Hetente tízezer sertés torlódik fel Magyarországon

DROTI20111117014
2020.05.26. 14:19 Módosítva: 2020.05.26. 19:03
Hatalmas krízisben van a magyar húspiac. Spanyolország több millió sertéssel árasztotta el az európai országokat, de a Brazíliából érkező csirkedömpinggel is nagyon nehéz mit kezdeni. Közben a sertéspestis és a madárinfluenza tizedeli az állományt. Marhát, kacsát, libát eddig főleg éttermekben, hotelekben ettünk, otthon nem készítünk ilyesmit, az ilyen állatokat tartó vállalkozókra ezért a kijárási korlátozások miatt nagyobb csapást mért a járvány. A krízisbe került húsipari cégekkel ráadásul a kiskereskedelmi láncok is kegyetlen harcot vívnak.

A koronavírus európai megjelenése előtt viszonylag jó helyzetben volt a legtöbb magyar állattenyésztő, hiszen az évek óta tartó gazdasági növekedés együtt járt a fogyasztás erősödésével, és a prosperáló turizmus és vendéglátás is egyre nagyobb mértékben szívta fel a különböző húsféléket, húskészítményeket.

Ráadásul az állattenyésztőket az is kedvező helyzetbe hozta, hogy az afrikai sertéspestis óriási pusztítást végzett Kínában. Emiatt Németország rengeteg sertést tud exportálni az ázsiai országba, a magyar sertésárakat pedig elsősorban a német árak határozzák meg, ezért az ár nálunk is emelkedett. A mi exportlehetőségeinket aztán rontani kezdte, hogy hozzánk is bejutott a sertéspestis, sőt a madárinfluenza is. A COVID-19 európai megjelenése, és az ezzel járó korlátozások bevezetése pedig nagyon felforgatta a húspiacot.

  • Hogyan hatott a járványhelyzet a hazai húspiacra?
  • A bezárt éttermek és szállodák mekkora veszteséget jelentenek a hústermelőknek?
  • Mekkora pusztítást okozott a sertéspestis és a madárinfluenza?
  • Drágult vagy olcsóbb lett a bolti hús?

Exportproblémák

A magyarországi élősertés árának tavalyi emelkedését leginkább a Kínában tomboló sertéspestis hajtotta, emiatt ugyanis az ázsiai ország jelentős behozatalra szorul - erről beszélt a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnöke. Horváth István azt mondta, az ottani baj nagyságát nem könnyű megítélni, a Kínából érkező információk hitelessége megkérdőjelezhető, de az nagyon valószínűnek tűnik, hogy az afrikai sertéspestis (asp) miatt több tízmillió sertést kellett levágni, ami nagyjából az állomány 20-40 százalékát jelentheti.

Ott 2018 nyarán jelent meg az asp, ami aztán pár hónappal később hozzánk is eljutott, ezért a magyar cégek azóta nem is exportálhatnak az ázsiai országba, annak ellenére, hogy nálunk eddig csak vaddisznóban mutatták ki a kórt. Németország viszont szerencsés helyzetben van, náluk még vaddisznóban sem jelent meg a betegség. Az ő áraikat tehát felfelé hajtja a kínai kereslet, a hazai árak pedig nagyjából a némethez igazodnak. A magyar cégeknek ezenkívül némi vigaszt jelenthet az is, hogy a sertéspestis miatt Romániában is több millió állatot kellett elpusztítani, de ott azokból az országokból engedélyezték a behozatalt, ahol csak vaddisznóban jelent meg a fertőzés, tehát a magyar cégek is szállíthatnak oda - mondta Horváth István.

Ellepi Európát a spanyol sertés

A koronavírus európai megjelenése és a kijárási korlátozások bevezetése aztán földhöz vágott szinte minden olyan vállalkozást, amelynek a turizmushoz és a vendéglátáshoz köze van. A HORECA-szektor (hotel, restaurant, catering), tehát a szállodák, az éttermek, a rendezvényipar és a közétkeztetés leállásával az egyik legnagyobb felvevőpiacukat veszítették el a hústermelők. Ráadásul ez egyszerre jelentkezett az egész kontinensen, tehát az összes európai termelő azzal szembesült, hogy rengeteg állatot és húst egyszerűen nem tud eladni - vezette le Horváth.

Spanyolország például Európa egyik legnagyobb sertéstenyésztője, évente 45 millió sertést bocsát ki, Magyarországon ehhez képest évi 4,6 millió sertést vágnak le - mondta Horváth. A Spanyolországban megtermelt húsmennyiség körülbelül 40 százalékát normál esetben a turizmus veszi fel, a leállásokkal azonban ez mind feleslegként jelentkezik a piacon, brutális túlkínálatot okozva, ami csökkenti az árakat. A járvány európai megjelenése óta átlagosan 10-20 százalékkal csökkent az élő sertés ára.

Heti 10 ezer sertést nem vesznek át

Ha túltermelés van, akkor először a hűtőházaknak termelnek, viszont ha már ezek is megtelnek, akkor onnan már sokkal alacsonyabb árakon szabadulnak a kereskedők. Ilyenkor értelemszerűen a legrégebb óta a hűtőházakban lévő húst adják el először. Könnyen előfordulhat tehát, hogy az a lefóliázott spanyol hús, amit Magyarországon egy hipermarketben megvásárolunk, másfél év fagyasztás után került az áruházi hűtőbe - mondja Horváth.

A hipermarketek nagyon alacsony áron, jóval a magyar termelők bekerülési költségei alatt veszik meg a spanyol vagy lengyel húst, ráadásul a HORECA leállás miatt eleve kisebb a kereslet. Mindezek miatt a magyar termelők hiába szerződtek le a hazai vágóhidakkal, az élő sertés 20 százalékát egyszerűen nem veszik át a feldolgozóüzemek.

Emiatt hetente 10 ezer élő sertés torlódik fel az országban, ennyit nem vágnak le a piac csökkenése miatt. Horváth szerint ennek az a következménye, hogy túltartják az állatokat, amik aztán elfoglalják a helyet a következő generációk elől.

Hat-nyolc hónapig nem tudják csökkenteni a számokat

Miért nem termelnek akkor kevesebb sertést? - tehetnénk fel a kérdést. Azért nem, mert az állatok szaporodását korántsem lehet olyan gyorsan visszafogni, mint mondjuk egy autógyárat. Ezt nem lehet egyik pillanatról a másikra leállítani, azok a sertések, amelyek most születnek, azokat év elején “búgatták be”, a biológiai kibocsátáscsökkentéshez 6-8 hónap kell, ennyi ideig kiszolgáltatottak a tenyésztők - mondja Horváth, aki hozzáteszi: márciusig iszonyatosan nagy volt a kereslet, a vágóhidak állandóan hívták a tenyésztőket, hogy még több sertés kellene.

A kormány nemrég bejelentette, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari cégeknek 25 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad, ennek részletei még kidolgozás alatt vannak, de Horváth szerint a sertéstenyésztők elsősorban a feltorlódott állomány élelmezésére fordítják majd a forrásokat. És a sertéspestis elleni átalakításokhoz is kaphatnak támogatást, amiből korszerű kerékfertőtlenítőket, kerítéseket, magasnyomású tisztítóberendezéseket is vehetnek, illetve hullaégetőket alakíthatnak ki.

A karaj és a tarja csak nálunk sláger

Az is nehezíti a hazai helyzetet, hogy a sertésnagyhatalom Spanyolországban a sonka, a serrano sonka az elsődleges termék, a karaj és tarja nem annyira népszerű. Az ottani termelők a sonkán keresik meg a profitot, így a karajt meg a tarját olcsón el tudják adni külföldön.

De elsősorban nem Kínába viszik, mert ott meg a lábvégeket, belsőségeket, zsírosabb részeket keresik, és nem is Németországba, ezek ott se igazán népszerű termékek. Viszont nálunk meg pont a karaj meg a tarja a slágertermék, ezért külföldről sokan próbálnak idehozni ezekből. A hazai termelők tehát ezen a téren is éles versenyre kényszerülnek a külföldi konkurenciával.

“Meg persze az se elhanyagolható probléma, hogy a magyar húsipar hatékonysága rosszabb, mint a spanyolé vagy a németé” - mondja Horváth. A szövetség elnöke szerint egy vágóhíd akkor tud igazán hatékonyan működni, ha 3-10 millió sertést dolgoz fel évente. Nálunk nincs ilyen, az egész országban összesen dolgoznak fel 4,6 milliót.

Mindennek tetejébe a hazai termelőket a forintgyengülés is sújtja, hiszen például a takarmányként használt szóját euróért veszik meg, amire tavaly ilyenkor még 340-es árfolyammal számoltak, ami viszont ma már inkább 355 körül jár - teszi hozzá.

Tudatos fogyasztói magatartás kellene

Horváth István azt mondja:

Ausztriában evidens, hogy a fogyasztók először az osztrák termékeket veszik meg, aztán ha az elfogyott, vagy nem jó minőségű, akkor keresnek másfélét. Itthon is arra lenne szükség, hogy a vásárlók elsősorban a magyar húst keressék.

A Sertésszövetség elnöke hangsúlyozza, hogy itthon egy évben 4,6 millió sertést vágnak le, a fogyasztásunk pedig 31-32 kg/fő/év, tehát ha mindenki magyar húst enne, akkor önfenntartó lenne az ágazat.

Baromfiból is túlkínálat van

A HORECA-szektor leállása Európában 25-30 százalékkal csökkentette az élelmiszeripar, így a baromfipiac méretét is, itt is túltermelés van - erről már Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke beszélt. Azt is elmondta, hogy ez nemcsak a termelők és a feldolgozók gondja, hiszen az átgyűrűző hatások miatt ez komoly hatással lesz a teljes termékpályára és a beszállítói körre egyaránt (takarmánykeverők, tenyésztővállalkozások, stb.) Az unióban a koronavírus miatt nagyjából 20 százalékkal csökkentek az árak, ez már a nem jövedelmező kategória - teszi hozzá.

Csorbai szerint a problémának van nemzetközi szinten orvosolható része, megoldást jelentene például, ha átmeneti időre felfüggesztenék a harmadik országból érkező baromfihús behozatalát. Az Európában értékesített baromfihús 20-25 százaléka ugyanis az unión kívülről, főként Brazíliából, Thaiföldröl, Ukrajnából érkezik. Ez a mennyiség pedig ilyen túltermelés esetén csak tovább nyomja lefelé az árakat - mondja a tanács elnöke.

Nem is beszélve azokról a folyamatosan megjelenő aggályokról, hogy ezekre a húsokra nem ugyanolyan sztenderdek vonatkoznak, mint az uniós termelők portékáira, folytatja Csorbai. Takarmányozásban, állatjóléti és állat-egészségügyi vonatkozásban sokkal enyhébb követelményeknek kell megfelelniük az EU-n kívülről érkező húsoknak.

Ezenkívül vannak nemzeti hatáskörbe tartozó intézkedések is, amikkel segíteni lehet a szektort, ilyen például a hűtve tárolás támogatása, a termelők megsegítése, vagy a víziszárnyas ágazat tenyésztését megtartó támogatások alkalmazása - sorolja a szervezet elnöke. Ez utóbbiak, tehát a kacsa és liba tenyésztők vannak talán a legnagyobb bajban, hiszen ezeknek a termékeknek a 70-80 százaléka a HORECA-szektorba menne.

Ötmillió baromfit kellett levágni

Átmenetileg a magyar baromfiágazat is több exportpiacát elveszítette egy vírus miatt, csak míg a sertéstenyésztők az afrikai sertéspestis miatt bosszankodhatnak, addig a baromfisoknak a madárinfluenza-járvány okoz komoly gondokat. A vízi szárnyasokat ez szintén különösen sújtja, ezek a termékek ugyanis többségében exportra mennek.

A madárinfluenza Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyében van jelen, vannak olyan országok, amelyek csak ezekből a megyékből tiltották meg a behozatalt, de vannak olyanok is, amelyek az egész országot tiltólistára tették. Magyarországon közel ötmillió egyedet kellett levágni a betegség miatt, ez már jóval több, mint amekkora veszteség a 2016-17-es járvány idején volt, akkor 3,2 millió állatot kellett elpusztítani, és azt akkor hatalmas veszteségnek tekintettük - emlékszik vissza Csorbai Attila.

A koronavírus egyébként jelenlegi tudásunk szerint élelmiszerekkel nem terjed, így élelmiszerbiztonsági kockázatot nem jelent, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság részletes tájékoztatást adott ki erről - mondja Csorbai. Több ország húsüzemi dolgozói körében egyébként gyorsan terjed a koronavírus, az általunk megkérdezettek azonban a hazai feldolgozóüzemekben nem tapasztaltak ilyen problémát.

Lengyel mellfilé 600 forintért

A járvány európai felbukkanásakor a fogyasztók rendesen bevásároltak baromfiból, a rohamos felvásárlási láz 12-15 napig tartott, utána viszont csökkent a lakossági kereslet. Aztán leállt a HORECA-szektor, illetve több ország ide öntötte a feleslegét, mindezek miatt pedig brutális áresés indult - erről már Bárány László, a Magyar Broilerszövetség elnöke beszélt.

A Magyarország csirkehús-előállításának több mint 40 százalékát biztosító cégcsoport tulajdonosa azt mondja, a hazai kereskedők előtérbe helyezik a profitot az egészséges patriotizmus helyett, megveszik 600-700 forintért a lengyel mellfilét, komoly gondokat okozva a magyar termelőknek. Akik ráadásul nagyon ki vannak szolgáltatva az áruházláncoknak, hiszen ha egy termelő árat akar emelni, és ezt jelzi egy kereskedelmi láncnak, akkor - ha elfogadják az ajánlatát - 30-60 nap eltelte után veszik meg tőle annyiért az árut, míg fordított esetben, tehát ha az áruház akar árat csökkenteni, akkor a termelőnek maximum 48 órán belül el kell fogadnia a csökkentett árat, ha rábólint, akkor két nap múlva már a letört áron viszik tőle az árut - vezette le Bárány László. 

A vállalkozó szerint május végén, június elején indul majd el az „egészséges" keresleti piac, akkorra tűnhetnek el a rendkívül alacsony áron beszállító külföldiek. A baromfitenyésztők sem tudják azonnal csökkenteni a kibocsátást, de valamivel kedvezőbb helyzetben vannak, mint a sertéstenyésztők, ugyanis a csirkénél csak kilenc hét a reprodukciós idő.

Importkorlátozás

A Csorbai Attila által említett, az EU-n kívülről jövő árura vonatkozó importkorlátozást Bárány László is szükségesnek tartja. A 17 uniós ország baromfi termék tanácsait összefogó szervezet javaslatát néhány hete rakták le az uniós döntéshozók asztalára, Bárány bízik benne, hogy elfogadják az indítványt, de szerinte ez egy komoly politikai döntés is. „Lehet, hogy nem adják meg, mert attól tartanak, hogy ezek az országok is korlátozásokat vezetnek be az európai termékekre, mondjuk a német vagy francia autókra" - fűzte hozzá.

Szerinte már az is hatalmas könnyebbséget jelentene az európai termelőknek, ha 3-5 hónapra felfüggesztenék a behozatalt. Volt már ilyen, a három évvel ezelőtti brazil szalmonellabotrány idején az EU megtiltotta a dél-amerikai ország legtöbb üzemének a baromfihús behozatalát, mert az onnan érkező csirkemell 90 százaléka fertőzött volt.

Néhány vágóhíd ideiglenesen bezárt

Sajnos az a hús, ami a HORECA-szektor leállása miatt kiesett, nem jön vissza a kiskereskedelemben, pontos adatok még nincsenek, de valószínűleg kevesebb húst eszünk a járvány kirobbanása óta - erről beszélt a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. Éder Tamás szerint ezt valószínűleg a gazdasági nehézségek okozzák, a bizonytalan helyzetben sokan visszafoghatták a vásárlásaikat. A fogyasztói árak a járványt megelőző egy évben tapasztalt tartós emelkedése megállt - mondta Éder.

A HORECA leállás miatt a kisebb vágóhidak közül néhány ideiglenesen bezárt, de a termelést sokan visszafogták, a nagyobb cégek is csökkentik a vágásszámokat - tette hozzá. Éder szerint ráadásul strukturális változás zajlik, a vendéglátás visszaesése miatt a kacsa, liba, szarvasmarha, bárány, kecske és hal tenyésztők nagyobb bajban vannak, hiszen ezeket többnyire étteremben fogyasztjuk, otthon nem nagyon állunk neki ilyet főzni.

Nem lehet tudni, hogy meddig tarthat a húspiaci válság, sok szempontból törékeny a helyzet, például ha Lengyelországból átjut Németországba a sertéspestis, akkor a német disznó is beszorulhat az európai piacra - mondta Éder Tamás.

(Borítókép: Sertések egy állattartó telepen Dombegyház határában. MTI Fotó: Rosta Tibor)



  • Hírek
  • Személyi kölcsön