Itt a jövő évi költségvetés

D KOS20200526017
2020.05.26. 10:07

A korábban tervezetthez képest egy hét késéssel, kedden délelőtt adta át Varga Mihály pénzügyminiszter a 2021-es év költségvetéséről szóló elképzeléseket Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének.

A csúszás önmagában is jelzi: a koronavírus-járvány okozta bizonytalanság, a napról napra változó kilátások nem könnyítik meg a jövő év tervezését.

Egy esetleges második körös kijárási korlátozás, a vártnál nagyobb leépítési és csődhullám, egy-egy elhalasztott gyárépítés, a forint további romlása, fontos külkereskedelmi partnereink gyengélkedése: számos tényező átírhatja még, hogy mire mennyi pénzt is kell költeni a közösből.

Rengeteg bizonytalanság, kevés tartalék

Így aztán az öt éve bevezetett gyakorlat, hogy a következő évre szóló költségvetést az őszi időszak helyett már tavasszal összeállítják, ezúttal csak kevésbé sugall kiszámíthatóságot. Bármi is szerepel a most beadott törvényjavaslatban, alighanem az még számos ponton módosulni fog az elfogadása után is.

A kormány például látványosan visszapattanó gazdasági teljesítménnyel számol jövőre, az idei visszaesés után 4,8 százalékos bővülést valószínűsítenek, az infláció 3 százalék körül alakulhat. A GDP-növekedés várható mértékéről nemcsak szélesebb körben, de a kormányon belül sem volt teljes egyetértés, nehéz is prognózist készíteni a járvány okozta válságnak ebben a szakaszában. Értelemszerűen ha a gazdaság növekedésének mértéke elmarad a várttól, az a költségvetés bevételeiben is meglátszik majd.

A kormány mindemellett nem számol kiemelkedően sok tartalékkal:

ÖSSZESEN A GDP 0,5 SZÁZALÉKÁNAK MEGFELELŐ ÖSSZEG, 270 MILLIÁRD FORINT AZ, AMIT NEM CÍMKÉZNEK FEL ELŐRE.

Főbb gazdasági feltevések, jellemzők
   2019 2020 (terv) 2021 (terv)
GDP-növekedés 4,9 -3 4,8
GDP értéke folyó áron (milliárd forint) 46787 47036 50904
Fogyasztói árindex változása 3,4 2,8 3
Beruházási hányad (a GDP %-ában) 28,6 27,6 28,3
Háztartások fogyasztása (%-os változás, változatlan áron) 4,4 1 3,1
Termékek és szolgáltatások exportja (%-os változás, változatlan áron) 6 -8,3 10,5
Termékek és szolgáltatások importja (%-os változás, változatlan áron) 6,9 -6,8 8,9
Foglalkoztatottak számának növekedése, % 1 -1,8 1,6
Bruttó átlagkereset növekedése, % 11,5 5,7 6,9
HUF/EUR árfolyam, éves átlag 325,4 353,8 356,6
HUF/USD árfolyam, éves átlag 290,7 325,2 328,4
Brent olajár (USD/hordó, éves átlag) 64,3 31,1 33,9
Jegybanki alapkamat 0,9 0,9 0,9

A gazdaság újraindítása a cél

Jelentős tételeket szánnak ugyanakkor a járvány hatásainak tompítására. Ahogyan a benyújtáskor Varga Mihály is fogalmazott, a 2021-es év a gazdaságvédelem költségvetése. „Legalább annyi munkahelyet fogunk létrehozni, mint amennyit a járvány elvett” – ismételte meg a miniszter Orbán Viktor miniszterelnök korábbi ígéretét. Varga szerint szinte minden terület több pénzből gazdálkodhat, mint idén.

Megjelenik a költségvetésben az úgynevezett Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap, a pénzügyminiszter szerint 2935 milliárdos kerettel. Bár ez a kétségkívül tetemes összeg kommunikációs panelekben jól emlegethető, valójában nem teljesen új tétel: mindössze az Egészségbiztosi Alapot emelik meg nagyjából 220 milliárddal, és keresztelik át erre a névre. Végső soron az egész egészségügy ebben az időszakban egyúttal a járvány elleni védekezést is szolgálja majd.

Ezen belül 138 milliárddal emelkedik a gyógyító-megelőző kasszában lévő pénz, ez az, amit jövőre felújításokra és az egészségügyben dolgozók bérfejlesztésére költhetnek.

Ennél is nagyobb mértékben emelik a Gazdaságvédelmi Alapot, 1200 milliárddal fordítunk többet ilyen célra 2021-ben, összesen 2550 milliárd forintot.

Ennek része a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból létrejövő Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap 120 milliárd forint szabadon felhasználható tartalékkal. A Gazdaságvédelmi Alapból megy majd a 13. havi nyugdíj visszavezetése is, ez 77 milliárdos tételt jelenthet a jövő évi költségvetésben.

A kormány a nagy állami beruházásokkal is élénkíteni próbál, összesen 2046,9 milliárd forintot költene erre költségvetési pénzből, a Liget-projekt, Paks 2, a vasúthálózat-fejlesztés, valamint egy új budapesti multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok építése továbbra is a prioritások között szerepel.

Óvatos vagy optimista?

Vargáék szerint az államadósság az idei 72,6 százalékról 69,9 százalékra csökken jövőre, a költségvetés GDP-arányos hiánya pedig 2,9 százalékon alakul. Hogy a várakozások milyen gyorsan változnak, mutatja, hogy a néhány hete közzétett konvergenciaprogramban még 2,7 százalékos szám szerepelt.

A kormányban 3,1 százalékos fogyasztásbővüléssel kalkulálnak, és azzal, hogy a foglalkoztatottak száma 1,6 százalékkal nő. A beruházások szintje 5,5 százalékkal, a bruttó átlagkereset 6,9 százalékkal lehet magasabb, mint idén. Az export a tervek szerint 10,5 százalékkal, az import 8,9 százalékkal bővül. A 2021-es költségvetésben 356,6 forintos euróárfolyammal számoltak. 

A központi alrendszer kiadásai az ideihez képest 7,2 százalékkal, 23 366 milliárd forintra  nőhetnek, míg a  bevételi előirányzat 21 875,4 milliárd, ami 2,6 százalékkal több, mint ami idén befolyhat a közös kasszába. Honvédelemre 30 százalékkal megy több Varga Mihály ismertetése szerint.

A miniszter egyébként a sajtótájékoztatón újságírói kérdésre elmondta, ő maga nem tekinti különösen optimistának ezt a költségvetési tervet, inkább óvatosnak mondaná.

Többet a cégektől, többet a lakosságtól

Vargáék magasabb bevételre számítanak a cégektől, az idei tervnél 5,6 százalékkal többre, összesen 1783 milliárd forintra nőhet a befizetésük. Jóval több jöhet a társasági adóból, csaknem 20 százalékkal, 90 milliárddal többre számítanak, mint ami ilyen címen idén a költségvetésbe érkezik.

Több befizetést várnak a lakosságtól is, 3,4 százalékkal többet az idei terveknél, összesen 2997 milliárd forintot. Szja-ból 195 milliárddal többet, összesen 2683,5 milliárdot, szociális hozzájárulási adóból 301 milliárddal többet, 5262,1 milliárd forintot. Ez 82 milliárd forinttal kevesebb, mint a 2020. évi előirányzat, de 301,4 milliárd forinttal több, mint a 2020. évi várható teljesítés.

A „központosított egyéb bevételek” 39 milliárd forinttal nőnek, az áfából viszont mindössze 12,2 milliárddal jöhet be több, mint amire az idei évben számítottak. Ez ugyanakkor még mindig a legjelentősebb adóbevétel, 4982 milliárd forintot szednek be ezen keresztül a fogyasztóktól. A jövedéki adó 1263 milliárd forintos bevételt jelenthet, ehhez ugyanakkor szükséges lesz az is, hogy az üzemanyag kereslete visszatérjen a korábbi szintekre.

Még a KT is kockázatokról beszél

A tervezetet előzetesen átolvasó Költségvetési Tanácsnak, amely Kovács Árpád, Matolcsy György és Domokos László hármasát jelenti, „alapvető ellenvetései” ezúttal sem voltak, de nem is mérlegelték például annak a lehetőségét, hogy rövid időn jön egy újabb járványhullám, akkor ugyanis szerintük mindenképpen teljesen át kellene írni a büdzsét.

Azt azért megjegyzik ők is, hogy a gazdasági prognózis bizonytalanságai „kockázatokat hordoznak”.

Ezeket a kockázatokat szerintük a rendelkezésre álló tartalékok teljes egészében nem képesek fedezni, ugyanakkor a nagyobb tartalék a gazdasági növekedéstől vonna el forrásokat.

Ők azt tanácsolták, hogy az egyes fejezetek szintjén jelölje meg a kormány azokat az előirányzatokat, amelyek elköltésére csak akkor lehet kötelezettséget vállalni, ha a 2020. évi gazdasági és költségvetési folyamatok a kormányzati prognózisnak megfelelően, vagy annál kedvezőbben alakulnak.

A jövő évi költségvetés érdekessége, hogy Varga Mihály szerint az „egyszerűbb és átláthatóbb” lesz, mint a korábbiak, ugyanis abban „megfeleződik a tételek száma”.

Kövér László házelnök elmondta, az általános vita június 9-től 12-ig tart, június 11., a képviselői módosítók határideje. Június 16. és 19. között lesz a részletes vita, június 29-én döntenek az összegző módosító javaslatokról, július 3-án pedig zárószavazásra is sor kerülhet, de legkésőbb július 6-án biztosan elfogadják, ez lesz a tavaszi ülésszak utolsó napja is.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j) és Varga Mihály pénzügyminiszter a 2021. évi költségvetési törvényjavaslat átadásán az Országházban 2020. május 26-án. MTI/Koszticsák Szilárd



  • Tippek
  • Hírek