló helyzet nálunk is, Kásler Miklós felelős miniszter nemrég egy interjúban elmondta, hogy fogalma sincs, hogy hány beteg lehet, de az biztos, hogy első nekifutásra állítása szerint több százezer beteget becsültek.

Éppen ezért volt nagyon vicces, amikor Orbán kiszámolta egy héttel előtte, hogy pontosan május 3-án, vasárnap tetőzik a járvány nálunk. Semmi szükség nem volt bemondani egy ilyen kamut, mert akkor is értelmetlen lenne bemondani előre egy adott napot, ha duplaannyi embert teszteltünk volna le és kicsit több elképzelésünk lehetne a betegek számáról.

Valószínűleg erre a becslési bizonytalanságra akart utalni Müller Cecília is, amikor elég félreérthetően, de azt mondta, hogy a tömeges megbetegedésekre

NINCS SZÁM, NEM FOG SOSE SZÁMOT MONDANI, MERT NEM AZ ABSZOLÚT SZÁM A LÉNYEG, NEM KIZÁRÓLAG EZ JELLEMZI AZ ÁLLAPOTOT.

Nem csoda, hogy pontatlan számokból máshol sincs értelme előre egy konkrét napot bemondani. Romániában vagy Csehországban például azt mondták, hogy április vége felé tetőzhez a járvány, Szlovákiában május elejére teszik, de lehet, hogy a szeptember-októberben lesz náluk az igazi tetőzés. 

Hasonlóan érthetetlen volt, amikor Orbán bejelentette, hogy a kormány a járvánnyal kapcsolatban "az elsők közt hozott meg minden fontos intézkedést Európában". Ez elég baj lett volna, mert hozzánk több mint egy hónappal később ért el a járvány szerencsére, mint Olaszországba. Másrészt, ha ezt nem az elképesztő mértékű titkolózásra vagy a katonák kiküldésére értette, akkor nem is igaz.  

A járványkezelésben egészen hasonló lépéseket hozott minden ország, mi is bevallottan követjük az osztrák lépéseket, ezért az oxfordi egyetemen  kategorizálva összegyűjtötték a különböző kormányzati lépéseket és ezek érvénybe lépését, hogy összehasonlíthatóak legyenek. Ebből néhány országot kiemelve is elég jól látszik, hogy a környékbeli országokhoz képest elsietni biztosan nem siettünk el semmit. 

Ez az index egy 1-100 közti szám, a különböző járványellenes lépések súlyozott átlaga naponta. Csak a január 20. és május 9. közti időszakot vizsgálva. A bal alsó saroknál lévő gombra kattintva újraindul az animáció.

Ez nem baj egyébként, egyszerűen nagy előnyben voltak azok az országok, ahová sokkal később érkezett csak meg a fertőzés, és több idejük volt gondolkozni, vagy akár csak megijedni az olasz tapasztalatok alapján. 

Minimális átláthatóság kellene

Nem csak az egészségügyi dolgozóknak lenne szükséges egyszer megismernie, hogy mégis mi alapján hozza a döntéseit a kormány. Itt ugyanis igen komoly átváltások vannak: ha bezárjuk az iskolákat, akkor kevésbé terjed a járvány, de akkor nálunk a diákok ötöde ha akarna, se tud majd rendesen tanulni. Ha már nagyon utálnak az emberek otthon maradni, annak politikai kára van, de ha visszaengedik őket a kocsmába, akkor többen fognak meghalni. Ha lezárnák az utakat és mindenki csak vegyvédelmi ruhában léphetne ki a lakásából, az brutálisan lelassítaná a járvány terjedését, de sokkal több szenvedést okoznánk vele, mint amennyit a járvány legrosszabb forgatókönyvétől várnánk.

Épp ezért lenne szükséges, hogy lényegesen alaposabban elmagyarázza kormány, hogy milyen számok alapján döntenek úgy, hogy egyik csoportnak kedveznek a másik kárára. Még az Alaptörvényben is benne van, hogy Magyarország minden állampolgáráért felelős, egy baleset után lábadozóért ugyanúgy, mint egy idős koronavírusosért vagy fiatal pincérért. 

Még jó darabig nincs itt az ideje annak, hogy különböző kormányok lépéseinek helyességét rangsorba állítsuk. Annak viszont igen, hogy a kormányzati lépéseket megalapozó számítások és adatok nyilvánosak legyenek. Az egyébként is gyenge és kevés adat és sokszor legalábbis értelmetlen kormányzati kommunikáció mellett ugyanis rögtön az a gyanú merül fel, hogy a politikai közvélemény-kutatások alakíthatják a döntéseinket a járványügyi-gazdasági megfontolások helyett.